Hirdetés
Hirdetés

Meddig tart a védettség?

„Emlékszik” az immunrendszer. A fertőzésen korábban átesettek szervezete nagyon gyorsan reagál a védőoltásra, míg az át nem esetteknél az immunválasz fokozatos •  Fotó: Beliczay László

„Emlékszik” az immunrendszer. A fertőzésen korábban átesettek szervezete nagyon gyorsan reagál a védőoltásra, míg az át nem esetteknél az immunválasz fokozatos

Fotó: Beliczay László

A koronavírus elleni védőoltásra nagyon gyorsan reagál a fertőzésen korábban már átesett beoltottak szervezete, miközben a fertőzésen át nem esetteknél fokozatos az immunválasz – állapította meg a saját fejlesztésű antitest-teszttel végzett kutatás során a Fejér Szilárd kémikus-kutató által vezetett laboratórium. Kutatásuk eredménye alapján azt feltételezik, hogy az immunválasz intenzitása növelhető az emlékeztető oltás időpontjának a módosításával.

Széchely István

2021. március 28., 21:542021. március 28., 21:54

„Végre megoszthatom az elmúlt egy év kemény munkájának eredményét” – ezzel a felvezetéssel tette közzé a kutatás eredményét összegző bejegyzését csütörtökön Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro-Vitamin diagnosztikai központ vezetője. Az általuk kifejlesztett antitest-teszttel – amely egyébként az egyetlen Romániában kifejlesztett és engedélyezett ilyen jellegű teszt – elvégzett kutatás során

a Pfizer oltóanyagára adott antitestes immunválaszt mérték a koronavírus-fertőzésen már átesett, majd beoltott, illetve a fertőzésen át nem esett beoltottak mintáiban.

A vérminták begyűjtését a kolozsvári fertőző betegségek kórházával együttműködve végezték. 122 egészségügyi dolgozótól gyűjtöttek be vérmintákat a védőoltás beadásától kezdve, és megmérték a SARS-CoV-2 IgG antitestek mennyiségét az általuk kifejlesztett teszttel, heti gyakorisággal az oltás után 30-35 napig. A kutatás eredményét az orvostudományi publikációkat közlő medRxiv.org preprint szerveren tette közzé.

Hirdetés

Minimum hat hónap, de inkább egy év

„Amit találtunk, összhangban van az eddig publikáltakkal:

Idézet
az előzőleg fertőzött személyeknek védőoltásra adott immunválasza napokon belül mérhető, nagyon megnövekszik az IgG antitestek száma, míg a fertőzésen át nem esetteknél az immunválasz fokozatos, és a második dózis után ugrik meg nagyon a mért antitest-szint.

A két csoport között IgG antitest szintje között még 35-70 nappal a védőoltás után is jelentős különbség marad. Azt várjuk, hogy

Idézet
azok a személyek, akik átestek a fertőzésen, és megkapták a védőoltást, hosszabb ideig lesznek védettek, mint azok, akik »csak« védőoltást kaptak

– írja bejegyzésében a kutató. Megkeresésünkre Fejér Szilárd elmondta, a feltételezések szerint

legkevesebb hat hónapig, de inkább egy évig eltart majd a védettség azok esetében, akik beoltatják magukat.

Ennél pontosabb becsléshez még nem áll rendelkezésre elegendő adat. „A vakcina azért jó, mert a betegség utáni immunválasznál jóval erősebb immunválaszt ad.

Idézet
Azt látjuk, hogy a védőoltás beadása után két hónappal gyakorlatilag még mindenkinél van kimutatható mennyiségű antitest.

Ezt havonta fogjuk monitorizálni ugyanezeknél a pácienseknél, hogy lássuk, milyen ütemben fog csökkenni” – magyarázta.

Immunválasz az első oltás után

A kutató által készített adatvizualizáción az látható, hogy a fertőzésen át nem esett beoltottak szervezetében a második oltás beadását követően kezdenek el nagy mennyiségben termelődni az antitestek. Azoknál, akik átestek a fertőzésen, már az első oltás utáni napokban nagymennyiségű antitestet mértek, ám – amint azt a kutatótól megtudtuk – ez nem halmozódást jelent. Ugyanis nagyon sokuk vérmintájában nem volt kimutatható antitest az oltás beadásának a napján.

