
Az iskolaépületek lényeges átépítése, felújítása után kötelező beszerezni a tűzvédelmi engedélyt (illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Az időközönként fellángoló kórháztüzek a közintézmények épületeinek tűzvédelmi engedélyeire irányította a figyelmet, többek között számos hazai tanintézmény is évek óta tűzvédelmi engedély nélkül működik. Ennek számos oka lehet, és nem mindegyik hanyagságból vagy a felelősségvállalás hiányából fakad, hiszen vannak épületek, amelyek nem is igényelnek ilyet. A megyei tűzoltóságok képviselőivel jártuk körbe a témát.
2021. február 13., 19:532021. február 13., 19:53
Országos szinten a több mint 26 ezer iskola- és óvodaépület közül mintegy 22 ezer működik tűzvédelmi engedély nélkül, azonban felének nincs is szüksége a katasztrófavédelmi felügyelőség engedélyére, további 15 százalékának egyáltalán nincs tűzvédelmi engedélye, míg közel 20 százaléka most van engedélyeztetés alatt – derült ki nemrég Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter összesítéséből.
– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, a tanügyi intézmények tűzvédelmi engedélyének megszerzése a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik.
A tanításra és tanulásra szánt épületek egy része Maros és Hargita megyében sem felel meg a jelenleg érvényben levő tűzvédelmi előírásoknak, vagy nincs is szükségük az engedély megszerzésére. A Hargita megyei tűzoltóság sajtószóvivőjétől, Alina Ciobotariutól kapott adatokból kiderül, hogy
Maros megyében a több mint 800 tanintézmény közül 24 (ebből kettő magániskola) nem rendelkezik a tűzoltóság felhatalmazásával – közölte az adatokat a Maros megyei tűzoltóság parancsnoka, Handrea Călin Ioan.
Az egység vezetője úgy fogalmazott, Maros megyében többször is leellenőrizték az iskolákat tűzvédelmi szempontból az elmúlt időszakban – kivéve idén, mert zárva voltak. Esetenként bírságoltak is az engedélyhiány miatt, viszont
– hangsúlyozta a tűzoltóparancsnok.
„Legtöbbször a hiányzó okiratok miatt nincs engedélyük az iskoláknak, mert átépítéseket, felújításokat eszközöltek uniós vagy állami projektek révén, és közben igazgató vagy polgármester csere történt, az iratok eltűntek, és mindent újból be kell szerezniük” – magyarázta el az egység parancsnoka az engedélyhiány egyik lehetséges okát. Mint fogalmazott,
Azoknak az épületeknek nincs szüksége erre az engedélyre, amelyek 1992 előtt épültek, és azóta sem történt ott lényeges átépítés vagy felújítás.
Handrea Călin Ioan kifejtette, a törvény az elején engedékenyebb volt, most azonban szigorúbban megköveteli ezt, vagyis ha felújítás történt egy épületben, akkor kell a tűzvédelmi engedély, az épületeknek fel kell zárkózniuk az aktuális az elvárásokhoz, és ez nehéz, mert komoly átalakítással lehet csak megfeleltetni a legújabb tűzvédelmi előírásoknak.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!