
Az anyaország a határon túli magyarságra és a diaszpórára is gondot fordít
Fotó: Veres Nándor
Tamási Áron úgy látta, hogy „Firtos lova hátán, lehajtott fejjel elaludt a Gondviselés”, ám a maiak bizonyosak abban, hogy felemelte a fejét, és ébresztőt fúj a megmaradásért, gyarapodásért. A Csehétfalvi Népfőiskola szerdai megnyitójának érdeklődői nem fértek volna el a Hagyományos Székely Jövő Központban, így kultúrháznyian hallgatták a Magyarország nemzetpolitikájáról, valamint a testi és lelki egészségről szóló előadásokat.
2018. július 11., 17:282018. július 11., 17:28
A falu- és környékbeli, valamint anyaországi részvevőkkel tartott áhítat és közös imádság után Lőrinczi Lajos csehétfalvi lelkész elmondta, az előadók, az Ezer Nemzetség Ivókupa Baráti Társaság (ENI) tagjai tucatnyi éve teszik közkinccsé Csehétfalván tudásukat, érzésvilágukat és céltudatosságukat. Emlékeztetett arra is, hogy
A csehétfalvi származású Balázs Ferenc, a Tizenegyek tagjaként bejárta a vidéket, előadásokat tartott, hogy az egyszerű embereket lelkileg átölelje és szellemileg felemelje. A népfőiskolára napjainkban is igény van.
Grezsa István anyaországi nemzetpolitikus visszaidézte Magyarország nemzetpolitikájának első lépéseit, mélypontjait, illetve a nemzetpolitika intézményes kapcsolattartásának újjáépítését. A 21. századi Kárpát-medencében nemzetpolitikai kihívások között a népességfogyást, az elvándorlást, az elöregedést és a migrációt emelte ki. Ennek ismeretében működnek a nemzetpolitikai intézményrendszerek.
A támogatások első szakaszában a külhoni oktatási, civil, egyházi és politikai szervezetek, rendszerek újraépítése, megerősítése volt a cél, illetve egy sokrétű támogatási rendszer kiépítése. Második szakaszban, 2017-ig a legfőbb szempont a külhoni magyarság szülőföldön tartása és boldogulásának megteremtése volt. Hogy saját lábukra állíthassák a magyar közösségeket, gazdaságfejlesztési programok indultak el Kárpát-medence szerte.
A nemzetépítés alapkövei az egységes, határoktól független Kárpát-medencei magyar gazdasági, oktatási és kulturális tér megteremtése. Kiterjesztették a köldökzsinórprogramot idén, a Családok évében: az anyasági támogatást és a babakötvényt elérhetővé tették a külhoni magyarok számára. Kiszélesítik a gazdaságfejlesztési programokat is.
Fotó: Veres Nándor
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban 38,5 milliárd forintból százötven új óvoda és bölcsőde épül, és több mint négyszáz intézmény újul meg. A nemzetpolitikus emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök ígéretére:
Az önhibájukon kívül határon túlra ragadt nemzetrészek nem terhet, „nemzeti aranytartalékot” jelentenek – emelte ki a Grezsa István, majd válaszolt a kérdésekre.
Id. Szombatfalvi József ny. unitárius lelkész hangsúlyozta, hogy a határon túliaknak a köszönet mellett fel is kell nőniük a mai Magyarország nemzetpolitikájához, szervezni és erősíteni kell azt helyben is.
Testi és lelki egészségről
A továbbiakban Grezsa Ferenc pszichiáter, egyetemi oktató, az istenhitnek és a vallásgyakorlásnak a lelki egészségre gyakorolt hatásáról beszélt. Nyilvánvaló, hogy az ember testi egészsége a spiritualitás nélkül nem értelmezhető – a testi, lelki, kapcsolati pillérekkel azonos jelentőségű. Számos kutatás igazolja, hogy az aktív vallásgyakorlók testi egészség szempontjából egyértelműen védettebbek, ugyanakkor a testi és lelki betegségben szenvedők gyorsabban gyógyulnak.
Fazekas Özséb tüdőgyógyász főorvos a tuberkulózis tudománytörténeti vonatkozásai mellett felhívta a figyelmet az alattomos, fertőző betegségre, ami még sok helyen népbetegségnek számít. A TBC elleni intézkedések a megbetegedések számában megnyugtató ütemű csökkenést mutatnak. Ám a TBC-kórokozók bizonyos változásokon mentek át: az Ázsia felől érkező baktériumtörzs nem reagál a gyógyszereinkre. Ennek gyógyítása kevésbé ígéretes. Tanácsa: elhúzódó légúti panasz esetén forduljanak tüdőgyógyászhoz.
Helyi idő szerint vasárnap este hét órakor (nálunk nyolckor) hivatalosan befejeződött a szavazás a Magyarország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
szóljon hozzá!