
Az anyaország a határon túli magyarságra és a diaszpórára is gondot fordít
Fotó: Veres Nándor
Tamási Áron úgy látta, hogy „Firtos lova hátán, lehajtott fejjel elaludt a Gondviselés”, ám a maiak bizonyosak abban, hogy felemelte a fejét, és ébresztőt fúj a megmaradásért, gyarapodásért. A Csehétfalvi Népfőiskola szerdai megnyitójának érdeklődői nem fértek volna el a Hagyományos Székely Jövő Központban, így kultúrháznyian hallgatták a Magyarország nemzetpolitikájáról, valamint a testi és lelki egészségről szóló előadásokat.
2018. július 11., 17:282018. július 11., 17:28
A falu- és környékbeli, valamint anyaországi részvevőkkel tartott áhítat és közös imádság után Lőrinczi Lajos csehétfalvi lelkész elmondta, az előadók, az Ezer Nemzetség Ivókupa Baráti Társaság (ENI) tagjai tucatnyi éve teszik közkinccsé Csehétfalván tudásukat, érzésvilágukat és céltudatosságukat. Emlékeztetett arra is, hogy
A csehétfalvi származású Balázs Ferenc, a Tizenegyek tagjaként bejárta a vidéket, előadásokat tartott, hogy az egyszerű embereket lelkileg átölelje és szellemileg felemelje. A népfőiskolára napjainkban is igény van.
Grezsa István anyaországi nemzetpolitikus visszaidézte Magyarország nemzetpolitikájának első lépéseit, mélypontjait, illetve a nemzetpolitika intézményes kapcsolattartásának újjáépítését. A 21. századi Kárpát-medencében nemzetpolitikai kihívások között a népességfogyást, az elvándorlást, az elöregedést és a migrációt emelte ki. Ennek ismeretében működnek a nemzetpolitikai intézményrendszerek.
A támogatások első szakaszában a külhoni oktatási, civil, egyházi és politikai szervezetek, rendszerek újraépítése, megerősítése volt a cél, illetve egy sokrétű támogatási rendszer kiépítése. Második szakaszban, 2017-ig a legfőbb szempont a külhoni magyarság szülőföldön tartása és boldogulásának megteremtése volt. Hogy saját lábukra állíthassák a magyar közösségeket, gazdaságfejlesztési programok indultak el Kárpát-medence szerte.
A nemzetépítés alapkövei az egységes, határoktól független Kárpát-medencei magyar gazdasági, oktatási és kulturális tér megteremtése. Kiterjesztették a köldökzsinórprogramot idén, a Családok évében: az anyasági támogatást és a babakötvényt elérhetővé tették a külhoni magyarok számára. Kiszélesítik a gazdaságfejlesztési programokat is.
Fotó: Veres Nándor
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban 38,5 milliárd forintból százötven új óvoda és bölcsőde épül, és több mint négyszáz intézmény újul meg. A nemzetpolitikus emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök ígéretére:
Az önhibájukon kívül határon túlra ragadt nemzetrészek nem terhet, „nemzeti aranytartalékot” jelentenek – emelte ki a Grezsa István, majd válaszolt a kérdésekre.
Id. Szombatfalvi József ny. unitárius lelkész hangsúlyozta, hogy a határon túliaknak a köszönet mellett fel is kell nőniük a mai Magyarország nemzetpolitikájához, szervezni és erősíteni kell azt helyben is.
Testi és lelki egészségről
A továbbiakban Grezsa Ferenc pszichiáter, egyetemi oktató, az istenhitnek és a vallásgyakorlásnak a lelki egészségre gyakorolt hatásáról beszélt. Nyilvánvaló, hogy az ember testi egészsége a spiritualitás nélkül nem értelmezhető – a testi, lelki, kapcsolati pillérekkel azonos jelentőségű. Számos kutatás igazolja, hogy az aktív vallásgyakorlók testi egészség szempontjából egyértelműen védettebbek, ugyanakkor a testi és lelki betegségben szenvedők gyorsabban gyógyulnak.
Fazekas Özséb tüdőgyógyász főorvos a tuberkulózis tudománytörténeti vonatkozásai mellett felhívta a figyelmet az alattomos, fertőző betegségre, ami még sok helyen népbetegségnek számít. A TBC elleni intézkedések a megbetegedések számában megnyugtató ütemű csökkenést mutatnak. Ám a TBC-kórokozók bizonyos változásokon mentek át: az Ázsia felől érkező baktériumtörzs nem reagál a gyógyszereinkre. Ennek gyógyítása kevésbé ígéretes. Tanácsa: elhúzódó légúti panasz esetén forduljanak tüdőgyógyászhoz.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!