
A Kultúrpalota díszítőmotívumai is megihlették a kurzus résztvevőit
Fotó: Haáz Vince
A Kultúrpalota előcsarnokában néhány játék bemutatójával kezdődött a hétfőn véget ért kurzus ismertetése, ahol Albert Mária, illetve Neudold Júlia röviden összefoglalta, mit is jelentett A Kultúrpalota történetei címet viselő, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem együttműködésében zajlott 3Layers of Telling a Story Erasmus+ Tempus projekt.
2017. július 17., 16:272017. július 17., 16:27
2017. július 17., 16:282017. július 17., 16:28
A magyarországi és hazai magyar, illetve román résztvevők a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanárainak vezetésével az alkalmazott színházi módszerekkel a művészetközvetítés lehetőségeit sajátították el, projekteket készítettek arra vonatkozóan, hogyan keltenék fel az érdeklődést például a képtár látnivalói, Bernády György dolgozószobája, vagy a Tükörterem iránt.
Fotó: Haáz Vince
A diákok drámapedagógiai módszerekkel keltették életre például a festett üvegablakokon ábrázolt történeteket, vagy egy-egy festmény tematikáját, „beszélgettek” Bernádyval, vagy éppen az ő bőrébe bújva válaszolgattak a hozzá intézett kérdésekre. A kurzus résztvevői interjúkat is készítettek,
fontos-e nekik, milyen gyakran látogatják.
Fotó: Haáz Vince
Bevezetőként olyan egyszerű játékokat mutattak be, amelyeket akár kisgyerekekkel is el lehet játszani, például a falakon, ablakokon megjelenő indák, növények motívumait elevenítették meg, előbb a kezük, majd az egész testük mozgott, kapcsolatot teremtve egymással. A Festő és a festék című játék is hasonlóan zajlott, az összekapcsolódás, az egymásra figyelés volt a lényeg. Továbbá a Való ez vagy álom?, Halál és szerelem, Napraforgótábla, Sűrű erdőben egy asszony keresi gyermekét című mozgásos játékokat is bemutatták, amelyekkel egy-egy mondát, vagy festményen ábrázolt történetet meséltek el.
A kisteremben, ahol a többnapos képzést is tartották, azokat a projekteket ismertették, amelyeket kisebb csoportokban készítettek. Azokra a kérdésekre is választ kellett adniuk, hogy azok miért, mi célból, kinek készültek, mit, hogyan mondanak el, mikor és kik készítik miből és milyen a hatást gyakorolnak a célközönségre. A bemutatott tervek között szerepelt A Palota él című, amely a Kultúrpalota értékeinek tudatosítását, a fiatalok érdeklődésének felkeltését tűzte ki céljául.
Fotó: Haáz Vince
Az 5–8. és 9–12. osztályos tanulók számára olyan interaktív színházi foglalkozásokat javasolnak, amelyek során megismerkedhetnének a Palota építésének történetével, a két polgármester, Bernády György és Emil Dandea dolgozószobájában kérdéseket fogalmazhatnának meg a magyar és a román elöljárónak, a Tükörteremben pedig jelmezbe öltözött színészek mutatnának be az üvegablakokon ábrázolt balladák közül egyet-egyet. Ezzel a módszerrel sokkal maradandóbb lenne egy Palota-látogatás a diákok számára.
Hasonlóképpen a Csaba királyfi csillagösvényén című projekt is az esztétikai és művészeti tudatosság fejlesztését célozza, amit „fiatalnak és idősnek, felnőttnek és gyereknek, magyarnak és románnak, szőkének és barnának” ajánlanának az ötletgazdák, akárcsak A Kultúrpalota modern bemutatása, vagy a Mesepalota című projektek készítői. A lényeg valamennyinél az volt, hogy a hagyományokat megőrizni, bemutatni, fiatalos lendülettel felkelteni az érdeklődést, és élményt nyújtani.
A projekteket részletesen is bemutatták a résztvevők
Fotó: Haáz Vince
A bemutatókat, ismertetőket Fülöp Tímea, a Kultúrpalota vezetője is megtekintette, aki a végén elmondta, sok jó ötlettel találkozott, olyanokkal, amelyek illeszkednek a már létező tervekhez. Nagy esély van az intézmények, a Kultúrpalota és a Művészeti Egyetem közötti együttműködésre, hiszen nem minden a pénzről szól, sokkal inkább a kreativitásról – foglalta össze Fülöp Tímea a látottak alkalmazásával kapcsolatos véleményét.
A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.
Egy évvel a bányakatasztrófa után a parajdi árusok közül sokan már feladták, bezárták a boltokat. De van, aki még kitart.
Lehűlésre számíthatunk az elkövetkező napokban, jövő hét közepéig egy hideg légtömeg határozza meg térségünk időjárását – vetítette előre Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
Átfogó közlekedésrendészeti akciókat szerveztek a hétvégén Maros, Kovászna és Hargita megyében. A rendőrök több száz autóst és motorost ellenőriztek, és ittas, valamint kábítószer hatása alatt vezető sofőröket is kiszűrtek a forgalomból.
A bolgár DARA nyerte meg szombat este az Eurovíziós Dalfesztivált a Bangaranga című dallal. Bulgária először diadalmaskodott a versenyen, amelyen az elmúlt három évben gazdasági nehézségek miatt nem vett részt – jelentette az AFP és az EFE.
Közvitára bocsátotta a közlekedési minisztérium a július 1-jétől érvényes járműkategóriánkénti úthasználati díjat (rovinieta) szabályozó rendelettervezetet. Az új rendszer az európai kibocsátási normákat is figyelembe veszi.
Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.
A Richter-skála szerint 3,5-as erősségű földrengés történt szombaton 8 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!