
Oberczián Géza, Luzsicza István, Sándor Zoltán és Szöllősi Mátyás
Fotó: Kájoni János Megyei Könyvtár
Irodalmi körutat szervezett Erdélyben a magyar széppróza napja alkalmából a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága. Február 18-án Marosvásárhelyen, 19-én Székelyudvarhelyen, 20-án Csíkszeredában találkozott az olvasókkal Sándor Zoltán író, újságíró, Szöllősi Mátyás író, költő, fotográfus és Oberczián Géza író, akikkel Luzsicza István költő, kritikus, újságíró, szerkesztő beszélgetett. A turné Sepsiszentgyörgyön és Brassóban folytatódik.
2023. február 21., 12:112023. február 21., 12:11
2023. február 21., 15:022023. február 21., 15:02
A PKÜ Kárpát-medencei Programigazgatóságának irodalmi szerkesztője, Luzsicza István a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban tartott beszélgetés elején rámutatott, a többféle kulturális tevékenységeik közül kiemelt helyen áll a KMI 12 elnevezésű programjuk, amelybe
Az első ilyen program három éve indult, idén a harmadik tizenkét szerzős csapat része Szöllősi Mátyás és Sándor Zoltán is, Oberczián Géza pedig a programigazgatóság projektvezetője. Mint elhangzott, a szerzőkkel való együttműködés során a turnéfellépéseken kívül antológiákat adnak ki, portréfilmek készülnek róluk, megzenésítik a költők verseit, hangoskönyvek készülnek.
A magyar széppróza napi turnét első ízben szervezték meg, de szeretnének hagyományt teremteni belőle. A jelen levő szerzők bemutatása során a budapesti Szöllősi Mátyásról elmondta, sok műfajban író szerző, prózaíró, de költőként is alkot, ír drámákat és fotográfusként is dolgozik. Eddig hét kötete jelent meg.
Sándor Zoltán a Vajdaságból érkezett, újságíróként is dolgozik, és noha költőként indult, az utóbbi években szépprózai műveket írt, kilenc könyve jelent meg.
Oberczián Géza öt kötete közül a Téridő című, három kisregényt tartalmazó kötete a napokban jött ki a nyomdából. Noha elsősorban prózaíró, de minden könyvében vannak például betétversek – magyarázta Luzsicza István, majd az indulásról és a témaválasztásról kérdezte a szerzőket.
Oberczián Géza elmondta, az írói indulása viszonylag későre tehető, mintegy tíz éve kezdett el behatóbban foglalkozni az írással. „Azelőtt vállalati tanácsadóként és trénerként dolgoztam. És mint ilyen, nagyon sokat írtam, de ezek elsősorban tréninggyakorlatoknak a forgatókönyvei voltak, viccesen úgy neveztem magamban, hogy alkalmazott irodalom. Igyekeztem olyan, mindenki számára befogadható és alkalmazható helyzeteket teremteni a kis leírásokkal, amelyben, ha valakik elkezdenek egy tréning során viselkedni, akkor valami jó sül ki a végére. Ezt csináltam huszonvalahány évig, és
Éppen ezért beiratkozott a Magyar Írószövetség íróiskolájába, és mire elvégezte, 2016-ban megszületett az első novelláskötete, a Nógrádgárdonyi napló. Mint kiderült, nagy hatással volt rá Temesi Ferenc Por című trilógiája (a szerző szintén tagja idén a KMI 12 csoportnak), az elolvasását követően vált meggyőződésévé, hogy
„Igyekszem olyan szerkezetet adni a műveimnek, ami összetartja a történetet és segít nekem is elmesélni ezt a történetet. Például a nézőpontok váltakozásával, és különböző betéteknek az alkalmazásával, amik lehetnek versek vagy dalszövegek.”
Szöllősi Mátyás témái között vannak olyanok, amelyeket prózában, lírában és akár drámában is megvalósít. A verseire jellemző a narratív jelleg, és amikor húszévesen elkezdett publikálni, sokan bíztatták, hogy forduljon a próza- és a drámaírás felé, mert a versei is történeteket mondanak el valamilyen módon.
Fotó: Kájoni János Megyei Könyvtár
„Ez meg is történt. Előbb a dráma felé fordultam, nagyon érdekeltek a párbeszédes dolgok, a vélemények ütköztetése. Ugyanakkor, a prózában másként lehet hozzányúlni ezekhez a történetekhez és jobban ki lehet bontani őket. Amíg a vers általában egy hirtelen felindulásból megszülető, tömörebb, rövidebb, lényegre törőbb dolog, addig
de nyilván az embernek terjedelmileg több lehetősége van, illetve több szálon, több karakterrel lehet megjeleníteni ezeket a történeteket.”
Sándor Zoltán másfél évtizede többnyire elbeszéléseket és novellákat ír, és bár írói és emberi érdeklődése többrétű, leginkább az a társadalmi miliő foglalkoztatja, amelyben él Vajdaságban.
„Annak a nemzedéknek vagyok a tagja, akik a ’70-es évek elején születtek és akiket még az önigazgatási szocializmus szellemiségében tanítottak. Emlékszem, amikor a történelemtanárunk felírta órán, hogy volt az őskor, az ókor, a középkor stb. És aztán jön a kommunizmus, ahol mindenki nagyon boldog lesz, mindenkinek megadatik minden, amit elképzel. Ehelyett nekünk jött a délszláv háború, és
és mindaz, amit ott láttam, tapasztaltam, érzékeltem, valamilyen szinten kihat. Utána, a ’90-es években jött a jogi kar, még egyetemista voltam, amikor Szerbiában nagy tüntetések voltak, és ez mind oda vezetett, hogy ezeket a történéseket valamilyen módon feldolgozzam prózában.
Újságíróként, szerkesztőként dolgozom, és nyilván, hogy ezeket a napi történéseket a napi publicisztika és az újságírás tudja lekövetni, viszont
De itt fontos az a szereplő, akinek a helyzetébe belehelyezi magát az olvasó, és így talán jobban át lehet adni azt a helyzetet, amelyben élnek a hősök, minthogyha csak elbeszélünk valamit.” Hozzátette, több novellájában vannak betétek, akár egy drámajelenet, lírai jegyzet, vagy éppen egy kiállítás megnyitószövege. Nagy hatással voltak rá a filmek és a képregények – hangzott el.
A szerzők az alkotói folyamatokról, eddigi és készülő műveikről, a történetek többféle nézőpontból való elmesélésének kihívásairól és izgalmairól, valamint arról is meséltek, hogy a témáik hogyan vándorolnak egyik műből a másikba. A találkozó felolvasásokkal zárult.
Sándor Zoltánnal, Szöllősi Mátyással, Oberczián Gézával és Luzsicza Istvánnal február 21-én 18 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, 22-én pedig, szintén 18 órától a brassói Petőfi Kulturális Szalonban (az Áprily Lajos Főgimnázium dísztermében) lehet találkozni.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
szóljon hozzá!