Fotó: Veres Nándor
Néhány hete már elérhetők az oktatási minisztérium hivatalos honlapján a román tételmodellek, amelyek segítségével felkészülhetnek a végzősök a júniusi kisérettségire. Idegen szövegek elemzését gyakorolják a nyolcadikosok, azonban sok magyar ajkú diáknak még a „konyhanyelv” ismerete is gondot okoz, nemhogy az irodalmi szövegek értelmezése.
2016. december 20., 13:522016. december 20., 13:52
A legtöbb nyolcadikosnak nem ér véget a tanulás azzal, hogy hazamegy az iskolából három órakor. Sokan rohannak ezután magánórákra, azzal a céllal, hogy jobban felkészüljenek a kisérettségire. Sok szülő és diák egyetért abban, hogy a legnehezebb vizsgatantárgy a román nyelv és irodalom – legalábbis egy magyar anyanyelvű számára, de van, amikor a román diákoknak is fejtörést okoz egy-egy archaikus szöveg.
Egy marosvásárhelyi nyolcadikos fiú nevét nem vállaló édesanyja lapunknak elpanaszolta: a legnehezebb vizsgatantárgynak a román irodalmat és nyelvtant tartja, hiszen nagyon átfogóan kérik számon az anyagot, azt feltételezik, hogy mindenki betéve tudja az elmúlt négy évi tananyagot, a vizsga pedig egy felsőfokú nyelvvizsgának tűnik – mondta. „Akinek nem anyanyelve, nem érti meg a szövegek nagy részét. Gyakran én is az interneten keresem meg a szavak jelentését, néha még a román anyanyelvű sem ismeri az adott szó szinonimáját. Sok magyar gyerek a kérdéseket sem érti meg igazán, nemhogy a szöveget” – tette hozzá az édesanya.
A helyzet viszont nem kilátástalan, ugyanis sok plusz munkával és pénzzel felzárkózhatnak a diákok, azaz legtöbben magántanár segítségére szorulnak. „Nem gondolom, hogy nem menne át magántanár nélkül a fiam, de sokkal könnyebben megérti, ha elmagyarázzák neki órák után” – mondta az anya, aki negyven lejt fizet a másfél órás magyarázatért. Matematikából is magántanárra szorul a nyolcadikos fiú, így a kettő együtt már hetente majdnem 100 lejbe kerül a családnak – tette hozzá a szülő.
Nagy Mónika, az erdőszentgyörgyi Szent György Iskolaközpont román-magyar szakos tanára szerint a román tételmodellek elfogadhatók, és az átmenéshez szükséges minimális pontszámot elérhetik a vizsgázók, elegendő a tanórákon való figyelem és a szövegértés. „A magyar anyanyelvű gyerekeknek viszont nehéz az információ szelektálása, mert nem tudnak jól románul. A gond a megértéssel és a fogalmazással kezdődik, és túl kevés a tanórák száma is ahhoz, hogy ez változzon. Könnyebben boldogulnak a nyelvtani résszel, a bizonyítási fogalmazással tudnának esetleg pontot gyűjteni” – fejtette ki lapunknak a pedagógus. Nagy Mónika azt tanácsolja a nyolcadikosoknak, beszélgessenek, barátkozzanak román anyanyelvű gyerekekkel, mert így lehet a legkönnyebben elsajátítani a nyelvet, és a román nyelvű tévéadások is sokat segítenek ebben – mondta.
Néhány hónapja nagy port kavart a marosvásárhelyi Szász Albert Sportiskola román szakos tanára, aki azzal vádolta meg a tanintézet igazgatóját, hogy érdemtelenül engedi át a diákokat románból. A pedagógus szerint a legtöbb – főként vidékről érkezett – tanuló megszólalni sem tud az óráján, csak egy osztálytársuk tolmácsolásával érti meg őt. Azzal azonban egyetértett, hogy a rendszerrel van a baj, a magyar anyanyelvű diákoknak másfajta tananyagra, módszerre lenne szükségük a román nyelv elsajátításához, amely idegen nyelv számukra. Valószínű, még el kell telnie egy kis időnek, amíg a szaktárcának is hasonló lesz az álláspontja, addig is maradnak a nehéz tételsorok, a frusztrált tanulók és szüleik, illetve a magánórák.
A nyolcadikosoknak az országosan egységes próbavizsgát tavasszal szervezik meg, hogy felmérjék tudásukat, és hozzászoktassák őket a vizsgahelyzethez. Az igazi megmérettetésre júniusban kerül sor. A nyolcadikosok számára június 9-én zárul a tanév, 19-én veszi kezdetét a vizsga a román írásbelivel, 21-én a matematikával folytatódik, 22-én anyanyelvből bizonyítanak a diákok. Az eredményeket június 26-án teszik közzé, ugyanaznap lehet benyújtani az óvásokat, és 30-án közlik a végleges jegyeket.
Magyarországi és helyi hivatalosságok is elkísérték utolsó útjára Marosvásárhelyen Kincses Előd jogászt, közírót. A család kérésére a temetés, amelyen részt vett Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is, nem volt sajtónyilvános.
Szászrégenben idén nem szervezik meg a városnapokat, inkább a fejlesztések befejezésére fordítják a pénzt.
Kilencedik alkalommal szervez családi napot az Erdélyi Református Nőszövetség a Maros megyei Bonyhán, a Bethlen-kastély parkjában július 5-én, szombaton.
Több mint egy hónapja nincs csapvíz a Kis-Küküllő menti településeken, és a helyzet kritikus: az ügyeletes tűzoltók kimerültek, a vizet szállító autók pedig meghibásodnak. A gondok megoldásához szükséges pénz még mindig várat magára Bukarestből.
Kisebb városhoz hasonlít a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határánál felépített Vibe fesztivál, ahová már beköltöztek a koncertezők, szórakozni vágyók. A szervezők mellett a kisboltosok, vendéglősök, taxisok is örvendenek a népszerű rendezvénynek.
Segesváron eladják az Országos Lakásügynökség (ANL) által fiataloknak épített lakásokat, Marosvásárhelyen azonban egyelőre tartózkodó állásponton van a városvezetés. A bérlők évek óta szeretnének tulajdonosok lenni, mindhiába.
Az önkéntes tűzoltók is segítettek a marosvásárhelyi és mezőbándi hivatásos tűzoltóknak szerda délután, hogy megfékezzék a 11 hektáron pusztító tarlótüzet a mezőbándi községhez tartozó Hidegvölgyben.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
Meglepetés fogadta a Maros megyei hegyimentőket a Tiha-nyeregben: mire kiérkeztek, hogy kicseréljék a menedékház betört ablakát, valaki már elvégezte helyettük a munkát.
Biztonságosabbak a körülmények a Maros megyei kórházban, miután uniós pénzalapokból jelentős beruházásokat eszközöltek, különösen az oxigénterápia biztosításában és a tűzvédelem terén – mondta Ovidiu Gîrbovan igazgató kedden.
szóljon hozzá!