Székely Szabadság Napja az autonómiáért, a beolvasztás ellen és a katolikus iskoláért

Székelyföld területi önrendelkezésének kiharcolása, Romániának a székelyföldi megyéket többségi román megyékkel összevonó közigazgatási átszervezésének megakadályozása, valamint – idei újdonságként – a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium helyzetének megoldása a célja a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett március 10-ei Székely Szabadság Napjának.

„Ezért vonulunk fel, ennek fényében hozzanak molinókat, táblákat, üzenetközvetítésre alkalmas eszközöket. Más célokra senki ne próbálja meg kisajátítani a rendezvényt, a provokátoroktól, egyéb szlogeneket harsogóktól elhatárolódunk” – mondta szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján a szervezéssel megbízott Marosszéki Székely Tanács elnöke, László György. Hozzátette, a törvénynek megfelelően a rendezvényt bejelentették a polgármesteri hivatalnál – ráadásul már két évvel ezelőtt –, ez ellen a városvezetés nem emelt kifogást 48 órán belül, tehát érvényesnek tekinthető, ráadásul azóta törvényszéki határozat rendelkezik arról, hogy hasonló események esetén nincs szükség engedélyre, csupán előzetes bejelentésre kötelezik a szervezőket.

Csak a járdán és legfennebb tíz személy

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal belföldi és nemzetközi közkapcsolatok osztálya által március 8-án délután szerkesztőségünkbe is eljuttatott fejléces közleményében arról tájékoztat, hogy a városháza jóváhagyta (avizează) a március 10-ei postaréti megemlékezést, sőt amennyiben a szervezők igénylik, rendelkezésükre bocsátják a Mihai Eminescu Ifjúsági Ház nagytermét is. Továbbá az 1991. évi újraközölt 60-as számú törvényre hivatkozva legfennebb 10 személy számára engedélyezi, hogy a prefektúrához vonuljon és benyújtsa a petíciót, ráadásul – a közlemény szerint – a Postarétről az elvonulás kizárólag a járdán történhet.

„Tavaly a csendőrség képviselői négyszer is egyeztetésre hívtak, idén ezt egyszer sem tették meg, ezért a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére a rendőrség és a csendőrség képviselőivel pénteken (március 3-án – szerk. megj.) találkoztunk. Egyetértettünk, hogy a Postarétről a főtérig vonuló tömeget nem lehet a járdára szorítani, ezért az egyik közúti sávot biztosítani fogják. Szeretnénk megelőzni a kellemetlenségeket, betartjuk a törvényeket, ezért arra kérünk mindenkit, hogy ne hozzon kihegyezett zászlórudakat és fehér fegyvernek minősíthető eszközöket, például bicskát. Zászlókat viszont hozhatnak, és hozzanak is. Mintegy 20–30 ezer résztvevőre számítunk, az emberek többsége saját kezdeményezésre, önszervezően érkezik” – fogalmazott az elnök.

A Székely Szabadság Napi megemlékezés délután 4 órakor kezdődik a Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél, felszólalnak a külföldi meghívottak – a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamenti frakcióvezetője, Aitor Esteban Bravo és szóvivője, Wouter Patho, valamint az EFA párt igazgatója, Günther Dauwen –, továbbá a társszervező EMNT elnöke, Tőkés László. Az SZNT üzenetét a fiatalítás szellemében a Marosszéki Székely Tanács alelnöke, Szűcs Péter tolmácsolja majd.

„Szorosabb és folyamatos párbeszédet szeretnénk az ifjúsági szervezetekkel, ezt már tavaly elkezdtük. Elsősorban azokat az egyesületeket kerestük meg, amelyek kiemelten foglalkoznak nemzeti kérdésekkel, de kapcsolatra törekszünk más erdélyi, székelyföldi szervezetekkel is. A fiatalokban a székely identitást akarjuk erősíteni, mert úgy vélem, enélkül az autonómia elérhetetlen” – ismertette Szűcs Péter. A fiatalok nevében az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, Sorbán Attila Örs mond beszédet, és szót kap a katolikus iskola szülői bizottságának képviselője is.

Ezután a helyszínen Ferencz Csaba SZNT-alelnök felolvassa az államvezetésnek szánt petíciót – eddig erre a prefektúra épülete előtt került sor, de a csendőrség tavaly sem engedte a hangosítóberendezés felszerelését, holott áramot sikerült hozzá biztosítani –, amelybe az autonómia igénylésén és a régiósítás terve elleni tiltakozáson túl idén belekerült a római katolikus iskola ügye megoldásának sürgetése is, hiszen László György szerint „az ilyen helyzetek az önrendelkezéssel elkerülhetők lennének”. A résztvevők ezután vonulnak a főtérre a prefektúrához, ahol a román állam által megjelölt személynek átadják a petíciót. „Biztosítottak, hogy lesz, aki átvegye” – tette hozzá László György.

Gábor Áron-díj

Az SZNT által adományozott Gábor Áron-díjat idén az Európai Szabad Szövetségnek ítélték oda, mivel a tavalyi csendőrségi túlkapások okán többször is felszólaltak a nemzetközi fórumokon, és levelet küldtek a romániai belügyminiszternek is. A díjátadó ünnepségre a Kultúrpalota nagytermében kerül sor, megközelítőleg este 7 órától. A Székely Szabadság Napi rendezvénysorozatnak a tervek szerint 8 órakor lesz vége.