Hirdetés
Hirdetés

Meddig tart a védettség?

„Emlékszik” az immunrendszer. A fertőzésen korábban átesettek szervezete nagyon gyorsan reagál a védőoltásra, míg az át nem esetteknél az immunválasz fokozatos •  Fotó: Beliczay László

„Emlékszik” az immunrendszer. A fertőzésen korábban átesettek szervezete nagyon gyorsan reagál a védőoltásra, míg az át nem esetteknél az immunválasz fokozatos

Fotó: Beliczay László

A koronavírus elleni védőoltásra nagyon gyorsan reagál a fertőzésen korábban már átesett beoltottak szervezete, miközben a fertőzésen át nem esetteknél fokozatos az immunválasz – állapította meg a saját fejlesztésű antitest-teszttel végzett kutatás során a Fejér Szilárd kémikus-kutató által vezetett laboratórium. Kutatásuk eredménye alapján azt feltételezik, hogy az immunválasz intenzitása növelhető az emlékeztető oltás időpontjának a módosításával.

Széchely István

2021. március 28., 21:542021. március 28., 21:54

„Végre megoszthatom az elmúlt egy év kemény munkájának eredményét” – ezzel a felvezetéssel tette közzé a kutatás eredményét összegző bejegyzését csütörtökön Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro-Vitamin diagnosztikai központ vezetője. Az általuk kifejlesztett antitest-teszttel – amely egyébként az egyetlen Romániában kifejlesztett és engedélyezett ilyen jellegű teszt – elvégzett kutatás során

a Pfizer oltóanyagára adott antitestes immunválaszt mérték a koronavírus-fertőzésen már átesett, majd beoltott, illetve a fertőzésen át nem esett beoltottak mintáiban.

A vérminták begyűjtését a kolozsvári fertőző betegségek kórházával együttműködve végezték. 122 egészségügyi dolgozótól gyűjtöttek be vérmintákat a védőoltás beadásától kezdve, és megmérték a SARS-CoV-2 IgG antitestek mennyiségét az általuk kifejlesztett teszttel, heti gyakorisággal az oltás után 30-35 napig. A kutatás eredményét az orvostudományi publikációkat közlő medRxiv.org preprint szerveren tette közzé.

Hirdetés

Minimum hat hónap, de inkább egy év

„Amit találtunk, összhangban van az eddig publikáltakkal:

Idézet
az előzőleg fertőzött személyeknek védőoltásra adott immunválasza napokon belül mérhető, nagyon megnövekszik az IgG antitestek száma, míg a fertőzésen át nem esetteknél az immunválasz fokozatos, és a második dózis után ugrik meg nagyon a mért antitest-szint.

A két csoport között IgG antitest szintje között még 35-70 nappal a védőoltás után is jelentős különbség marad. Azt várjuk, hogy

Idézet
azok a személyek, akik átestek a fertőzésen, és megkapták a védőoltást, hosszabb ideig lesznek védettek, mint azok, akik »csak« védőoltást kaptak

– írja bejegyzésében a kutató. Megkeresésünkre Fejér Szilárd elmondta, a feltételezések szerint

legkevesebb hat hónapig, de inkább egy évig eltart majd a védettség azok esetében, akik beoltatják magukat.

Ennél pontosabb becsléshez még nem áll rendelkezésre elegendő adat. „A vakcina azért jó, mert a betegség utáni immunválasznál jóval erősebb immunválaszt ad.

Idézet
Azt látjuk, hogy a védőoltás beadása után két hónappal gyakorlatilag még mindenkinél van kimutatható mennyiségű antitest.

Ezt havonta fogjuk monitorizálni ugyanezeknél a pácienseknél, hogy lássuk, milyen ütemben fog csökkenni” – magyarázta.

Immunválasz az első oltás után

A kutató által készített adatvizualizáción az látható, hogy a fertőzésen át nem esett beoltottak szervezetében a második oltás beadását követően kezdenek el nagy mennyiségben termelődni az antitestek. Azoknál, akik átestek a fertőzésen, már az első oltás utáni napokban nagymennyiségű antitestet mértek, ám – amint azt a kutatótól megtudtuk – ez nem halmozódást jelent. Ugyanis nagyon sokuk vérmintájában nem volt kimutatható antitest az oltás beadásának a napján.

A rendkívül gyors immunválaszra Fejér Szilárd szerint az a magyarázat, hogy

az immunrendszerük még „emlékezett” a fertőzésre, az ebben szerepet játszó B-sejtek még jelen voltak a szervezetükben és az oltás hatására „iszonyatos tempóban elkezdtek osztódni és termelni az antitesteket”.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy vannak kutatások, amelyekben csak a betegségen átesettek antitestszintjét vizsgálták és megállapították, hogy vannak olyanok, akiknek a szervezetében ez nagyon hamar lecsökken, másoknak viszont hosszabb idő eltelte után is vannak még antitestjeik. Kíváncsi, hogy a beoltottak esetében előfordulnak-e ilyen különbségek a későbbiekben – mondta a kutatás folytatásával kapcsolatban Fejér Szilárd. Ezt az általuk kifejlesztett teszttípussal lehet a legkönnyebben kutatni, ugyanakkor ezek a tesztek nem adnak információt a vizsgált személy T-sejtes védettségéről, amelyek szintén szerepet játszanak a vírus elleni védelemben, de egyénfüggő, hogy milyen mértékben.

Mivel az antitestek szerepe megakadályozni, hogy a vírus bejusson a sejtekbe, és az általuk vizsgált személyek mindegyikének a mintájában van kimutatható antitest, valószínűleg mindannyian védettek.

Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak megfertőződni – hiszen a vírus bejuthat a szervezetükbe, amíg az immunrendszerük „észbe kap” –, de azt igen, hogy valószínűleg nem betegedhetnek meg súlyosan – fűzte hozzá a kémikus-kutató. Vizsgálatuk egyébként azt is jelzi, hogy

a védőoltás első adagja nem biztosít megfelelő védettséget a vírus ellen.

Egy olyan személy mintáit is vizsgálták, aki csak az oltás első adagját kapta meg: nála 20 nap után egy folyamatos antitestszint-csökkenés figyelhető meg.

Egyszerűen növelhető az immunválasz intenzitása?

Az eredmények alapján Fejér Szilárdnak az a hipotézise, hogy elképzelhető, hogy

erősebb, tartósabb immunválaszt lehet kiváltani a védőoltással, ha a vakcina második adagját később adják be.

Feltételezését a fertőzésen korábban átesett beoltottak első oltásra adott immunválaszára alapozza. Az ő szervezetükben ugyanis akkor már nagyon alacsony volt az antitestek száma, mégis nagyon erős immunválaszt produkáltak, így elképzelhetőnek tartja, hogy ha eltolnák két héttel az emlékeztető oltás beadását, amikorra lecsökken az antitestek mennyisége a szervezetben, akkor erősebb lenne a második oltásra adott immunválasz. Ez viszont kockázatokkal járna, hiszen a második oltás előtt amúgy sincs megfelelő védettsége a szervezetnek, másrészt – lévén, hogy ez egyelőre csak hipotézis – előbb kontrollált kísérletekre lenne szükség a feltételezés megerősítéséhez – hangsúlyozta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 25., vasárnap

Több mint 13 milliárd lejbe kerültek a nyugdíjak 2025 decemberében

Tavaly decemberben 4 699 559 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4279-cel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2 778 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.

Több mint 13 milliárd lejbe kerültek a nyugdíjak 2025 decemberében
Hirdetés
2026. január 25., vasárnap

5 + 1 film amit nem érdemes kihagyni az év elején

Igazi kánaán következik a szerzői filmek szerelmeseinek, hiszen az előttünk álló időszakban kerülnek széleskörű moziforgalmazásba a tavalyi fesztiválfilmek, amelyek többségét most, az Oscar-szezonban díjazzák.

5 + 1 film amit nem érdemes kihagyni az év elején
2026. január 25., vasárnap

Enyhébb idővel indul a hét, de csapadékos fordulat várható

Január utolsó hetébe lépve változékony, átmenetileg enyhébb időjárás jellemzi majd az Erdélyi-medencét. A korábbi napok erős fagyai után mérséklődik a hideg, ugyanakkor a hét második felében egyre nagyobb eséllyel számíthatunk csapadékra.

Enyhébb idővel indul a hét, de csapadékos fordulat várható
2026. január 25., vasárnap

A közösség összefogásának köszönhetően kaphat esélyt az új életre

Széles közösséget mozgatott meg a felhívás, amelyben a szívbetegséggel küzdő Dimény István részére indítottak adománygyűjtést. Az erdővidéki férfi gyógyulását számos adakozó támogatása mellett kardiológus szakorvos is segíti.

A közösség összefogásának köszönhetően kaphat esélyt az új életre
Hirdetés
2026. január 25., vasárnap

Székely Katonanevelde: évekbe telhet, amíg teljesen „belakható” lesz

Köztudott, hogy Kézdivásárhely nemrég felújított ikonikus épületébe a Céhtörténeti Múzeum költözik át. De a Székely Katonanevelde mikor nyílhat meg teljes egészében a nagyközönség előtt? – faggattuk Dimény Attila muzeológust, intézményvezetőt.

Székely Katonanevelde: évekbe telhet, amíg teljesen „belakható” lesz
2026. január 24., szombat

Kifütyülték Nicușor Dan elnököt, ő pedig ennek a felelősségéről beszélt a román fejedelemségek egyesülésének ünnepén

Boldog ünnepet kívánt Nicușor Dan államfő szombaton mindazoknak, akik kifütyülték a román fejedelemségek egyesülésének ünnepe alkalmából Focșani-on tartott rendezvényen.

Kifütyülték Nicușor Dan elnököt, ő pedig ennek a felelősségéről beszélt a román fejedelemségek egyesülésének ünnepén
2026. január 24., szombat

Nagyobb volt a szombat déli földrengés mint az elsőre mérték

Az országos földfizikai intézet (INCDFP) szakemberei a Richter-skála szerinti 3-asról 3,2-esre módosították a szombat délben Vrancea megyében történt földrengés erősségét.

Nagyobb volt a szombat déli földrengés mint az elsőre mérték
Hirdetés
2026. január 24., szombat

Újabb földrengés volt az országban, ebben a hónapban már a tizennegyedik

A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 11 óra 51 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újabb földrengés volt az országban, ebben a hónapban már a tizennegyedik
2026. január 24., szombat

Új fordulat a csenei gyilkosságban: kábítószer-ügyben is nyomoznak

A temesvári szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is vizsgálódik a csenei gyilkosság ügyében, miután az ebben érintett 13 éves gyermek szervezetében drogot mutattak ki.

Új fordulat a csenei gyilkosságban: kábítószer-ügyben is nyomoznak
2026. január 24., szombat

Ilie Bolojan: a PSD-nek kell eldöntenie, marad-e a kormánykoalícióban

A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) magának kell döntenie arról, hogy kormányon marad vagy kilép a koalícióból – nyilatkozta péntek este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Ilie Bolojan: a PSD-nek kell eldöntenie, marad-e a kormánykoalícióban
Hirdetés