Hirdetés
Hirdetés

Meddig tart a védettség?

„Emlékszik” az immunrendszer. A fertőzésen korábban átesettek szervezete nagyon gyorsan reagál a védőoltásra, míg az át nem esetteknél az immunválasz fokozatos •  Fotó: Beliczay László

„Emlékszik” az immunrendszer. A fertőzésen korábban átesettek szervezete nagyon gyorsan reagál a védőoltásra, míg az át nem esetteknél az immunválasz fokozatos

Fotó: Beliczay László

A koronavírus elleni védőoltásra nagyon gyorsan reagál a fertőzésen korábban már átesett beoltottak szervezete, miközben a fertőzésen át nem esetteknél fokozatos az immunválasz – állapította meg a saját fejlesztésű antitest-teszttel végzett kutatás során a Fejér Szilárd kémikus-kutató által vezetett laboratórium. Kutatásuk eredménye alapján azt feltételezik, hogy az immunválasz intenzitása növelhető az emlékeztető oltás időpontjának a módosításával.

Széchely István

2021. március 28., 21:542021. március 28., 21:54

„Végre megoszthatom az elmúlt egy év kemény munkájának eredményét” – ezzel a felvezetéssel tette közzé a kutatás eredményét összegző bejegyzését csütörtökön Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro-Vitamin diagnosztikai központ vezetője. Az általuk kifejlesztett antitest-teszttel – amely egyébként az egyetlen Romániában kifejlesztett és engedélyezett ilyen jellegű teszt – elvégzett kutatás során

a Pfizer oltóanyagára adott antitestes immunválaszt mérték a koronavírus-fertőzésen már átesett, majd beoltott, illetve a fertőzésen át nem esett beoltottak mintáiban.

A vérminták begyűjtését a kolozsvári fertőző betegségek kórházával együttműködve végezték. 122 egészségügyi dolgozótól gyűjtöttek be vérmintákat a védőoltás beadásától kezdve, és megmérték a SARS-CoV-2 IgG antitestek mennyiségét az általuk kifejlesztett teszttel, heti gyakorisággal az oltás után 30-35 napig. A kutatás eredményét az orvostudományi publikációkat közlő medRxiv.org preprint szerveren tette közzé.

Hirdetés

Minimum hat hónap, de inkább egy év

„Amit találtunk, összhangban van az eddig publikáltakkal:

Idézet
az előzőleg fertőzött személyeknek védőoltásra adott immunválasza napokon belül mérhető, nagyon megnövekszik az IgG antitestek száma, míg a fertőzésen át nem esetteknél az immunválasz fokozatos, és a második dózis után ugrik meg nagyon a mért antitest-szint.

A két csoport között IgG antitest szintje között még 35-70 nappal a védőoltás után is jelentős különbség marad. Azt várjuk, hogy

Idézet
azok a személyek, akik átestek a fertőzésen, és megkapták a védőoltást, hosszabb ideig lesznek védettek, mint azok, akik »csak« védőoltást kaptak

– írja bejegyzésében a kutató. Megkeresésünkre Fejér Szilárd elmondta, a feltételezések szerint

legkevesebb hat hónapig, de inkább egy évig eltart majd a védettség azok esetében, akik beoltatják magukat.

Ennél pontosabb becsléshez még nem áll rendelkezésre elegendő adat. „A vakcina azért jó, mert a betegség utáni immunválasznál jóval erősebb immunválaszt ad.

Idézet
Azt látjuk, hogy a védőoltás beadása után két hónappal gyakorlatilag még mindenkinél van kimutatható mennyiségű antitest.

Ezt havonta fogjuk monitorizálni ugyanezeknél a pácienseknél, hogy lássuk, milyen ütemben fog csökkenni” – magyarázta.

Immunválasz az első oltás után

A kutató által készített adatvizualizáción az látható, hogy a fertőzésen át nem esett beoltottak szervezetében a második oltás beadását követően kezdenek el nagy mennyiségben termelődni az antitestek. Azoknál, akik átestek a fertőzésen, már az első oltás utáni napokban nagymennyiségű antitestet mértek, ám – amint azt a kutatótól megtudtuk – ez nem halmozódást jelent. Ugyanis nagyon sokuk vérmintájában nem volt kimutatható antitest az oltás beadásának a napján.

