Szigorúbban büntetik a tarlóégetést

A tiltás ellen vétőkre súlyos bírságokat helyeznek kilátásba, súlyosabbakat, mint amilyeneket a tűzoltóság kiszabhat. A tarlón maradt szalma, a megszáradt indák, a kukoricakocsány, a napraforgó és repce fel nem használt és elszáradt kocsányának, illetve szárának meggyújtása az augusztusi kánikulai időszakban amellett, hogy fokozottan tűzveszélyes, komoly környezeti szennyezést is okozhat, ezért vezették be a tiltást.

Az ügynökség közölte – vannak azonban kivételek is, amikor engedélyezhető a tarlóégetés, a száraz növényi részek tűzzel való megsemmisítése. Ha növény-egészségügyi meggondolásokból akarják elégetni az ilyen anyagokat, megszerezhető rá az engedély. Ám azt csak az arra szakosított növény-egészségügyi szervek javaslatára a környezetvédelmi ügynökség adhatja meg. Olyan esetekről van szó, amikor a fertőzött növényi maradványok által komoly járvány terjedhet el. Ilyenkor az érintettek értesítik a vészhelyzeti felügyelőségek tűzoltóságait, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség megyei parancsnokságát, beszerzik a megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság bizonylatát a járványhelyzet fennállásáról, kórokozók létéről, vagy a kártevők jelenlétéről az illető területen, de be kell szerezniük a területileg illetékes önkormányzatok beleegyezését is. Az ügynökség azonban figyelmeztet – ilyen engedélyt nem bocsátanak ki, ha a fentebb jelzett esetek nem fordulnak elő.

Tetemes bírságok

A törvényes rendelkezések alapján tarlót, nádast, bozótot, száraz füvet égetni a környezetvédelmiek, vészhelyzetiek és a helyhatóságiak jóváhagyása nélkül tilos. Akik a rendelkezés ellen vétenek, súlyos bírságokra számíthatnak. Magánszemélyek esetében 3 és 6 ezer lej között, jogi személyek által elkövetett szabálysértésnél 25 és 50 ezer lej között bírságolhatnak a környezetvédelmiek a 2006. évi 265-ös számú törvény 96. cikkelye első bekezdésének 9. pontja értelmében.