
Fotó: Simon Virág
Megélhetésüket féltik és bizonytalannak érzik eddigi munkájukat azok a kereskedők, akik a marosvásárhelyi Somostetőn levő kis bódékban dolgoznak, legtöbben azok tulajdonosai is. Azzal vádolják Soós Zoltánt, Marosvásárhely polgármesterét és Szánthó Jánost, az állatkert igazgatóját, hogy el akarja tüntetni őket onnan. A városvezetés álláspontja szerint a törvényes keretek közé kell szorítani a tevékenységet.
2022. április 29., 14:592022. április 29., 14:59
Az állatkert előtt összegyűlve, több, mint egy órát várakoztak az állatkertben sajtótájékoztatót tartó marosvásárhelyi polgármesterre, Soós Zoltánra azok a kereskedők, akik a Somostetőn levő bódékból értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat. Az állatkert felé vezető sétányon 28 kisebb-nagyobb bódé van, néhányban fagylaltot árulnak, de több helyen sütnek miccset, készítenek vattacukrot, pattogatott kukoricát, de van, amelyben játékokat árusítanak.
Az elmúlt évek során többször szóba került, még a volt városvezetés regnálása alatt is, hogy rendet kell rakni a Somostetőn levő bódék környékén,
A városháza a kereskedőkkel általában egy-egy hónapra kötött bérleti szerződést, a járványidőszak előtt alapvetően különösebb fennakadás nélkül zajlott itt a kereskedelem.
Mint az elégedetlen kereskedők elmondták nagyon nehéz volt számukra járványidőszak és kevés volt a bevételük. Legtöbben családi vállalkozásként működtetik a bódékat, ez az egyetlen megélhetési lehetőségük. Ráadásul – és elsősorban – azért elégedetlenek, mert
Mivel úgy tűnt, hogy idén nyáron ez a megoldással tudnak működni, sokan beszerezték az egész idényre való alapanyagokat. Egy 25 éve a Somostetőn játékokat árusító férfi arról beszélt, hogy
Fotó: Simon Virág
Mint Mónia Sándor elmondta május 3-ig szól a legutóbbi engedélyük és a napokban már kérték, hogy adja meg a város a következő havi vásárengedélyt is. Ezt azonban nem kapták meg, ami azt jelenti, hogy május 4-étől már nem folytathatnak kereskedelmi tevékenységet a Somostetőn. A polgármestertől vártak segítséget és megoldást, hogy a továbbiakban is működhessenek és tarthassanak nyitva. Azt hangsúlyozták, hogy
Soós Zoltán polgármester meghallgatta a panaszosokat, majd azt hangsúlyozta többször is, hogy a városháza jogászai szerint nem törvényes a Somostetőn levő bódék működése, hiszen
A városvezető arról beszélt, hogy jelenleg készül egy tanulmány, amely alapján átszervezik az állatkert felé vezető sétányt, elköltöztetve onnan a bódékat, mert az a hely az erdészeti hivatalé és nem lehetnek ott építmények. „A törvény előírásait be kell tartani, nem lehet kivételt tenni.
– fogalmazott a városvezető.
Áthidaló megoldásként Soós Zoltán azt javasolta, hogy ezután hetente 4 napot tartsanak nyitva a bódék, és minden hétre újabb és újabb engedélyt váltsanak ki, közösen. Nyilatkozatából úgy tűnt, hogy már jövő hétre is meg lehet szerezni ezt az négy napos engedélyt, és csütörtöktől-vasárnapig nyitva lehetnek a bódék.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!