Tanácselnökök a medvék és a zöldek ellen

A környezetvédelmi minisztériumhoz fordulnak a székely megyék elöljárói, hogy ellensúlyozzák a környezetvédő civilek szerintük egyoldalú álláspontját a kilövési kvótákat szabályozó, parázs vitát szító miniszteri rendelet kapcsán. A zöldek által sokat bírált, szeptember 30-áig közvitára is bocsátott rendelet szerint 552 medve és 657 farkas, valamint 68 hiúz és 474 vadmacska kilövését hagyják jóvá a 2016/2017-es vadászidényre.

„Nagy port kavart a sajtóban a kilövési kvótát megállapító miniszteri rendelet, s mint kiderült sok civil szervezet ellenzi a kezdeményezést, és azt is rebesgetik, hogy a 2016–2017-es idényben egész Romániában le szeretnék tiltani a medvekilövést. Egészséges egyensúlyt kell fenntartani a vadak, az emberek és a javak védelme között, hiszen Kovászna megyében az év első felében a tavalyi hasonló időszakhoz képest kétszeresére nőtt a medvék által okozott vadkár” – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor.

Háromszéken egyébként évek óta 40-45 medve kilövésére ad engedélyt a minisztérium, az elöljárók szerint azonban legalább 60-70 egyed kilövésére lenne szükség. Levelükben többek közt az állomány reális felmérését kérik a minisztériumtól. Tamás Sándor példaként említette, míg papíron mintegy 650-700 fős a háromszéki medvepopuláció, a becslések szerint a valóságban ennek kétszerese.

Az önkormányzati vezetők szorgalmazzák a vadkárok valós megtérítését is, hiszen 2-3 éves csúszásban van a kifizetésekkel a szaktárca. Borboly Csaba kifejtette, Régiók Bizottsága környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy szakbizottsága (ENVE) tagjaként azzal szembesült, hogy Brüsszel nem is tud arról, hogy Romániában emberéleteket veszélyeztet a barnamedve. „A vadkárok mellett a legnagyobb baj, hogy sok Hargitai településen 18 óra után nem merik kiengedni a gyerekeket az utcára, a gazdák nem merik megművelni a földeket, nem mernek túrázni” – mondta a politikus.

Rámutatott, amikor az ország Brüsszellel egyeztetett a kvótáról, 6500 fős volt a medvepopuláció, azóta ez a szám megsokszorozódott. Beszélt arról is, hogy a vadásztársaságok rá vannak szorulva a pénzre, hogy vadőrt alkalmazzanak, etessék a vadakat, ezért a trófeának értékes medvék kilövését adják el, de ezzel megszűnt a természetes szabályozás, hiszen a ragadozóknál a nagytestű hímek gyakran elpusztítják a túlszaporodott utódokat. Régen ritka volt a kétbocsos anyamedve, most már a három bocs is gyakori. Borboly kifejtette, átfogó tanulmányukban a vadkár megtérítését szabályozó kormányhatározat, és a kérdést szabályozó 407/2006-os jogszabály szigorítását is kérik, amely jelenlegi formájában semmit nem ír elő arra az esetre, ha a vadak embereket ölnek vagy sebesítenek meg.

Borboly szerint veszélyes, hogy a „zöldbárók”, vagyis egyes a környezetvédő civil szervezeteket – akik hatalmas pénzeket hívnak le medvevédelemre az EU-tól – gyakran már önös érdekből lobbiznak.  A Hargita megyei elöljáró azt is aggasztónak tartja, hogy sokan már nem is jelentik a vadkárt, mert a procedúra bonyolult, és nem bíznak a kártérítésben, ezért javasolják, hogy a 112-es sürgősségi hívószámon is lehessen jelenteni a vadak által okozott károkat.