
A kezdeményezők. Közelebb hoznák egymáshoz az embereket
Fotó: Gergely Imre
Gyergyószentmiklós főtere és a mai Márton Áron utca az örmény családok építkezései által lett olyan, amire ma az egész város büszke lehet. Azonban kevesen ismerik, hogy mi is van a szépen felújított vagy romosodó homlokzatok mögött. Szeptemberben egy napra láthatóvá válnak az ott rejtőző értékek.
2019. június 27., 19:272019. június 27., 19:27
Bejön? – teszi fel a kérdést az a gyergyószentmiklósi civilek által kezdeményezett mozgalom, amelynek célja, hogy a még meglévő örmény örökséget megismertesse azokkal is, akik még nem járhattak az örmény családok által épített mai is impozáns épületekben. Az ötletgazdák kifejtik, az épített örökség megbecsülése mellett fontos szempont, hogy az emberek nyissanak egymás felé.
Szeptember 7-én rendezik idén a lassan hagyományossá váló örmény fesztivált, és ehhez kapcsolódik majd ez az új kezdeményezés.
Főtéri házak: az örmény családoknak köszönheti Gyergyószentmiklós
Fotó: Gergely Imre
előkerülnének régi fényképek, és láthatóvá válnának olyan 100 éves, vagy még öregebb tárgyak, amelyek nemzedékeken át a házakban élőkhöz tartoztak – fejtette ki Fórika Krisztina, az egyik kezdeményező. Ő maga is egy ilyen ingatlanban él, és nyilván, az egyike lesz azoknak, akik ajtót nyitnak majd.
Ugyanakkor már az is komoly jelentőségű volna, ha a lakásokba nem is, de az udvarokba már beléphetnének a vendégek, és megcsodálhatnák az utcáról nem látható építészeti értékeket, amelyeket ezek a házak hordoznak – fejtették ki a szervezők.
És hogy ne csak a falak, ablakok díszítéseit, faragványokat láthassanak az érdeklődők, az is szándék, hogy erre a napra, programokkal töltsék meg az udvarokat, hogy azok
A Bejön? Nyitunk a városra rendezvény kezdeményezői önkéntesek csatlakozását várják. Olyanokat, akik részt vennének egyes épületek múltjának, történetének feltárásában, az építők, és azokban élő családok megismertetésében. Levéltári kutatást, és főként lakókkal való beszélgetéseket jelent ez a feladat.
Felújítva, de romosan is impozánsak a városközpont házai
Fotó: Gergely Imre
A fotósok felé is felhívás szól: egy workshopot szerveznek, amely során fényképek készülnek az örmény épületekről. Végül pedig a kutatómunkák eredménye és a fotók egy kiadványban fognak megjelenni.
Amint Elekes István, a kezdeményezők egyike elmondta, az Urbact Európai Területi Együttműködési Program révén megvalósuló rendezvény csak az első lesz a sorban. A következő években további kisebb városrészeket nyitnának meg a közönség számára. Szóba jött az egykori öntőde gyártelepe, vagy akár a Békény menti rész, vagy éppen a felszegi gazdálkodók portái is.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!