
„Emlékszik” az immunrendszer. A fertőzésen korábban átesettek szervezete nagyon gyorsan reagál a védőoltásra, míg az át nem esetteknél az immunválasz fokozatos
Fotó: Beliczay László
A koronavírus elleni védőoltásra nagyon gyorsan reagál a fertőzésen korábban már átesett beoltottak szervezete, miközben a fertőzésen át nem esetteknél fokozatos az immunválasz – állapította meg a saját fejlesztésű antitest-teszttel végzett kutatás során a Fejér Szilárd kémikus-kutató által vezetett laboratórium. Kutatásuk eredménye alapján azt feltételezik, hogy az immunválasz intenzitása növelhető az emlékeztető oltás időpontjának a módosításával.
2021. március 28., 21:542021. március 28., 21:54
„Végre megoszthatom az elmúlt egy év kemény munkájának eredményét” – ezzel a felvezetéssel tette közzé a kutatás eredményét összegző bejegyzését csütörtökön Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro-Vitamin diagnosztikai központ vezetője. Az általuk kifejlesztett antitest-teszttel – amely egyébként az egyetlen Romániában kifejlesztett és engedélyezett ilyen jellegű teszt – elvégzett kutatás során
A vérminták begyűjtését a kolozsvári fertőző betegségek kórházával együttműködve végezték. 122 egészségügyi dolgozótól gyűjtöttek be vérmintákat a védőoltás beadásától kezdve, és megmérték a SARS-CoV-2 IgG antitestek mennyiségét az általuk kifejlesztett teszttel, heti gyakorisággal az oltás után 30-35 napig. A kutatás eredményét az orvostudományi publikációkat közlő medRxiv.org preprint szerveren tette közzé.
„Amit találtunk, összhangban van az eddig publikáltakkal:
A két csoport között IgG antitest szintje között még 35-70 nappal a védőoltás után is jelentős különbség marad. Azt várjuk, hogy
– írja bejegyzésében a kutató. Megkeresésünkre Fejér Szilárd elmondta, a feltételezések szerint
Ennél pontosabb becsléshez még nem áll rendelkezésre elegendő adat. „A vakcina azért jó, mert a betegség utáni immunválasznál jóval erősebb immunválaszt ad.
Ezt havonta fogjuk monitorizálni ugyanezeknél a pácienseknél, hogy lássuk, milyen ütemben fog csökkenni” – magyarázta.
A kutató által készített adatvizualizáción az látható, hogy a fertőzésen át nem esett beoltottak szervezetében a második oltás beadását követően kezdenek el nagy mennyiségben termelődni az antitestek. Azoknál, akik átestek a fertőzésen, már az első oltás utáni napokban nagymennyiségű antitestet mértek, ám – amint azt a kutatótól megtudtuk – ez nem halmozódást jelent. Ugyanis nagyon sokuk vérmintájában nem volt kimutatható antitest az oltás beadásának a napján.
A rendkívül gyors immunválaszra Fejér Szilárd szerint az a magyarázat, hogy
Fotó: Beliczay László
Ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy vannak kutatások, amelyekben csak a betegségen átesettek antitestszintjét vizsgálták és megállapították, hogy vannak olyanok, akiknek a szervezetében ez nagyon hamar lecsökken, másoknak viszont hosszabb idő eltelte után is vannak még antitestjeik. Kíváncsi, hogy a beoltottak esetében előfordulnak-e ilyen különbségek a későbbiekben – mondta a kutatás folytatásával kapcsolatban Fejér Szilárd. Ezt az általuk kifejlesztett teszttípussal lehet a legkönnyebben kutatni, ugyanakkor ezek a tesztek nem adnak információt a vizsgált személy T-sejtes védettségéről, amelyek szintén szerepet játszanak a vírus elleni védelemben, de egyénfüggő, hogy milyen mértékben.
Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak megfertőződni – hiszen a vírus bejuthat a szervezetükbe, amíg az immunrendszerük „észbe kap” –, de azt igen, hogy valószínűleg nem betegedhetnek meg súlyosan – fűzte hozzá a kémikus-kutató. Vizsgálatuk egyébként azt is jelzi, hogy
Egy olyan személy mintáit is vizsgálták, aki csak az oltás első adagját kapta meg: nála 20 nap után egy folyamatos antitestszint-csökkenés figyelhető meg.
Az eredmények alapján Fejér Szilárdnak az a hipotézise, hogy elképzelhető, hogy
Feltételezését a fertőzésen korábban átesett beoltottak első oltásra adott immunválaszára alapozza. Az ő szervezetükben ugyanis akkor már nagyon alacsony volt az antitestek száma, mégis nagyon erős immunválaszt produkáltak, így elképzelhetőnek tartja, hogy ha eltolnák két héttel az emlékeztető oltás beadását, amikorra lecsökken az antitestek mennyisége a szervezetben, akkor erősebb lenne a második oltásra adott immunválasz. Ez viszont kockázatokkal járna, hiszen a második oltás előtt amúgy sincs megfelelő védettsége a szervezetnek, másrészt – lévén, hogy ez egyelőre csak hipotézis – előbb kontrollált kísérletekre lenne szükség a feltételezés megerősítéséhez – hangsúlyozta.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!