Hirdetés
Hirdetés

Meddig tart a védettség?

„Emlékszik” az immunrendszer. A fertőzésen korábban átesettek szervezete nagyon gyorsan reagál a védőoltásra, míg az át nem esetteknél az immunválasz fokozatos •  Fotó: Beliczay László

„Emlékszik” az immunrendszer. A fertőzésen korábban átesettek szervezete nagyon gyorsan reagál a védőoltásra, míg az át nem esetteknél az immunválasz fokozatos

Fotó: Beliczay László

A koronavírus elleni védőoltásra nagyon gyorsan reagál a fertőzésen korábban már átesett beoltottak szervezete, miközben a fertőzésen át nem esetteknél fokozatos az immunválasz – állapította meg a saját fejlesztésű antitest-teszttel végzett kutatás során a Fejér Szilárd kémikus-kutató által vezetett laboratórium. Kutatásuk eredménye alapján azt feltételezik, hogy az immunválasz intenzitása növelhető az emlékeztető oltás időpontjának a módosításával.

Széchely István

2021. március 28., 21:542021. március 28., 21:54

„Végre megoszthatom az elmúlt egy év kemény munkájának eredményét” – ezzel a felvezetéssel tette közzé a kutatás eredményét összegző bejegyzését csütörtökön Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro-Vitamin diagnosztikai központ vezetője. Az általuk kifejlesztett antitest-teszttel – amely egyébként az egyetlen Romániában kifejlesztett és engedélyezett ilyen jellegű teszt – elvégzett kutatás során

a Pfizer oltóanyagára adott antitestes immunválaszt mérték a koronavírus-fertőzésen már átesett, majd beoltott, illetve a fertőzésen át nem esett beoltottak mintáiban.

A vérminták begyűjtését a kolozsvári fertőző betegségek kórházával együttműködve végezték. 122 egészségügyi dolgozótól gyűjtöttek be vérmintákat a védőoltás beadásától kezdve, és megmérték a SARS-CoV-2 IgG antitestek mennyiségét az általuk kifejlesztett teszttel, heti gyakorisággal az oltás után 30-35 napig. A kutatás eredményét az orvostudományi publikációkat közlő medRxiv.org preprint szerveren tette közzé.

Hirdetés

Minimum hat hónap, de inkább egy év

„Amit találtunk, összhangban van az eddig publikáltakkal:

Idézet
az előzőleg fertőzött személyeknek védőoltásra adott immunválasza napokon belül mérhető, nagyon megnövekszik az IgG antitestek száma, míg a fertőzésen át nem esetteknél az immunválasz fokozatos, és a második dózis után ugrik meg nagyon a mért antitest-szint.

A két csoport között IgG antitest szintje között még 35-70 nappal a védőoltás után is jelentős különbség marad. Azt várjuk, hogy

Idézet
azok a személyek, akik átestek a fertőzésen, és megkapták a védőoltást, hosszabb ideig lesznek védettek, mint azok, akik »csak« védőoltást kaptak

– írja bejegyzésében a kutató. Megkeresésünkre Fejér Szilárd elmondta, a feltételezések szerint

legkevesebb hat hónapig, de inkább egy évig eltart majd a védettség azok esetében, akik beoltatják magukat.

Ennél pontosabb becsléshez még nem áll rendelkezésre elegendő adat. „A vakcina azért jó, mert a betegség utáni immunválasznál jóval erősebb immunválaszt ad.

Idézet
Azt látjuk, hogy a védőoltás beadása után két hónappal gyakorlatilag még mindenkinél van kimutatható mennyiségű antitest.

Ezt havonta fogjuk monitorizálni ugyanezeknél a pácienseknél, hogy lássuk, milyen ütemben fog csökkenni” – magyarázta.

Immunválasz az első oltás után

A kutató által készített adatvizualizáción az látható, hogy a fertőzésen át nem esett beoltottak szervezetében a második oltás beadását követően kezdenek el nagy mennyiségben termelődni az antitestek. Azoknál, akik átestek a fertőzésen, már az első oltás utáni napokban nagymennyiségű antitestet mértek, ám – amint azt a kutatótól megtudtuk – ez nem halmozódást jelent. Ugyanis nagyon sokuk vérmintájában nem volt kimutatható antitest az oltás beadásának a napján.

