Megelevenített üvegablakok, testet öltött festmények a Kultúrpalotában

A magyarországi és hazai magyar, illetve román résztvevők a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanárainak vezetésével az alkalmazott színházi módszerekkel a művészetközvetítés lehetőségeit sajátították el, projekteket készítettek arra vonatkozóan, hogyan keltenék fel az érdeklődést például a képtár látnivalói, Bernády György dolgozószobája, vagy a Tükörterem iránt.

A diákok drámapedagógiai módszerekkel keltették életre például a festett üvegablakokon ábrázolt történeteket, vagy egy-egy festmény tematikáját, „beszélgettek” Bernádyval, vagy éppen az ő bőrébe bújva válaszolgattak a hozzá intézett kérdésekre. A kurzus résztvevői interjúkat is készítettek,

a Kultúrpalotáról kérdezgették az utcán megszólított embereket, arra voltak kíváncsiak, mit tudnak Marosvásárhely e meghatározó jellegzetességéről,

fontos-e nekik, milyen gyakran látogatják.

Bevezetőként olyan egyszerű játékokat mutattak be, amelyeket akár kisgyerekekkel is el lehet játszani, például a falakon, ablakokon megjelenő indák, növények motívumait elevenítették meg, előbb a kezük, majd az egész testük mozgott, kapcsolatot teremtve egymással. A Festő és a festék című játék is hasonlóan zajlott, az összekapcsolódás, az egymásra figyelés volt a lényeg. Továbbá a Való ez vagy álom?, Halál és szerelem, Napraforgótábla, Sűrű erdőben egy asszony keresi gyermekét című mozgásos játékokat is bemutatták, amelyekkel egy-egy mondát, vagy festményen ábrázolt történetet meséltek el.

A kisteremben, ahol a többnapos képzést is tartották, azokat a projekteket ismertették, amelyeket kisebb csoportokban készítettek. Azokra a kérdésekre is választ kellett adniuk, hogy azok miért, mi célból, kinek készültek, mit, hogyan mondanak el, mikor és kik készítik miből és milyen a hatást gyakorolnak a célközönségre. A bemutatott tervek között szerepelt A Palota él című, amely a Kultúrpalota értékeinek tudatosítását, a fiatalok érdeklődésének felkeltését tűzte ki céljául.

Az 5–8. és 9–12. osztályos tanulók számára olyan interaktív színházi foglalkozásokat javasolnak, amelyek során megismerkedhetnének a Palota építésének történetével, a két polgármester, Bernády György és Emil Dandea dolgozószobájában kérdéseket fogalmazhatnának meg a magyar és a román elöljárónak, a Tükörteremben pedig jelmezbe öltözött színészek mutatnának be az üvegablakokon ábrázolt balladák közül egyet-egyet. Ezzel a módszerrel sokkal maradandóbb lenne egy Palota-látogatás a diákok számára.

Hasonlóképpen a Csaba királyfi csillagösvényén című projekt is az esztétikai és művészeti tudatosság fejlesztését célozza, amit „fiatalnak és idősnek, felnőttnek és gyereknek, magyarnak és románnak, szőkének és barnának” ajánlanának az ötletgazdák, akárcsak A Kultúrpalota modern bemutatása, vagy a Mesepalota című projektek készítői. A lényeg valamennyinél az volt, hogy a hagyományokat megőrizni, bemutatni, fiatalos lendülettel felkelteni az érdeklődést, és élményt nyújtani.

A bemutatókat, ismertetőket Fülöp Tímea, a Kultúrpalota vezetője is megtekintette, aki a végén elmondta, sok jó ötlettel találkozott, olyanokkal, amelyek illeszkednek a már létező tervekhez. Nagy esély van az intézmények, a Kultúrpalota és a Művészeti Egyetem közötti együttműködésre, hiszen nem minden a pénzről szól, sokkal inkább a kreativitásról – foglalta össze Fülöp Tímea a látottak alkalmazásával kapcsolatos véleményét.