A rendkívül gyors immunválaszra Fejér Szilárd szerint az a magyarázat, hogy

az immunrendszerük még „emlékezett” a fertőzésre, az ebben szerepet játszó B-sejtek még jelen voltak a szervezetükben és az oltás hatására „iszonyatos tempóban elkezdtek osztódni és termelni az antitesteket”.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy vannak kutatások, amelyekben csak a betegségen átesettek antitestszintjét vizsgálták és megállapították, hogy vannak olyanok, akiknek a szervezetében ez nagyon hamar lecsökken, másoknak viszont hosszabb idő eltelte után is vannak még antitestjeik. Kíváncsi, hogy a beoltottak esetében előfordulnak-e ilyen különbségek a későbbiekben – mondta a kutatás folytatásával kapcsolatban Fejér Szilárd. Ezt az általuk kifejlesztett teszttípussal lehet a legkönnyebben kutatni, ugyanakkor ezek a tesztek nem adnak információt a vizsgált személy T-sejtes védettségéről, amelyek szintén szerepet játszanak a vírus elleni védelemben, de egyénfüggő, hogy milyen mértékben.

Mivel az antitestek szerepe megakadályozni, hogy a vírus bejusson a sejtekbe, és az általuk vizsgált személyek mindegyikének a mintájában van kimutatható antitest, valószínűleg mindannyian védettek.

Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak megfertőződni – hiszen a vírus bejuthat a szervezetükbe, amíg az immunrendszerük „észbe kap” –, de azt igen, hogy valószínűleg nem betegedhetnek meg súlyosan – fűzte hozzá a kémikus-kutató. Vizsgálatuk egyébként azt is jelzi, hogy

a védőoltás első adagja nem biztosít megfelelő védettséget a vírus ellen.

Egy olyan személy mintáit is vizsgálták, aki csak az oltás első adagját kapta meg: nála 20 nap után egy folyamatos antitestszint-csökkenés figyelhető meg.

Egyszerűen növelhető az immunválasz intenzitása?

Az eredmények alapján Fejér Szilárdnak az a hipotézise, hogy elképzelhető, hogy

erősebb, tartósabb immunválaszt lehet kiváltani a védőoltással, ha a vakcina második adagját később adják be.

Feltételezését a fertőzésen korábban átesett beoltottak első oltásra adott immunválaszára alapozza. Az ő szervezetükben ugyanis akkor már nagyon alacsony volt az antitestek száma, mégis nagyon erős immunválaszt produkáltak, így elképzelhetőnek tartja, hogy ha eltolnák két héttel az emlékeztető oltás beadását, amikorra lecsökken az antitestek mennyisége a szervezetben, akkor erősebb lenne a második oltásra adott immunválasz. Ez viszont kockázatokkal járna, hiszen a második oltás előtt amúgy sincs megfelelő védettsége a szervezetnek, másrészt – lévén, hogy ez egyelőre csak hipotézis – előbb kontrollált kísérletekre lenne szükség a feltételezés megerősítéséhez – hangsúlyozta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér

Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is

Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is
2026. február 18., szerda

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét

A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét
2026. február 18., szerda

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre

Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását

Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását
2026. február 18., szerda

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében

Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében
2026. február 18., szerda

Márton Áron-emlékév lesz 2026

A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.

Márton Áron-emlékév lesz 2026
Márton Áron-emlékév lesz 2026
2026. február 18., szerda

Márton Áron-emlékév lesz 2026

Hirdetés
2026. február 18., szerda

Alkotmányosnak nyilvánították a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet

Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.

Alkotmányosnak nyilvánították a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet
2026. február 18., szerda

A vasúti közlekedést is nehezíti a havazás, több vonatjáratot is töröltek

Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.

A vasúti közlekedést is nehezíti a havazás, több vonatjáratot is töröltek
2026. február 18., szerda

Elkezdődött a nagyböjt: a fegyelmezett önmegtartóztatás, a tudatos lemondás és a belső megtérés egységének időszaka

Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

Elkezdődött a nagyböjt:  a fegyelmezett önmegtartóztatás, a tudatos lemondás és a belső megtérés egységének időszaka
Hirdetés