Rövidebb munkaprogramjuk lehet a képernyők előtt dolgozóknak

A határozattervezet értelmében az alkalmazottaknak 45 percenként szünetet kell tartaniuk, a munkáltatóknak pedig szemvizsgálatokat kell biztosítaniuk.

„Nem olvastam még a törvénytervezetről, és mivel csak javaslat, gondolom hónapokba, évekbe telhet, míg gyakorlatba ültetik, sajnos. Munkáltatóként számomra nem jelentene gondot, nyilván a bérezés is eszerint alakulna, mert ha ugyanazt a munkamennyiséget szeretnénk lefedni, akkor több programozóra lenne szükség, ami jó, hiszen lehetőség lenne több jó szakemberrel dolgozni” – véli Fülöp Loránd, egy marosvásárhelyi, hazai tőkével rendelkező webfejlesztő cég társtulajdonosa, aki programozói minőségében is nyilatkozott. Szerinte, ha elfogadják a tervezetet, az az elvégzett munka minőségén is javítana, mert amúgy is nehéz 8-9 órán keresztül hatékonyan dolgozni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok programozónak több munkahelye van, sokan 14-16 órát dolgoznak naponta.

Kovács Annamária humánerőforrás menedzser számára nem egyértelműek a hallottak. „Nem láttam a határozattervezetet, és számomra egyelőre nem világos, hogy a munkaidőt csökkentik hat órára vagy pedig továbbra is nyolcórás munkaprogramból csak hat tölthető a képernyő előtt, a fennmaradó időt pedig olvasásra, megbeszélésekre, ötletelésre kell-e fordítani”.

A fiatal szakember kitért arra is, hogy ez nemcsak a programozókat, hanem társszakmák képviselőit is érintheti (tördelőszerkesztőket, tervezőket stb.) Amit a humánerőforrás-menedzser egyelőre nem lát megvalósíthatónak, az az, hogy a cégtulajdonosok hogyan fogják mindezt ellenőrizni? Kérdésünkre, hogy mennyire tartja igazságosnak ezt az intézkedést a többi szakma képviselőivel szemben, akiknek munkaprogramja változatlan marad, Kovács Annamária érdekes kérdéssel válaszolt: „Mennyire fair az, hogy egy kezdő orvos hét-nyolcszáz lejt keres, míg egy kezdő programozó ennek négy-ötszörösét, és mind a két esetben huszonévesekről beszélünk?”