Megakadályoznák a zászlók eltávolítását a csíkszeredai városháza homlokzatáról

Mint kitért rá, ha a pert államigazgatási eljárásként indították, nem lehet a polgári perrendtartás szerint kérni a végrehajtást, a felszólítás ugyanis erre hivatkozik.

– magyarázta.

Nem tiltott jelkép

Májai szerint az óvás egy másik érve, hogy

„Amit drapel-nek neveznek, az jelenti egy ország zászlaját” – magyarázta az ügyvéd, hozzátéve, kifogásolják a döntés azzal történő indoklását, hogy nem lehet más ország zászlaját kitűzni a városháza homlokzatára, mivel a székely zászló nem egy ország zászlaja. Az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi zászlótörvény módosítására, és a közösségi zászlók tiltására irányuló kezdeményezés április 19-én megbukott a képviselőházban, és

Ez csak akkor akadályozható meg, ha fasiszta, xenofób vagy rasszista jelképnek minősül,

– említette Májai.

„Annak ellenére, hogy a székely zászló nem más ország zászlaja, döntést hoztak, és besorolták abba a cikkelybe, amely azt szabályozza, hogy mikor lehet kitűzni más országok zászlaját. Hozzáadtak a törvényhez, viszont ezt nem teheti meg, csak a törvényhozó. A törvényhozó megpróbálta, és nem sikerült, ennek ellenére a törvényszék és az ítélőtábla hozzátette, megszegve ezzel az alkotmány első cikkelyét, amely az államhatalmi ágak különválasztásáról szól” – emlékeztetett Májai László. Azt is elmondta, hogy miután az említett törvénymódosítási kezdeményezést elutasították, a Csíki Játékszín közelében felhúzott székely zászló elleni per fellebbviteli tárgyalásán is felhasználják ezt az érvet, noha az a gyakorlat, hogy a korábbi hasonló ítéleteket figyelembe véve döntenek. Ezért

„A törvény szerint egy város zászlaját egy helyi határozattal kell elfogadni, és a kormány kell jóváhagyja.

– sorolta Füleki, aki szerint ha az ADEC a törvénytelen városzászlóval érvelt, a bírónak kötelessége lett volna ezt ellenőrizni, de nem tette meg.

Suta jogszabály

– vélekedett Ráduly Róbert Kálmán. Csíkszereda polgármestere szerint ezt a kérdéskört a helyi döntéshozókra kellett volna bízni, nem különböző hivatalokra.

– emlékeztetett, hangsúlyozva, Romániában most a kisebbségi közösségek, a székelység jogait nem közigazgatási, hanem igazságszolgáltatási úton korlátozzák, lehetetlenítik el.