
A Kultúrpalota díszítőmotívumai is megihlették a kurzus résztvevőit
Fotó: Haáz Vince
A Kultúrpalota előcsarnokában néhány játék bemutatójával kezdődött a hétfőn véget ért kurzus ismertetése, ahol Albert Mária, illetve Neudold Júlia röviden összefoglalta, mit is jelentett A Kultúrpalota történetei címet viselő, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem együttműködésében zajlott 3Layers of Telling a Story Erasmus+ Tempus projekt.
2017. július 17., 16:272017. július 17., 16:27
2017. július 17., 16:282017. július 17., 16:28
A magyarországi és hazai magyar, illetve román résztvevők a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanárainak vezetésével az alkalmazott színházi módszerekkel a művészetközvetítés lehetőségeit sajátították el, projekteket készítettek arra vonatkozóan, hogyan keltenék fel az érdeklődést például a képtár látnivalói, Bernády György dolgozószobája, vagy a Tükörterem iránt.
Fotó: Haáz Vince
A diákok drámapedagógiai módszerekkel keltették életre például a festett üvegablakokon ábrázolt történeteket, vagy egy-egy festmény tematikáját, „beszélgettek” Bernádyval, vagy éppen az ő bőrébe bújva válaszolgattak a hozzá intézett kérdésekre. A kurzus résztvevői interjúkat is készítettek,
fontos-e nekik, milyen gyakran látogatják.
Fotó: Haáz Vince
Bevezetőként olyan egyszerű játékokat mutattak be, amelyeket akár kisgyerekekkel is el lehet játszani, például a falakon, ablakokon megjelenő indák, növények motívumait elevenítették meg, előbb a kezük, majd az egész testük mozgott, kapcsolatot teremtve egymással. A Festő és a festék című játék is hasonlóan zajlott, az összekapcsolódás, az egymásra figyelés volt a lényeg. Továbbá a Való ez vagy álom?, Halál és szerelem, Napraforgótábla, Sűrű erdőben egy asszony keresi gyermekét című mozgásos játékokat is bemutatták, amelyekkel egy-egy mondát, vagy festményen ábrázolt történetet meséltek el.
A kisteremben, ahol a többnapos képzést is tartották, azokat a projekteket ismertették, amelyeket kisebb csoportokban készítettek. Azokra a kérdésekre is választ kellett adniuk, hogy azok miért, mi célból, kinek készültek, mit, hogyan mondanak el, mikor és kik készítik miből és milyen a hatást gyakorolnak a célközönségre. A bemutatott tervek között szerepelt A Palota él című, amely a Kultúrpalota értékeinek tudatosítását, a fiatalok érdeklődésének felkeltését tűzte ki céljául.
Fotó: Haáz Vince
Az 5–8. és 9–12. osztályos tanulók számára olyan interaktív színházi foglalkozásokat javasolnak, amelyek során megismerkedhetnének a Palota építésének történetével, a két polgármester, Bernády György és Emil Dandea dolgozószobájában kérdéseket fogalmazhatnának meg a magyar és a román elöljárónak, a Tükörteremben pedig jelmezbe öltözött színészek mutatnának be az üvegablakokon ábrázolt balladák közül egyet-egyet. Ezzel a módszerrel sokkal maradandóbb lenne egy Palota-látogatás a diákok számára.
Hasonlóképpen a Csaba királyfi csillagösvényén című projekt is az esztétikai és művészeti tudatosság fejlesztését célozza, amit „fiatalnak és idősnek, felnőttnek és gyereknek, magyarnak és románnak, szőkének és barnának” ajánlanának az ötletgazdák, akárcsak A Kultúrpalota modern bemutatása, vagy a Mesepalota című projektek készítői. A lényeg valamennyinél az volt, hogy a hagyományokat megőrizni, bemutatni, fiatalos lendülettel felkelteni az érdeklődést, és élményt nyújtani.
A projekteket részletesen is bemutatták a résztvevők
Fotó: Haáz Vince
A bemutatókat, ismertetőket Fülöp Tímea, a Kultúrpalota vezetője is megtekintette, aki a végén elmondta, sok jó ötlettel találkozott, olyanokkal, amelyek illeszkednek a már létező tervekhez. Nagy esély van az intézmények, a Kultúrpalota és a Művészeti Egyetem közötti együttműködésre, hiszen nem minden a pénzről szól, sokkal inkább a kreativitásról – foglalta össze Fülöp Tímea a látottak alkalmazásával kapcsolatos véleményét.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Cătălin Predoiu belügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy elvben nem támogatja a tilalmakat, így a kiskorúak online tartalmakhoz való hozzáférésének megtiltását sem.
Rendkívül hideg időjárásra, kemény fagyra, ónos esőre és hófúvásra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország teljes területére. Hargita és Kovászna megyében is erősen lehűl az idő.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!