
Az iskolaépületek lényeges átépítése, felújítása után kötelező beszerezni a tűzvédelmi engedélyt (illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Az időközönként fellángoló kórháztüzek a közintézmények épületeinek tűzvédelmi engedélyeire irányította a figyelmet, többek között számos hazai tanintézmény is évek óta tűzvédelmi engedély nélkül működik. Ennek számos oka lehet, és nem mindegyik hanyagságból vagy a felelősségvállalás hiányából fakad, hiszen vannak épületek, amelyek nem is igényelnek ilyet. A megyei tűzoltóságok képviselőivel jártuk körbe a témát.
2021. február 13., 19:532021. február 13., 19:53
Országos szinten a több mint 26 ezer iskola- és óvodaépület közül mintegy 22 ezer működik tűzvédelmi engedély nélkül, azonban felének nincs is szüksége a katasztrófavédelmi felügyelőség engedélyére, további 15 százalékának egyáltalán nincs tűzvédelmi engedélye, míg közel 20 százaléka most van engedélyeztetés alatt – derült ki nemrég Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter összesítéséből.
– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, a tanügyi intézmények tűzvédelmi engedélyének megszerzése a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik.
A tanításra és tanulásra szánt épületek egy része Maros és Hargita megyében sem felel meg a jelenleg érvényben levő tűzvédelmi előírásoknak, vagy nincs is szükségük az engedély megszerzésére. A Hargita megyei tűzoltóság sajtószóvivőjétől, Alina Ciobotariutól kapott adatokból kiderül, hogy
Maros megyében a több mint 800 tanintézmény közül 24 (ebből kettő magániskola) nem rendelkezik a tűzoltóság felhatalmazásával – közölte az adatokat a Maros megyei tűzoltóság parancsnoka, Handrea Călin Ioan.
Az egység vezetője úgy fogalmazott, Maros megyében többször is leellenőrizték az iskolákat tűzvédelmi szempontból az elmúlt időszakban – kivéve idén, mert zárva voltak. Esetenként bírságoltak is az engedélyhiány miatt, viszont
– hangsúlyozta a tűzoltóparancsnok.
„Legtöbbször a hiányzó okiratok miatt nincs engedélyük az iskoláknak, mert átépítéseket, felújításokat eszközöltek uniós vagy állami projektek révén, és közben igazgató vagy polgármester csere történt, az iratok eltűntek, és mindent újból be kell szerezniük” – magyarázta el az egység parancsnoka az engedélyhiány egyik lehetséges okát. Mint fogalmazott,
Azoknak az épületeknek nincs szüksége erre az engedélyre, amelyek 1992 előtt épültek, és azóta sem történt ott lényeges átépítés vagy felújítás.
Handrea Călin Ioan kifejtette, a törvény az elején engedékenyebb volt, most azonban szigorúbban megköveteli ezt, vagyis ha felújítás történt egy épületben, akkor kell a tűzvédelmi engedély, az épületeknek fel kell zárkózniuk az aktuális az elvárásokhoz, és ez nehéz, mert komoly átalakítással lehet csak megfeleltetni a legújabb tűzvédelmi előírásoknak.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
szóljon hozzá!