Hirdetés
Hirdetés

Meddig tart a védettség?

„Emlékszik” az immunrendszer. A fertőzésen korábban átesettek szervezete nagyon gyorsan reagál a védőoltásra, míg az át nem esetteknél az immunválasz fokozatos •  Fotó: Beliczay László

„Emlékszik” az immunrendszer. A fertőzésen korábban átesettek szervezete nagyon gyorsan reagál a védőoltásra, míg az át nem esetteknél az immunválasz fokozatos

Fotó: Beliczay László

A koronavírus elleni védőoltásra nagyon gyorsan reagál a fertőzésen korábban már átesett beoltottak szervezete, miközben a fertőzésen át nem esetteknél fokozatos az immunválasz – állapította meg a saját fejlesztésű antitest-teszttel végzett kutatás során a Fejér Szilárd kémikus-kutató által vezetett laboratórium. Kutatásuk eredménye alapján azt feltételezik, hogy az immunválasz intenzitása növelhető az emlékeztető oltás időpontjának a módosításával.

Széchely István

2021. március 28., 21:542021. március 28., 21:54

„Végre megoszthatom az elmúlt egy év kemény munkájának eredményét” – ezzel a felvezetéssel tette közzé a kutatás eredményét összegző bejegyzését csütörtökön Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro-Vitamin diagnosztikai központ vezetője. Az általuk kifejlesztett antitest-teszttel – amely egyébként az egyetlen Romániában kifejlesztett és engedélyezett ilyen jellegű teszt – elvégzett kutatás során

a Pfizer oltóanyagára adott antitestes immunválaszt mérték a koronavírus-fertőzésen már átesett, majd beoltott, illetve a fertőzésen át nem esett beoltottak mintáiban.

A vérminták begyűjtését a kolozsvári fertőző betegségek kórházával együttműködve végezték. 122 egészségügyi dolgozótól gyűjtöttek be vérmintákat a védőoltás beadásától kezdve, és megmérték a SARS-CoV-2 IgG antitestek mennyiségét az általuk kifejlesztett teszttel, heti gyakorisággal az oltás után 30-35 napig. A kutatás eredményét az orvostudományi publikációkat közlő medRxiv.org preprint szerveren tette közzé.

Hirdetés

Minimum hat hónap, de inkább egy év

„Amit találtunk, összhangban van az eddig publikáltakkal:

Idézet
az előzőleg fertőzött személyeknek védőoltásra adott immunválasza napokon belül mérhető, nagyon megnövekszik az IgG antitestek száma, míg a fertőzésen át nem esetteknél az immunválasz fokozatos, és a második dózis után ugrik meg nagyon a mért antitest-szint.

A két csoport között IgG antitest szintje között még 35-70 nappal a védőoltás után is jelentős különbség marad. Azt várjuk, hogy

Idézet
azok a személyek, akik átestek a fertőzésen, és megkapták a védőoltást, hosszabb ideig lesznek védettek, mint azok, akik »csak« védőoltást kaptak

– írja bejegyzésében a kutató. Megkeresésünkre Fejér Szilárd elmondta, a feltételezések szerint

legkevesebb hat hónapig, de inkább egy évig eltart majd a védettség azok esetében, akik beoltatják magukat.

Ennél pontosabb becsléshez még nem áll rendelkezésre elegendő adat. „A vakcina azért jó, mert a betegség utáni immunválasznál jóval erősebb immunválaszt ad.

Idézet
Azt látjuk, hogy a védőoltás beadása után két hónappal gyakorlatilag még mindenkinél van kimutatható mennyiségű antitest.

Ezt havonta fogjuk monitorizálni ugyanezeknél a pácienseknél, hogy lássuk, milyen ütemben fog csökkenni” – magyarázta.

