
Az iskolaépületek lényeges átépítése, felújítása után kötelező beszerezni a tűzvédelmi engedélyt (illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Az időközönként fellángoló kórháztüzek a közintézmények épületeinek tűzvédelmi engedélyeire irányította a figyelmet, többek között számos hazai tanintézmény is évek óta tűzvédelmi engedély nélkül működik. Ennek számos oka lehet, és nem mindegyik hanyagságból vagy a felelősségvállalás hiányából fakad, hiszen vannak épületek, amelyek nem is igényelnek ilyet. A megyei tűzoltóságok képviselőivel jártuk körbe a témát.
2021. február 13., 19:532021. február 13., 19:53
Országos szinten a több mint 26 ezer iskola- és óvodaépület közül mintegy 22 ezer működik tűzvédelmi engedély nélkül, azonban felének nincs is szüksége a katasztrófavédelmi felügyelőség engedélyére, további 15 százalékának egyáltalán nincs tűzvédelmi engedélye, míg közel 20 százaléka most van engedélyeztetés alatt – derült ki nemrég Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter összesítéséből.
– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, a tanügyi intézmények tűzvédelmi engedélyének megszerzése a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik.
A tanításra és tanulásra szánt épületek egy része Maros és Hargita megyében sem felel meg a jelenleg érvényben levő tűzvédelmi előírásoknak, vagy nincs is szükségük az engedély megszerzésére. A Hargita megyei tűzoltóság sajtószóvivőjétől, Alina Ciobotariutól kapott adatokból kiderül, hogy
Maros megyében a több mint 800 tanintézmény közül 24 (ebből kettő magániskola) nem rendelkezik a tűzoltóság felhatalmazásával – közölte az adatokat a Maros megyei tűzoltóság parancsnoka, Handrea Călin Ioan.
Az egység vezetője úgy fogalmazott, Maros megyében többször is leellenőrizték az iskolákat tűzvédelmi szempontból az elmúlt időszakban – kivéve idén, mert zárva voltak. Esetenként bírságoltak is az engedélyhiány miatt, viszont
– hangsúlyozta a tűzoltóparancsnok.
„Legtöbbször a hiányzó okiratok miatt nincs engedélyük az iskoláknak, mert átépítéseket, felújításokat eszközöltek uniós vagy állami projektek révén, és közben igazgató vagy polgármester csere történt, az iratok eltűntek, és mindent újból be kell szerezniük” – magyarázta el az egység parancsnoka az engedélyhiány egyik lehetséges okát. Mint fogalmazott,
Azoknak az épületeknek nincs szüksége erre az engedélyre, amelyek 1992 előtt épültek, és azóta sem történt ott lényeges átépítés vagy felújítás.
Handrea Călin Ioan kifejtette, a törvény az elején engedékenyebb volt, most azonban szigorúbban megköveteli ezt, vagyis ha felújítás történt egy épületben, akkor kell a tűzvédelmi engedély, az épületeknek fel kell zárkózniuk az aktuális az elvárásokhoz, és ez nehéz, mert komoly átalakítással lehet csak megfeleltetni a legújabb tűzvédelmi előírásoknak.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!