Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:59

Csillogó szemű gyerekekhez és mosolygó idősekhez jutottak el az ajándékcsomagok

20:36

Romániától kért áramot Moldova az ukrajnai orosz támadások miatt

19:13

A kaput nem találta el az FK Csíkszereda, alul is maradt az újoncok párharcában (videóval)

18:58

Bemasírozott a döntőbe a székelyföldi vegyes páros a teqball-világbajnokságon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a Hargita Megyei Mentőszolgálat csíkszeredai főasszisztense

Székelyudvarhelyi csillag született a magyarországi tehetségkutató színpadán – videóval

Rakétaként repült át a körforgalmon és még két autón egy másik jármű – videó

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Három gyerekét egyedül nevelő édesanyának segítenek a házépítésben

Tehetetlenek Csíkszeredában a gazda nélkül kószáló lovak ügyében

Azahriah is fellép a 2026-os Vibe Fesztiválon

Erőszakkal hatoltak be Georgescu hívei a gyulafehérvári székesegyházba – videóval

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Mégis lesz támogatás a Nagy István festő sétány felújításához

Másodszor nyerte el az MTA pályázatát Bereczki Sándor régész

Bereczki Sándor, a kelta sírok kutatója

Fotó: Haáz Vince

Míg Magyarországon az utóbbi tíz évben két temetőmonográfia jelent meg, Erdélyben még egyetlen kelta temetőnek sincs monográfiája – érvelt Bereczki Sándor marosvásárhelyi régész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa, aki másodjára nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia hároméves kutatói pályázatát.

Antal Erika

2022. október 02., 14:022022. október 02., 14:02

2022. szeptember 25., 22:012022. szeptember 25., 22:01

Több mint hatszázan pályáztak a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett kutatói pályázaton, közülük százharmincan nyerték el a támogatást, hárman már második alkalommal. A hároméves, ösztöndíj jellegű kutatói pályázatban, amiről évente kell jelentenie, hogy hogy halad a kutatással és három év múlva beszámolnia az eredményről, Bereczki Sándor marosvásárhelyi régész

egy 1969 és 1976 között, Beszterce-Naszód megyében, Szászújörsön feltárt kelta temető monográfiájának elkészítését vállalta.

Ahogy a Székelyhonnak elmondta, azzal érvelt, hogy Erdélyben még egyetlen kelta temetőnek sincs monográfiája,

és szeretné a magyarországi monográfiák mintájára az erdélyi kutatást felzárkóztatni a magyarországi szintre.

Hamvasztásos temetkezés a kelta korban

A szászújörsi kelta temetőből kiindulva a történész a Kárpát-medencei kapcsolatokat fogja felvázolni a kelta korban, 200 év történetét a Kr. e. 4.–2. században, a dákok előtti és a szkíták utáni időszakban.

Egy temető monográfiájának az elkészítése nagyon fontos a szakma számára

– mondta a régész, aki az előző nyertes pályázatában is a kelta kort kutatta, kitekintve a szkíta és a dák korra, azt vizsgálva a légi fotókon, hogy miként változott a táj használata a három korban, annak ismeretében, hogy a szkíták ázsiai sztyeppei nép, a kelta közép-európai, bár mezőgazdász, de erősen a harcosok közé csoportosult, míg a dák már egy várépítő nép volt.

Szászújörs érdekessége, hogy a területén három kelta temető is ismert. Összesen 86 sírt tártak fel, legalább négy generációs temetkezésre következtettek.

Az antropológiai jellegzetességeket fogják vizsgálni Gál Szilárd Sándor antropológussal, valamint a fémeket, hogy azok import, vagy helyi készítésűek-e, analógiák alapján megvizsgálják, hogy a ruhatűk, karkötők, amelyek nagyon széles földrajzi területeken elterjedtek, mennyire helyi jellegzetességűek.

„Egy kicsit nehéz, mert ezeknek a síroknak a nagy része hamvasztásos, ha eltörte az illető a kezét és el lett hamvasztva, az már nem derül ki. Egy csontvázas sírnál teljesen más” – magyarázta Bereczki, aki arról is beszélt lapunknak, hogy Ioan Rațiu Crișan és az általa vezetett csapat nagyon jó munkát végzett a '70-es években, de soha nem közölte monografikusan a temetőt, csak szóbeszédből tudható, hogy ott mi van.

Az ásatás gazdag dokumentációja bekerült a kolozsvári raktárba, Crișantól megörökölte Aurel Rustoiu, az én mesterem, akivel folyamatosan konzultálok. Nagyon jó rajzok vannak a sírokról, szinte valamennyiről fotók is készültek, így az elemzés mérvadó lesz

– magyarázta a történész.

A pályázat 2025. júniusáig tart, akkor adja le a beszámolót, amit elbírálnak és annak függvényében, hogy mennyire nyerte el a bizottság tetszését, terjesztik fel a Bolyai-díjra.