A rendkívül gyors immunválaszra Fejér Szilárd szerint az a magyarázat, hogy

az immunrendszerük még „emlékezett” a fertőzésre, az ebben szerepet játszó B-sejtek még jelen voltak a szervezetükben és az oltás hatására „iszonyatos tempóban elkezdtek osztódni és termelni az antitesteket”.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy vannak kutatások, amelyekben csak a betegségen átesettek antitestszintjét vizsgálták és megállapították, hogy vannak olyanok, akiknek a szervezetében ez nagyon hamar lecsökken, másoknak viszont hosszabb idő eltelte után is vannak még antitestjeik. Kíváncsi, hogy a beoltottak esetében előfordulnak-e ilyen különbségek a későbbiekben – mondta a kutatás folytatásával kapcsolatban Fejér Szilárd. Ezt az általuk kifejlesztett teszttípussal lehet a legkönnyebben kutatni, ugyanakkor ezek a tesztek nem adnak információt a vizsgált személy T-sejtes védettségéről, amelyek szintén szerepet játszanak a vírus elleni védelemben, de egyénfüggő, hogy milyen mértékben.

Mivel az antitestek szerepe megakadályozni, hogy a vírus bejusson a sejtekbe, és az általuk vizsgált személyek mindegyikének a mintájában van kimutatható antitest, valószínűleg mindannyian védettek.

Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak megfertőződni – hiszen a vírus bejuthat a szervezetükbe, amíg az immunrendszerük „észbe kap” –, de azt igen, hogy valószínűleg nem betegedhetnek meg súlyosan – fűzte hozzá a kémikus-kutató. Vizsgálatuk egyébként azt is jelzi, hogy

a védőoltás első adagja nem biztosít megfelelő védettséget a vírus ellen.

Egy olyan személy mintáit is vizsgálták, aki csak az oltás első adagját kapta meg: nála 20 nap után egy folyamatos antitestszint-csökkenés figyelhető meg.

Egyszerűen növelhető az immunválasz intenzitása?

Az eredmények alapján Fejér Szilárdnak az a hipotézise, hogy elképzelhető, hogy

erősebb, tartósabb immunválaszt lehet kiváltani a védőoltással, ha a vakcina második adagját később adják be.

Feltételezését a fertőzésen korábban átesett beoltottak első oltásra adott immunválaszára alapozza. Az ő szervezetükben ugyanis akkor már nagyon alacsony volt az antitestek száma, mégis nagyon erős immunválaszt produkáltak, így elképzelhetőnek tartja, hogy ha eltolnák két héttel az emlékeztető oltás beadását, amikorra lecsökken az antitestek mennyisége a szervezetben, akkor erősebb lenne a második oltásra adott immunválasz. Ez viszont kockázatokkal járna, hiszen a második oltás előtt amúgy sincs megfelelő védettsége a szervezetnek, másrészt – lévén, hogy ez egyelőre csak hipotézis – előbb kontrollált kísérletekre lenne szükség a feltételezés megerősítéséhez – hangsúlyozta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

Növelné a kormány az önkormányzatoknak szánt forrásokat

A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.

Növelné a kormány az önkormányzatoknak szánt forrásokat
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Félmillió lejes kárt is okoztak az online csalók Hargita megyében

Közel 130 online térben elkövetett csalást jelentettek a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon 2025-ben. A legnagyobb kár összege, amelyet online csalással csaltak ki az áldozatból, több mint 500 ezer lej.

Félmillió lejes kárt is okoztak az online csalók Hargita megyében
2026. március 10., kedd

Hivatalos látogatást tesz csütörtökön Romániában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök

Hivatalos látogatásra Romániába érkezik csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Hivatalos látogatást tesz csütörtökön Romániában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
2026. március 10., kedd

A közel-keleti helyzetről tárgyal a Legfelsőbb Védelmi Tanács

Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.

A közel-keleti helyzetről tárgyal a Legfelsőbb Védelmi Tanács
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Sajtóforrás: harci repülőgépeket és katonákat küldene az USA Romániába a közel-keleti konfliktus miatt

Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.

Sajtóforrás: harci repülőgépeket és katonákat küldene az USA Romániába a közel-keleti konfliktus miatt
2026. március 10., kedd

Sajtóértesülés: még ezen a héten Bukarestbe jön Volodimir Zelenszkij

Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.

Sajtóértesülés: még ezen a héten Bukarestbe jön Volodimir Zelenszkij
2026. március 10., kedd

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, lehet tanulmányozni

A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, lehet tanulmányozni
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Bojkottra készülnek a tanárok, veszélybe kerülhet a próbavizsgák megszervezése

Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.

Bojkottra készülnek a tanárok, veszélybe kerülhet a próbavizsgák megszervezése
2026. március 10., kedd

Tűz ütött ki egy lakóházban Libánfalván

Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.

Tűz ütött ki egy lakóházban Libánfalván
2026. március 10., kedd

Történelmi pillanat: hetven év után visszatértek a fakó keselyűk Romániába

Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.

Történelmi pillanat: hetven év után visszatértek a fakó keselyűk Romániába
Hirdetés