Még tart a járvány, de már nőtt az alkalmazások száma
Megtorpantak a növekvő munkanélküliségi adatok Hargita megyében. Az építkezési szektorban már alkalmazások is vannak. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Hónapok óta először csökkent a regisztrált munkanélküliek száma Hargita megyében, és az alkalmazások száma is nagyobb volt az elmúlt időszakban, mint az előző év azonos időszakában. Egyelőre leginkább az építkezési szektorban nőtt meg az aktivitás.
A koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt negatív hatása enyhülni látszik Hargita megyében: a pandémia folyományai ellenére lényegesen több munkanélkülit alkalmaztak a megyében működő vállalkozások az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban.
Textilipari változások
Amint arról Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség vezetője tájékoztatta lapunkat, idén januárban és februárban összesen 552 állástalan személyt alkalmaztak a megyében működő cégek, miközben a múlt év azonos időszakában 413-at. A munkanélküliek többségét, 350-et februárban alkalmazták (tavaly februárban ez a szám 260 volt). Az elmúlt időszakban 31, a textiliparból elbocsátott udvarhelyszéki is új munkát talált, ráadásul az ötven százalékuk a szakmájában tudott elhelyezkedni, a másik felük pedig a kereskedelemben és más szolgáltatási szektorokban.
Igaz, nagyjából ugyanennyivel nőtt a textiliparból elbocsátottak száma az elmúlt hónapban Hargita megyében, ugyanis Gyergyószentmiklóson történt egy 30 fős leépítés. Utóbbi egyébként nem váratlanul történt, hiszen az ügynökség képviselője már múlt hónapban azt közölte, van olyan könnyűipari vállalkozás Gyergyószentmiklóson, ahonnan azt közölték, több mint valószínű, hogy hetven személyt el kell bocsássanak. Jó hír ugyanakkor, hogy
A nők körében nagyobb a munkanélküliség
A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség legfrissebb összesítése szerint 6030 regisztrált munkanélküli van Hargita megyében, közel 300-zal kevesebb mint egy hónappal korábban. A munkanélküliségi ráta 4,47 százalékos, ez 0,20 százalékkal alacsonyabb, mint a korábbi hónapban. Tavaly ugyanebben az időszakban 3,69 százalékos volt ez az arány, 2019-ben pedig 4,17.
Jelenleg 5,02 százalékos a munkanélküliségi ráta a nők körében, szemben a tavalyi 3,71 százalékkal.
Összességében azonban javult a helyzet a megyében a munkanélküliségi mutatókat illetően, „alkalmazások vannak, az igaz, hogy főleg az építkezési szektorban, és a meghirdetett állások is inkább az építkezési, útépítési szektorban vannak” – mondta el Jánó Edit.
Az építkezésben meghirdetett munkahelyek elbillentik a nemek közötti egyensúlyt: inkább a férfiak jutnak munkához. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Kitért ugyanakkor arra is, hogy februárban az ügynökség elindított egy kampányt, amelyben azokat a munkaképes, szociális segélyben részesült személyeket próbálják beazonosítani, akiknek munkát tudnak adni, vagy be tudnak vonni átképzési tanfolyamokba „azért, hogy
Nagyon sok önkormányzattal együttműködnek a megyében ennek érdekében, a tervek szerint zöldövezet-karbantartói, illetve mezőgazdasági tanfolyamokat szerveznek majd az említett munkanélküliek számára, ugyanis az említett képzések elvégzéséhez elegendő a négy osztály is, ugyanakkor az önkormányzatok részéről is ilyen munkaerőre inkább van igény – tájékoztatott az ügynökség képviselője.
Munkanélküliek kevés iskolai osztállyal
A Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség értesítése szerint januárban a munkanélküliségi ráta 2,65 százalék volt a megyében, ez számszerint 6241 személyt jelent. Ebből segélyben részesül 2253 munkanélküli. Ami a munkát keresők lakhelyi elosztását illeti, 4361-en vidéken laknak, 1879-en pedig városon. Beszédes adat, hogy csak az elemi osztályokat végezte el a jelenleg nyilvántartott munkanélküliek 40 százaléka, míg egyetemet mindössze 6,6 százalékuk végzett. Egy évvel ezelőtt Maros megyében egyébként a munkanélküliségi mutató 2,72 százalék volt, tavaly augusztusban pedig 2,56 százalék. Az ügynökség nyilvántartása szerint januárban 141 személyt alkalmaztak a megyében, ebből 76 nő. A munkahelyet találók közül hatvanötön 45 évnél idősebbek, és 33-an 25 évnél fiatalabbak.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!