
„Emlékszik” az immunrendszer. A fertőzésen korábban átesettek szervezete nagyon gyorsan reagál a védőoltásra, míg az át nem esetteknél az immunválasz fokozatos
Fotó: Beliczay László
A koronavírus elleni védőoltásra nagyon gyorsan reagál a fertőzésen korábban már átesett beoltottak szervezete, miközben a fertőzésen át nem esetteknél fokozatos az immunválasz – állapította meg a saját fejlesztésű antitest-teszttel végzett kutatás során a Fejér Szilárd kémikus-kutató által vezetett laboratórium. Kutatásuk eredménye alapján azt feltételezik, hogy az immunválasz intenzitása növelhető az emlékeztető oltás időpontjának a módosításával.
2021. március 28., 21:542021. március 28., 21:54
„Végre megoszthatom az elmúlt egy év kemény munkájának eredményét” – ezzel a felvezetéssel tette közzé a kutatás eredményét összegző bejegyzését csütörtökön Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro-Vitamin diagnosztikai központ vezetője. Az általuk kifejlesztett antitest-teszttel – amely egyébként az egyetlen Romániában kifejlesztett és engedélyezett ilyen jellegű teszt – elvégzett kutatás során
A vérminták begyűjtését a kolozsvári fertőző betegségek kórházával együttműködve végezték. 122 egészségügyi dolgozótól gyűjtöttek be vérmintákat a védőoltás beadásától kezdve, és megmérték a SARS-CoV-2 IgG antitestek mennyiségét az általuk kifejlesztett teszttel, heti gyakorisággal az oltás után 30-35 napig. A kutatás eredményét az orvostudományi publikációkat közlő medRxiv.org preprint szerveren tette közzé.
„Amit találtunk, összhangban van az eddig publikáltakkal:
A két csoport között IgG antitest szintje között még 35-70 nappal a védőoltás után is jelentős különbség marad. Azt várjuk, hogy
– írja bejegyzésében a kutató. Megkeresésünkre Fejér Szilárd elmondta, a feltételezések szerint
Ennél pontosabb becsléshez még nem áll rendelkezésre elegendő adat. „A vakcina azért jó, mert a betegség utáni immunválasznál jóval erősebb immunválaszt ad.
Ezt havonta fogjuk monitorizálni ugyanezeknél a pácienseknél, hogy lássuk, milyen ütemben fog csökkenni” – magyarázta.
A kutató által készített adatvizualizáción az látható, hogy a fertőzésen át nem esett beoltottak szervezetében a második oltás beadását követően kezdenek el nagy mennyiségben termelődni az antitestek. Azoknál, akik átestek a fertőzésen, már az első oltás utáni napokban nagymennyiségű antitestet mértek, ám – amint azt a kutatótól megtudtuk – ez nem halmozódást jelent. Ugyanis nagyon sokuk vérmintájában nem volt kimutatható antitest az oltás beadásának a napján.
A rendkívül gyors immunválaszra Fejér Szilárd szerint az a magyarázat, hogy
Fotó: Beliczay László
Ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy vannak kutatások, amelyekben csak a betegségen átesettek antitestszintjét vizsgálták és megállapították, hogy vannak olyanok, akiknek a szervezetében ez nagyon hamar lecsökken, másoknak viszont hosszabb idő eltelte után is vannak még antitestjeik. Kíváncsi, hogy a beoltottak esetében előfordulnak-e ilyen különbségek a későbbiekben – mondta a kutatás folytatásával kapcsolatban Fejér Szilárd. Ezt az általuk kifejlesztett teszttípussal lehet a legkönnyebben kutatni, ugyanakkor ezek a tesztek nem adnak információt a vizsgált személy T-sejtes védettségéről, amelyek szintén szerepet játszanak a vírus elleni védelemben, de egyénfüggő, hogy milyen mértékben.
Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak megfertőződni – hiszen a vírus bejuthat a szervezetükbe, amíg az immunrendszerük „észbe kap” –, de azt igen, hogy valószínűleg nem betegedhetnek meg súlyosan – fűzte hozzá a kémikus-kutató. Vizsgálatuk egyébként azt is jelzi, hogy
Egy olyan személy mintáit is vizsgálták, aki csak az oltás első adagját kapta meg: nála 20 nap után egy folyamatos antitestszint-csökkenés figyelhető meg.
Az eredmények alapján Fejér Szilárdnak az a hipotézise, hogy elképzelhető, hogy
Feltételezését a fertőzésen korábban átesett beoltottak első oltásra adott immunválaszára alapozza. Az ő szervezetükben ugyanis akkor már nagyon alacsony volt az antitestek száma, mégis nagyon erős immunválaszt produkáltak, így elképzelhetőnek tartja, hogy ha eltolnák két héttel az emlékeztető oltás beadását, amikorra lecsökken az antitestek mennyisége a szervezetben, akkor erősebb lenne a második oltásra adott immunválasz. Ez viszont kockázatokkal járna, hiszen a második oltás előtt amúgy sincs megfelelő védettsége a szervezetnek, másrészt – lévén, hogy ez egyelőre csak hipotézis – előbb kontrollált kísérletekre lenne szükség a feltételezés megerősítéséhez – hangsúlyozta.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
szóljon hozzá!