Összetartozunk, tehát beavatkozunk

Rövid történelmi áttekintéssel kezdte előadását Hidvéghi Balázs, amelynek során a nemzetpolitika kihívásait emelte ki. Beszélt a magyarországi és romániai kommunizmusról, és a Romániában zajló homogenizálási politikáról. A magyar értékek tudatos elnyomása megedzette az erdélyi magyarokat, és egy erősebb nemzeti öntudatot eredményezett. Míg Magyarországon fokozatosan szűnt meg a kommunizmus, Romániában ehhez forradalomra volt szükség, ezért Erdélyben ma is erős a kommunista ideológiáktól való elhatárolódás. „Bár nem vagyok teljesen objektív fideszes politikusként, úgy gondolom, hogy egy nagyszerű megvalósítás Tusványos, amelyen a román politikum is időnként részt vesz, és van, akivel sikerül közösen gondolkodni, és mellőzni a régi rendszer maradványait” – jegyezte meg az országgyűlési képviselő. További sikerélményt jelentett a magyar igazolványok kiadása, amellett, hogy vitákat váltott ki a magyar parlamentben. Ugyanakkor ez egyfajta igénykifejezés is volt az erdélyi magyarság részéről.

Mélypont után következzen a sikertörténet

Nagy mélypontot jelentett a 2005. december 5-ei népszavazás, amelyet a 37,49 százalékos részvétel miatt érvénytelenítettek. A képviselő elmondta, 2010-től új időszak vette kezdetét. Az állampolgárságról szóló törvénymódosítás volt az első nagy lépés, amely 98 százalékos többséggel ment át a parlamenten, tehát még az ellenzék nagy része is megszavazta. „Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a rossz érzés nem fog egyhamar elmúlni, azonban tovább kell lépnünk, és együtt kell működnünk. Új fogalmakat használunk, amelyek nem mindig a leghelyesebbek, azonban a magyar gondolkodást fejezik ki. Ilyen például a külhoni magyarok megnevezés vagy a világnemzet fogalma” – mondta a képviselő.

Az előadó a közös döntés fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, azért ilyen bonyolult a  szavazási rendszer, mert különböző élethelyzetek vannak, és szeretnék mindenkinek megadni a lehetőséget. „Fontos, hogy ez egy sikertörténet legyen, akár a magyarság ünnepének is nevezhetnénk. Sok kihívással találkozunk, mint például az asszimiláció és a jogsértések kérdése, ezért közösen kell döntenünk” – mondta a politikus.

Fel kell lépni a jogsértések ellen

Olyan vélemények is vannak, miszerint a magyarországi politikumnak nem kellene beleavatkoznia az erdélyi helyzetbe. Az országgyűlési képviselő elmondta, összetartozunk, és ahogyan a családtagok is beavatkoznak egymás életébe, úgy nekünk is segítenünk kell egymáson. „Olyan problémákkal állunk szemben, mint például a vegyes házasságból született gyermekek helyzete, akik nem biztos, hogy a magyar kultúrát viszik tovább. Ott vannak a román politikusok jogsértései, amelyek ellentmondanak a szabad véleménynyilvánítás jogának. Ezt tapasztalhattuk a jelképhasználat megtiltása esetében, de a Székely Szabadság Napja körüli huzavona is ezt bizonyítja” – fejtette ki a képviselő.

Az országgyűlési képviselő végszóként elmondta, előadása mottóját („Népem, te szent, te kárhozott, te drága!”) sokan pátosszal telinek találták, azonban a jelenlegi helyzetben bizonyos mennyiségű pátosz indokolt.