Régi és új Bolyai-emlékhelyekről

Kedden délután 4 órakor a szovátai városháza nagytermében Bandi Árpád nyugalmazott matematikatanár igen érdekesnek tűnő előadással örvendezteti meg a helyi kultúrtörténet-kedvelő közönséget. Sok évtizedes kutatásának eredményeiről számol be, s amint portálunknak elmondta, előadásában sok olyan, a Bolyai család történetének eddig ismeretlen vetületét is ismerteti, amelyekről a hivatásos kutatók sem tudtak, vagy gyakran téves információk birtokában voltak. Olyan tárgyi emlékeket is bemutat fényképfelvételeken, amelyek a Bolyaiak felmenőihez kapcsolódnak, s évszázadokra nyúlnak vissza az időben. A Bolyai családtörténettel kapcsolatban a fáradhatatlanul kutató tanárember olyan megállapításokra jutott, amelyek visszavezetnek a honfoglalást közvetlenül követő időszakra.

Bandi Árpád elmondta: szeptemberben a Veszprémi Pannon Egyetem meghívására látogatást tett az egyetemen, valamint a Kispesti Bolyai János Általános Iskolában. Ez alkalomból kutatásairól is beszámolt, azokról, amelyekről Szovátán is értekezni fog. A veszprémi egyetem nagy tisztelettel és megbecsüléssel fogadta a vásárhelyi tanárt. „Szerencsém volt találkozni Friedler Ferenc rektor úrral is, aki számomra emlékezetessé tette ezt az utat. Mindenben a legnagyobb készséggel szolgáltak ki, engem és kísérőmet, Oláh-Gál Róbertet, aki Dédától Veszprémig és vissza minden lépésemre vigyázott. Ezúttal nyilvánosan is megköszönöm neki ezt az önzetlenséget” – mondta el a pedagógus, aki elmesélte azt is, mekkora örömmel és érdeklődéssel fogadták őket a kispesti iskola tanulói.

„A Bolyai ponikalma-csemetéje mellett álltunk a kispesti iskola előtt (az adatok szerint Bolyai Farkas kedvenc almája volt, sírját is egy ilyen almafa díszíti a marosvásárhelyi református temetőben, egyes vélekedések szerint ő mentette meg a hagyományos erdélyi almafajtát – szerk. megj.). A csemete Oláh Anna kitartó munkája nyomán Marosvásárhelyről került oda. Egy aranyos kis tanulócsoport ujjongott, amikor megtudták, hogy Bolyai-kutatók vagyunk. Igyekeztem fokozni örömüket, emlékül adva nekik Pávai István (Bolyai anyai ági felmenője) 1696-ban az egyháznak adományozott aranyozott ezüst poharának képét” – zárta a magyarországi út emlékeit Bandi Árpád.