
Az iskolaépületek lényeges átépítése, felújítása után kötelező beszerezni a tűzvédelmi engedélyt (illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Az időközönként fellángoló kórháztüzek a közintézmények épületeinek tűzvédelmi engedélyeire irányította a figyelmet, többek között számos hazai tanintézmény is évek óta tűzvédelmi engedély nélkül működik. Ennek számos oka lehet, és nem mindegyik hanyagságból vagy a felelősségvállalás hiányából fakad, hiszen vannak épületek, amelyek nem is igényelnek ilyet. A megyei tűzoltóságok képviselőivel jártuk körbe a témát.
2021. február 13., 19:532021. február 13., 19:53
Országos szinten a több mint 26 ezer iskola- és óvodaépület közül mintegy 22 ezer működik tűzvédelmi engedély nélkül, azonban felének nincs is szüksége a katasztrófavédelmi felügyelőség engedélyére, további 15 százalékának egyáltalán nincs tűzvédelmi engedélye, míg közel 20 százaléka most van engedélyeztetés alatt – derült ki nemrég Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter összesítéséből.
– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, a tanügyi intézmények tűzvédelmi engedélyének megszerzése a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik.
A tanításra és tanulásra szánt épületek egy része Maros és Hargita megyében sem felel meg a jelenleg érvényben levő tűzvédelmi előírásoknak, vagy nincs is szükségük az engedély megszerzésére. A Hargita megyei tűzoltóság sajtószóvivőjétől, Alina Ciobotariutól kapott adatokból kiderül, hogy
Maros megyében a több mint 800 tanintézmény közül 24 (ebből kettő magániskola) nem rendelkezik a tűzoltóság felhatalmazásával – közölte az adatokat a Maros megyei tűzoltóság parancsnoka, Handrea Călin Ioan.
Az egység vezetője úgy fogalmazott, Maros megyében többször is leellenőrizték az iskolákat tűzvédelmi szempontból az elmúlt időszakban – kivéve idén, mert zárva voltak. Esetenként bírságoltak is az engedélyhiány miatt, viszont
– hangsúlyozta a tűzoltóparancsnok.
„Legtöbbször a hiányzó okiratok miatt nincs engedélyük az iskoláknak, mert átépítéseket, felújításokat eszközöltek uniós vagy állami projektek révén, és közben igazgató vagy polgármester csere történt, az iratok eltűntek, és mindent újból be kell szerezniük” – magyarázta el az egység parancsnoka az engedélyhiány egyik lehetséges okát. Mint fogalmazott,
Azoknak az épületeknek nincs szüksége erre az engedélyre, amelyek 1992 előtt épültek, és azóta sem történt ott lényeges átépítés vagy felújítás.
Handrea Călin Ioan kifejtette, a törvény az elején engedékenyebb volt, most azonban szigorúbban megköveteli ezt, vagyis ha felújítás történt egy épületben, akkor kell a tűzvédelmi engedély, az épületeknek fel kell zárkózniuk az aktuális az elvárásokhoz, és ez nehéz, mert komoly átalakítással lehet csak megfeleltetni a legújabb tűzvédelmi előírásoknak.
Hernádról egy kilencfős társaság érkezett szombaton Hargitafürdőre, hogy a helyi és környékbeli csapatokkal együtt megkergüljenek Székelyföld legvidámabb, téli szezont záró eseményén. Az idei Kerge Olimpiára hat „járművet” neveztek.
A Román Rendőrség szállítási felügyelőségének munkatársai a hét elején a vasútállomásokon és személyszállító vonatokon végzett országos szintű ellenőrzéseken több mint 613 ezer lejre bírságoltak.
A március 2. és 8. közötti héten végzett ellenőrzések során 3079 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.
Több mint száz pisztolyt, több mint 130 tárat és több tízezer cigarettát találtak egy Németországba tartó török teherautóban a román határrendészek.
Jóváhagyta az országos pártlistás szavazólapok mintáit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén. Az NVB kétfajta szavazólapot hagyott jóvá: az egyik a magyarországi szavazásra, a másik a levélben szavazásra készül.
Lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat a Maroshévízhez közeli Nyágra (Neagra) településen. A mentőegység két személyt látott el a helyszínen, de egyikük sem igényelt kórházi ellátást.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint ingatlanügynöknek adta ki magát, és egy tranzakció ürügyén, amikor az összeget ellenőrizték, 128 ezer eurónyi valódi pénzt cserélt ki játékpénzre.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
szóljon hozzá!