
Az iskolaépületek lényeges átépítése, felújítása után kötelező beszerezni a tűzvédelmi engedélyt (illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Az időközönként fellángoló kórháztüzek a közintézmények épületeinek tűzvédelmi engedélyeire irányította a figyelmet, többek között számos hazai tanintézmény is évek óta tűzvédelmi engedély nélkül működik. Ennek számos oka lehet, és nem mindegyik hanyagságból vagy a felelősségvállalás hiányából fakad, hiszen vannak épületek, amelyek nem is igényelnek ilyet. A megyei tűzoltóságok képviselőivel jártuk körbe a témát.
2021. február 13., 19:532021. február 13., 19:53
Országos szinten a több mint 26 ezer iskola- és óvodaépület közül mintegy 22 ezer működik tűzvédelmi engedély nélkül, azonban felének nincs is szüksége a katasztrófavédelmi felügyelőség engedélyére, további 15 százalékának egyáltalán nincs tűzvédelmi engedélye, míg közel 20 százaléka most van engedélyeztetés alatt – derült ki nemrég Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter összesítéséből.
– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, a tanügyi intézmények tűzvédelmi engedélyének megszerzése a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik.
A tanításra és tanulásra szánt épületek egy része Maros és Hargita megyében sem felel meg a jelenleg érvényben levő tűzvédelmi előírásoknak, vagy nincs is szükségük az engedély megszerzésére. A Hargita megyei tűzoltóság sajtószóvivőjétől, Alina Ciobotariutól kapott adatokból kiderül, hogy
Maros megyében a több mint 800 tanintézmény közül 24 (ebből kettő magániskola) nem rendelkezik a tűzoltóság felhatalmazásával – közölte az adatokat a Maros megyei tűzoltóság parancsnoka, Handrea Călin Ioan.
Az egység vezetője úgy fogalmazott, Maros megyében többször is leellenőrizték az iskolákat tűzvédelmi szempontból az elmúlt időszakban – kivéve idén, mert zárva voltak. Esetenként bírságoltak is az engedélyhiány miatt, viszont
– hangsúlyozta a tűzoltóparancsnok.
„Legtöbbször a hiányzó okiratok miatt nincs engedélyük az iskoláknak, mert átépítéseket, felújításokat eszközöltek uniós vagy állami projektek révén, és közben igazgató vagy polgármester csere történt, az iratok eltűntek, és mindent újból be kell szerezniük” – magyarázta el az egység parancsnoka az engedélyhiány egyik lehetséges okát. Mint fogalmazott,
Azoknak az épületeknek nincs szüksége erre az engedélyre, amelyek 1992 előtt épültek, és azóta sem történt ott lényeges átépítés vagy felújítás.
Handrea Călin Ioan kifejtette, a törvény az elején engedékenyebb volt, most azonban szigorúbban megköveteli ezt, vagyis ha felújítás történt egy épületben, akkor kell a tűzvédelmi engedély, az épületeknek fel kell zárkózniuk az aktuális az elvárásokhoz, és ez nehéz, mert komoly átalakítással lehet csak megfeleltetni a legújabb tűzvédelmi előírásoknak.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!