A rendkívül gyors immunválaszra Fejér Szilárd szerint az a magyarázat, hogy

az immunrendszerük még „emlékezett” a fertőzésre, az ebben szerepet játszó B-sejtek még jelen voltak a szervezetükben és az oltás hatására „iszonyatos tempóban elkezdtek osztódni és termelni az antitesteket”.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy vannak kutatások, amelyekben csak a betegségen átesettek antitestszintjét vizsgálták és megállapították, hogy vannak olyanok, akiknek a szervezetében ez nagyon hamar lecsökken, másoknak viszont hosszabb idő eltelte után is vannak még antitestjeik. Kíváncsi, hogy a beoltottak esetében előfordulnak-e ilyen különbségek a későbbiekben – mondta a kutatás folytatásával kapcsolatban Fejér Szilárd. Ezt az általuk kifejlesztett teszttípussal lehet a legkönnyebben kutatni, ugyanakkor ezek a tesztek nem adnak információt a vizsgált személy T-sejtes védettségéről, amelyek szintén szerepet játszanak a vírus elleni védelemben, de egyénfüggő, hogy milyen mértékben.

Mivel az antitestek szerepe megakadályozni, hogy a vírus bejusson a sejtekbe, és az általuk vizsgált személyek mindegyikének a mintájában van kimutatható antitest, valószínűleg mindannyian védettek.

Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak megfertőződni – hiszen a vírus bejuthat a szervezetükbe, amíg az immunrendszerük „észbe kap” –, de azt igen, hogy valószínűleg nem betegedhetnek meg súlyosan – fűzte hozzá a kémikus-kutató. Vizsgálatuk egyébként azt is jelzi, hogy

a védőoltás első adagja nem biztosít megfelelő védettséget a vírus ellen.

Egy olyan személy mintáit is vizsgálták, aki csak az oltás első adagját kapta meg: nála 20 nap után egy folyamatos antitestszint-csökkenés figyelhető meg.

Egyszerűen növelhető az immunválasz intenzitása?

Az eredmények alapján Fejér Szilárdnak az a hipotézise, hogy elképzelhető, hogy

erősebb, tartósabb immunválaszt lehet kiváltani a védőoltással, ha a vakcina második adagját később adják be.

Feltételezését a fertőzésen korábban átesett beoltottak első oltásra adott immunválaszára alapozza. Az ő szervezetükben ugyanis akkor már nagyon alacsony volt az antitestek száma, mégis nagyon erős immunválaszt produkáltak, így elképzelhetőnek tartja, hogy ha eltolnák két héttel az emlékeztető oltás beadását, amikorra lecsökken az antitestek mennyisége a szervezetben, akkor erősebb lenne a második oltásra adott immunválasz. Ez viszont kockázatokkal járna, hiszen a második oltás előtt amúgy sincs megfelelő védettsége a szervezetnek, másrészt – lévén, hogy ez egyelőre csak hipotézis – előbb kontrollált kísérletekre lenne szükség a feltételezés megerősítéséhez – hangsúlyozta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 14., kedd

Iratkozás előtt még jön az elosztás a nyolcadikosoknál

Kitölthetik a középiskolai felvételi jelentkezési lapokat a nyolcadikosok július 13. és 20. között, majd július 22-én számítógépes elosztással dől el, ki melyik kilencedik osztályba jut be. Az iratkozás július 23. és 28. között lesz.

Iratkozás előtt még jön az elosztás a nyolcadikosoknál
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni
2026. július 13., hétfő

Nicușor Dan kihirdette a törvényt: a bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre lesznek jogosultak

A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.

Nicușor Dan kihirdette a törvényt: a bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre lesznek jogosultak
2026. július 13., hétfő

Egy tömbházlakás konyhájában csaptak fel a lángok Székelyudvarhelyen

Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.

Egy tömbházlakás konyhájában csaptak fel a lángok Székelyudvarhelyen
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Tűzszüneti kormányt javasolt Kelemen Hunor

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.

Tűzszüneti kormányt javasolt Kelemen Hunor
2026. július 13., hétfő

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása
2026. július 13., hétfő

Két romániai hegymászó vesztette életét az Alpokban

Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.

Két romániai hegymászó vesztette életét az Alpokban
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek

Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.

Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek
2026. július 13., hétfő

A levegő tisztasága csak a lakosságon múlik? – ezekkel lehet javítani a levegő szennyezettségén

Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.

A levegő tisztasága csak a lakosságon múlik? – ezekkel lehet javítani a levegő szennyezettségén
2026. július 13., hétfő

Magyar Péter: az alaptörvény-módosítás egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni

A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.

Magyar Péter: az alaptörvény-módosítás egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni
Hirdetés