Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:07

Mi olvasható ki és mi nem a kórházak teljesítménymutatóiból?

21:01

Reagált a bukaresti orosz nagykövet a Románia légterébe behatoló orosz drónok ügyében

20:31

Megújul a gyergyócsomafalvi „nagy iskola” – aláírták a finanszírozási szerződést

20:31

Kiütötte az újoncot a Kolozsvári CFR (videóval)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Többen is a Transalpinán meghalt magyarországi motoros segítségére siettek

Már ki is vizsgálta az ügyészség, hogy milyen drónt lőtt le pénteken Buzău megyében a román vadászpilóta

Négyes ikreket segítettek a világra Csíkszeredában – először a kórház történetében

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson

Röviden reagált Magyar Péter Orbán Viktor tusványosi beszédére

Orbán Viktor: ellenzéki politika helyett ellenállási politika következik

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról

Egy hamburger ára már egy teljes ebédével vetekszik: megnéztük, mennyibe kerül enni-inni Tusványoson

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – először látogatott hivatalosan Erdélybe az új magyar miniszter

Tarr Zoltán Erdélyben: van egyfajta várakozás, hogy merre és hogyan haladunk tovább

Megbecsülés és magas fizetés hiányában nehéz vonzóvá tenni a pedagógusi pályát

Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

Hogyan képzik a pedagógusokat azokban az országokban, amelyekben a legsikeresebb oktatási rendszerek működnek, illetve miként teszik vonzóvá a tanári pályát a fiatalok számára? – többek között erről értekezik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég kiadott tanulmánya, amely PISA-tesztek (rangos nemzetközi felmérés, amely az oktatás minőségét vizsgálja) eredményeit veszi alapul.

Molnár Rajmond

2018. szeptember 21., 11:382018. szeptember 21., 11:38

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Noha a PISA-felmérések alapján jól teljesítő országok oktatási modelljei között sok az eltérés, találni közös pontokat, amelyek egytől-egyig megtalálhatók fejlett oktatási rendszerek pedagógusképzése terén – szögezi le a felmérés.

Először is sokatmondó tény, hogy ezekben az államokban az oktatók szerint a társadalom nagyra becsüli a munkájukat, emellett pedig az átlagnál nagyobb fizetést biztosít számukra az állam – állítja a tanulmány. Rámutat:

a fejlett oktatási rendszerekben a tanárok jövedelmének növekedését nagyban befolyásolja a pályán eltöltött éveik hosszúsága, és az elvégzett munkájuk színvonala is.

Utóbbit egyébként folyamatosan nyomon követik és értékelik az illetékes szervek. Fontos az is, hogy a szóban forgó országokban az iskola vezetősége rendelkezhet arról, hogy kiket alkalmaz, általában az igazgatóknak nagyobb a hatáskörük, nagyrészt ők rendelkeznek arról, hogy milyen tantestületet alakítanak ki maguk körül.

A jelentés szerint a vizsgált OECD-országban, ahol a PISA-felmérés alapján a gyengébben teljesítő oktatási rendszerek működnek, egyre elterjedtebb problémává vált az utóbbi években az általános tanárhiány. Főképp a matematika, illetve a természettudomány szakos pedagógusok számának csökkenését emeli ki a kimutatás. A tanulmány azt is megemlíti, hogy

a gyenge PISA-eredményekkel rendelkező államokban a pedagógusi szakma nem vonzó a jó képességű gyerekek számára,

a kormányok pedig rendszerint nem tesznek következetesen arról, hogy a pályára csábítsák a tehetséges fiatalokat. Holott köztudott, hogy az oktatás minősége legnagyobb részt a tanárokon múlik, egy jó pedagógus akár életpályákat is megváltoztathat.

Az OECD-vizsgálat szerint ott népszerű a pedagógusi hivatás, ahol az oktatók jól keresnek, valamint a társadalom is megbecsüli a munkájukat – legalábbis azokban az országokban, ahol a tanárok jobban kerestek az egy főre eső GDP-nél, több tanuló készül pedagógusnak a felmértek szerint. Azt is leszögezik, hogy általában a nők választják e pályát, viszont, ahol magasabb tanári fizetéseket biztosítanak, kiegyensúlyozottabb a nemek aránya az oktatási rendszerben. Ugyanakkor

arra nem találtak bizonyítékot, hogy a nagyobb fizetés a magasan képzett, jó képességű hallgatókat tereli az oktatói szakma felé.

Romániában a pedagógusok javadalmazása és társadalmi megbecsültsége nem vethető össze a legtöbb OECD által vizsgált országéval, nálunk e téren is jóval rosszabb a helyzet – mondta érdeklődésünkre Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke.

Nyilván a javadalmazás egy nagyon fontos tényező, ami közrejátszik abban, hogy a fiatalokat a tanári pálya felé csábítsa, de nem az egyetlen, hiszen ez a hivatás nagy elhívatottságot is igényel. Sajnos tapasztaljuk, hogy egyre kevesebben választják a tanári szakmát. Ráadásul többen is csak azért irányulnak efelé, mivel más ágazatokban nem tudnának érvényesülni

– fogalmazott. Rámutatott: a statisztikák szerint, amióta Magyarországon javultak az oktatók bérezési körülményei, a pálya iránti érdeklődés is megnövekedett.

A felmérésről

A PISA betűszó: Programme for International Student Assessment, azaz „a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”. A PISA monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik az OECD-tagországok (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és a programhoz csatlakozó egyre növekvő számú partnerországok irányításával. Forrás: Wikipédia