Immunválasz az első oltás után

A kutató által készített adatvizualizáción az látható, hogy a fertőzésen át nem esett beoltottak szervezetében a második oltás beadását követően kezdenek el nagy mennyiségben termelődni az antitestek. Azoknál, akik átestek a fertőzésen, már az első oltás utáni napokban nagymennyiségű antitestet mértek, ám – amint azt a kutatótól megtudtuk – ez nem halmozódást jelent. Ugyanis nagyon sokuk vérmintájában nem volt kimutatható antitest az oltás beadásának a napján.

A rendkívül gyors immunválaszra Fejér Szilárd szerint az a magyarázat, hogy

az immunrendszerük még „emlékezett” a fertőzésre, az ebben szerepet játszó B-sejtek még jelen voltak a szervezetükben és az oltás hatására „iszonyatos tempóban elkezdtek osztódni és termelni az antitesteket”.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy vannak kutatások, amelyekben csak a betegségen átesettek antitestszintjét vizsgálták és megállapították, hogy vannak olyanok, akiknek a szervezetében ez nagyon hamar lecsökken, másoknak viszont hosszabb idő eltelte után is vannak még antitestjeik. Kíváncsi, hogy a beoltottak esetében előfordulnak-e ilyen különbségek a későbbiekben – mondta a kutatás folytatásával kapcsolatban Fejér Szilárd. Ezt az általuk kifejlesztett teszttípussal lehet a legkönnyebben kutatni, ugyanakkor ezek a tesztek nem adnak információt a vizsgált személy T-sejtes védettségéről, amelyek szintén szerepet játszanak a vírus elleni védelemben, de egyénfüggő, hogy milyen mértékben.

Mivel az antitestek szerepe megakadályozni, hogy a vírus bejusson a sejtekbe, és az általuk vizsgált személyek mindegyikének a mintájában van kimutatható antitest, valószínűleg mindannyian védettek.

Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak megfertőződni – hiszen a vírus bejuthat a szervezetükbe, amíg az immunrendszerük „észbe kap” –, de azt igen, hogy valószínűleg nem betegedhetnek meg súlyosan – fűzte hozzá a kémikus-kutató. Vizsgálatuk egyébként azt is jelzi, hogy

a védőoltás első adagja nem biztosít megfelelő védettséget a vírus ellen.

Egy olyan személy mintáit is vizsgálták, aki csak az oltás első adagját kapta meg: nála 20 nap után egy folyamatos antitestszint-csökkenés figyelhető meg.

Egyszerűen növelhető az immunválasz intenzitása?

Az eredmények alapján Fejér Szilárdnak az a hipotézise, hogy elképzelhető, hogy

erősebb, tartósabb immunválaszt lehet kiváltani a védőoltással, ha a vakcina második adagját később adják be.

Feltételezését a fertőzésen korábban átesett beoltottak első oltásra adott immunválaszára alapozza. Az ő szervezetükben ugyanis akkor már nagyon alacsony volt az antitestek száma, mégis nagyon erős immunválaszt produkáltak, így elképzelhetőnek tartja, hogy ha eltolnák két héttel az emlékeztető oltás beadását, amikorra lecsökken az antitestek mennyisége a szervezetben, akkor erősebb lenne a második oltásra adott immunválasz. Ez viszont kockázatokkal járna, hiszen a második oltás előtt amúgy sincs megfelelő védettsége a szervezetnek, másrészt – lévén, hogy ez egyelőre csak hipotézis – előbb kontrollált kísérletekre lenne szükség a feltételezés megerősítéséhez – hangsúlyozta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 04., kedd

Brüsszeli kötelezettségvállalással is magyarázza a nyugdíjak befagyasztását a pénzügyminiszter

A koalíció az első deficitcsökkentő csomagban 2026-ra befagyasztotta a közalkalmazotti béreket és az állami nyugdíjakat, és ezt a döntést be kell tartani – jelentette ki egy keddi szakkonferencián a pénzügyminiszter.

Brüsszeli kötelezettségvállalással is magyarázza a nyugdíjak befagyasztását a pénzügyminiszter
Hirdetés
2025. november 04., kedd

Kevesebb pénzt osztanak vissza, Marosvásárhelyen hat és félmillió lejes mínuszba „futottak”

Megnyirbálta a kormány a jövedelemadóból, a polgármesteri hivataloknak visszaosztott összegeket, ezért a települések kevesebb pénzt kapnak, mint amire számítottak. Marosvásárhely esetében ez az összeg 6,5 millió lejes mínuszt jelent.

