Megbecsülés és magas fizetés hiányában nehéz vonzóvá tenni a pedagógusi pályát

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:48

Az emberek felé rontott, így kilőtték a településre visszajáró medvét Szentábrahámon

11:43

Nem tágítanak a medvék Székelykeresztúrról: most épp négyet láttak fényes nappal a kisvárosban

11:42

Lebetegedtek az ellenfél játékosai, elmarad a vásárhelyi rangadó

11:00

Tesz-Vesz Garden: több ezer eurós kár pozitív szemlélettel

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A májusi tornádó hatvan birkát is az égbe ragadhat

Villanyoszlopnak és fának ütközött, majd felborult a 19 éves fiatal által vezetett autó – ketten életüket vesztették

Megvan az idei csíksomlyói búcsú programja és a búcsús szentmise szónoka

Észrevétlenül pusztít a kertben, ám mire ez feltűnik, legtöbbször már késő

Vadászaton sült el a fegyver, egy 44 éves férfi életét vesztette

A nagy ígéretektől a jégmentes valóságig

Vadászaton sült el a fegyver, egy 44 éves férfi életét vesztette

Az AUR magyar szavazói nemzetárulók?

Pusztuló egykori határőrlaktanyák Úzvölgyében

Joe Biden fogadja az Amerikai Egyesült Államokba látogató Klaus Iohannist

Megbecsülés és magas fizetés hiányában nehéz vonzóvá tenni a pedagógusi pályát

Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

Hogyan képzik a pedagógusokat azokban az országokban, amelyekben a legsikeresebb oktatási rendszerek működnek, illetve miként teszik vonzóvá a tanári pályát a fiatalok számára? – többek között erről értekezik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég kiadott tanulmánya, amely PISA-tesztek (rangos nemzetközi felmérés, amely az oktatás minőségét vizsgálja) eredményeit veszi alapul.

Molnár Rajmond

2018. szeptember 21., 11:382018. szeptember 21., 11:38

Noha a PISA-felmérések alapján jól teljesítő országok oktatási modelljei között sok az eltérés, találni közös pontokat, amelyek egytől-egyig megtalálhatók fejlett oktatási rendszerek pedagógusképzése terén – szögezi le a felmérés.

Először is sokatmondó tény, hogy ezekben az államokban az oktatók szerint a társadalom nagyra becsüli a munkájukat, emellett pedig az átlagnál nagyobb fizetést biztosít számukra az állam – állítja a tanulmány. Rámutat:

a fejlett oktatási rendszerekben a tanárok jövedelmének növekedését nagyban befolyásolja a pályán eltöltött éveik hosszúsága, és az elvégzett munkájuk színvonala is.

Utóbbit egyébként folyamatosan nyomon követik és értékelik az illetékes szervek. Fontos az is, hogy a szóban forgó országokban az iskola vezetősége rendelkezhet arról, hogy kiket alkalmaz, általában az igazgatóknak nagyobb a hatáskörük, nagyrészt ők rendelkeznek arról, hogy milyen tantestületet alakítanak ki maguk körül.

A jelentés szerint a vizsgált OECD-országban, ahol a PISA-felmérés alapján a gyengébben teljesítő oktatási rendszerek működnek, egyre elterjedtebb problémává vált az utóbbi években az általános tanárhiány. Főképp a matematika, illetve a természettudomány szakos pedagógusok számának csökkenését emeli ki a kimutatás. A tanulmány azt is megemlíti, hogy

a gyenge PISA-eredményekkel rendelkező államokban a pedagógusi szakma nem vonzó a jó képességű gyerekek számára,

a kormányok pedig rendszerint nem tesznek következetesen arról, hogy a pályára csábítsák a tehetséges fiatalokat. Holott köztudott, hogy az oktatás minősége legnagyobb részt a tanárokon múlik, egy jó pedagógus akár életpályákat is megváltoztathat.

Az OECD-vizsgálat szerint ott népszerű a pedagógusi hivatás, ahol az oktatók jól keresnek, valamint a társadalom is megbecsüli a munkájukat – legalábbis azokban az országokban, ahol a tanárok jobban kerestek az egy főre eső GDP-nél, több tanuló készül pedagógusnak a felmértek szerint. Azt is leszögezik, hogy általában a nők választják e pályát, viszont, ahol magasabb tanári fizetéseket biztosítanak, kiegyensúlyozottabb a nemek aránya az oktatási rendszerben. Ugyanakkor

arra nem találtak bizonyítékot, hogy a nagyobb fizetés a magasan képzett, jó képességű hallgatókat tereli az oktatói szakma felé.

Romániában a pedagógusok javadalmazása és társadalmi megbecsültsége nem vethető össze a legtöbb OECD által vizsgált országéval, nálunk e téren is jóval rosszabb a helyzet – mondta érdeklődésünkre Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke.

Nyilván a javadalmazás egy nagyon fontos tényező, ami közrejátszik abban, hogy a fiatalokat a tanári pálya felé csábítsa, de nem az egyetlen, hiszen ez a hivatás nagy elhívatottságot is igényel. Sajnos tapasztaljuk, hogy egyre kevesebben választják a tanári szakmát. Ráadásul többen is csak azért irányulnak efelé, mivel más ágazatokban nem tudnának érvényesülni

– fogalmazott. Rámutatott: a statisztikák szerint, amióta Magyarországon javultak az oktatók bérezési körülményei, a pálya iránti érdeklődés is megnövekedett.

A felmérésről

A PISA betűszó: Programme for International Student Assessment, azaz „a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”. A PISA monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik az OECD-tagországok (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és a programhoz csatlakozó egyre növekvő számú partnerországok irányításával. Forrás: Wikipédia

Hargita megye Oktatás