HIRDETÉS
2017. augusztus 23., szerda
Bence
Bence
Szerkesztőségünk Tusnádfürdő Polgármesteri Hivatala új székházának avatójára érkezett péntek délután a fürdővárosba, majd az esti órákra is maradtunk a 19. Tusnádfürdői Városnapok rendezvényeire.
A több órás ottlétünk alatt többször is elhaladtunk a helyi vonatállomás előtt, ahol sötétedés előtt azt láthattuk, hogy a medvebiztos szeméttárolók környékét frissen takarították: tisztaság volt, és egyetlen zacskónyi – medvecsatolgatásra alkalmas – hulladék sem hevert a földön.
Egy későbbi, sötétedés utáni látogatás alkalmával aztán meghökkenve tapasztaltuk, hogy pár óra alatt megváltozott a szeméttárolók környéke: a földön több zacskónyi háztartási hulladék volt szétszórva. Noha meglepődtünk, az igazi döbbenet akkor lett úrrá rajtunk, amikor
a medvebiztosnak nevezett szeméttároló nyílásában egy medve feje jelent meg.
A több jelenlévő autó fényében az ezután lejátszódó jelenet is jól látható volt: a kisebb méretű, jobb mellső lábán megsérült vadállat játszi könnyedséggel kiugrott a tárolóból, majd az előzetesen általa kidobált hulladék között válogatott – zavartalanul.
A medvebiztos szeméttárolókról egyébként többször is cikkeztünk, akkor
a város vezetői és a helybéliek mind úgy gondolták, hogy a kukákból hosszútávon több kár származhat, mint haszon.
Az egyik leggyakrabban emlegetett félelmük az volt, hogy amennyiben a szeméttárolókból nem jutnak táplálékhoz a medvék, valószínűleg betörnek majd a háztartásokba.
A pénteken látottak alapján azonban sejthető, hogy a speciális kukák egyáltalán nem riasztották el a vadakat: bár az ajtajuk fémből készült, és a bal felükön található biztonsági zárat fel kell emelni a kinyitásukhoz,
a medvék valahogy mégis megoldják.
Igaz, vannak különböző teóriák, melyek szerint eleve hibás egyik-másik tároló biztonsági zárja, illetve a naponta medvelesre érkezők „csaliként” szándékosan nyitva hagyják az ajtókat.
A vasútállomáson tapasztalt jelenségen felbátorodva úgy döntöttünk, két másik olyan helyszínt is meglátogatunk, ahová medvebiztos kukákat helyeztek a városban.
Először az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített tömbházak fele vettük az irányt, ahol legnagyobb meglepetésünkre ugyanaz a kisebb méretű medve kotorászott a szemétben, amellyel kevéssel korábban az állomáson találkoztunk – legalábbis erre következtettünk abból, hogy szintén a jobb mellső lábára sántított.
A vad ezen a helyszínen is belemászott a szeméttárolóba, és – cseppet sem zavartatva magát a nézőközönség miatt – nyugodtan falatozott tovább, míg egy felbátorodott kutya elzavarta.
Ezt követően az utolsó helyszín felé indultunk tovább. Az Apor-bástya fele vezető erdei útnál kialakított szeméttárolónál már messziről hallatszott a kutyaugatás, közelebb érve pedig ennek okát is észrevehettük: egy, a korábbinál jóval nagyobb termetű medve falatozott a „hagyományos” kukák közelében, a medvebiztosak mellett.
Meglepő volt, hogy
a testes német juhászkutya ugyan alig néhány centiméterre állt tőle, és folyamatosan ugatta, a medve előbb rá sem hederített, majd csupán néhány morgással figyelmeztette.
A környező tömbházakban lakókkal társalogva azt is megtudtuk, hogy ez mindennapos jelenség ezen a helyszínen. Két nagyobb medve jár arra, és az udvarokra is bemerészkednek: egyikük az egyik földszinten lakó kisgyerekes hölgynek például egyik este az ablakát ütögette a mancsával – tudtuk meg az édesanyától, aki azt is elmondta, hogy azóta már szögesdrótot tettek az ablakpárkányra, így lassan olyan érzése van, mintha börtönben élnének.
A medvék tehát tényleg úgy járnak Tusnádfürdő utcáin, mint a kóbor kutyák, és a medvebiztos szeméttárolók egyáltalán nem biztosak. A helybéliek félnek, a megoldás pedig várat magára.