Kevesebb pénzt osztanak vissza, Marosvásárhelyen hat és félmillió lejes mínuszba „futottak”
2025. november 04., kedd

A koalíció vezetői ismét tárgyalnak a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetről

A bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetről vitáznak keddi tanácskozásukon a koalíció vezetői a kormánypalotában.

A koalíció vezetői ismét tárgyalnak a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetről
2025. november 04., kedd

Elmélet vagy gyakorlat? Az egyikből jobban teljesítettek idén a Hargita megyei tanulóvezetők

Éves összevetésben az idei esztendő első kilenc hónapjában emelkedett Hargita megyében a forgalmi vizsgán átmenő tanulóvezetők aránya – tájékoztatott kedden a vezetői jogosítvány- és gépjármű-nyilvántartó hivatal adatai alapján a prefektusi hivatal.

Elmélet vagy gyakorlat? Az egyikből jobban teljesítettek idén a Hargita megyei tanulóvezetők
Hirdetés
2025. november 04., kedd

Tűz ütött ki egy csarnokban, ahol nagy mennyiségű ammónium-nitrátot is tárolnak – videóval

Tűz ütött ki kedden a Prahova megyei Albești Paleologu településen, egy csarnokban, amelynek egyik részében körülbelül 50 tonna ammónium-nitrátot raktároznak.

Tűz ütött ki egy csarnokban, ahol nagy mennyiségű ammónium-nitrátot is tárolnak – videóval
2025. november 04., kedd

Románia az EU legnagyobb gabonaexportőre, de állattenyésztésben is rekordot állított fel

Románia a 2025/2026-os kereskedelmi év első negyedévében is megőrizte pozícióját Európa legnagyobb gabonaexportőreként, és abszolút rekordot állított fel az állattenyésztési ágazatban.

Románia az EU legnagyobb gabonaexportőre, de állattenyésztésben is rekordot állított fel
2025. november 04., kedd

A NATO-főtitkárral találkozik szerdán Bukarestben Nicușor Dan

Nicușor Dan államelnök szerdán a Cotroceni-palotában fogadja Mark Rutte NATO-főtitkárt, aki a szövetség vezetésének átvétele óta először látogat Romániába.

A NATO-főtitkárral találkozik szerdán Bukarestben Nicușor Dan
Hirdetés
2025. november 04., kedd

Régiónként változik a lehűlés mértéke, minket érint talán a legjobban

Lehűlés várható a mai naptól, különösen az erdélyi medencékben és Moldva északi részén, ahol napközben csak 9–11 Celsius-fokig melegszik fel.

Régiónként változik a lehűlés mértéke, minket érint talán a legjobban
2025. november 04., kedd

Le kell mondani a tervezett kampuszról is – „érvágások” Csíkszereda beruházási listáján

Több nagy beruházás dőlt dugába Csíkszeredában az Országos Helyreállítási Tervtől (PNRR) igényelt finanszírozás leállítása miatt: a városnak többek között a 121 millió lejes kampusz projektéről és kilenc tömbház hőszigeteléséről is le kellett mondania.

Le kell mondani a tervezett kampuszról is – „érvágások” Csíkszereda beruházási listáján
2025. november 03., hétfő

Jelképes, 1 eurós áron vesz közel húsz F-16-os vadászgépet Románia Hollandiától

Hétfőn a védelmi minisztérium 18 darab F-16 Fighting Falcon repülőgép és a hozzájuk tartozó felszerelések megvásárlásáról írt alá a szerződést holland kormánnyal, a vételár szimbolikusan 1 euró – jelentette be a Facebook-oldalán Ionuț Moșteanu.

Jelképes, 1 eurós áron vesz közel húsz F-16-os vadászgépet Románia Hollandiától
Hirdetés