Ha a víz szalad, a gólya marad

A madártani és természetvédelmi egyesület szakembere a kifejtette, többen is betelefonáltak, hogy élelem után kutató gólyát láttak valamelyik település határában.

„Amíg a madár szemmel láthatóan jól van, nem kell tenni semmit, nagyon nincs is mit, hiszen megfogni amúgy sem lehet” – magyarázta Papp Tamás, a Milvus Csoport vezetője. Ha esetleg legyengül, mert nem talál magának kellő mennyiségű táplálékot, sérült vagy sántít, és sikerül megfogni, akkor az egyesület munkatársai érte mennek, és gondoskodnak róla. Fontos megfigyelni, hogy tud-e repülni a gólya. Amennyiben az ember közeledtére elrepül, akkor jó eséllyel egészséges. Mivel táplálékuk nagyon változatos, télen is találnak élelmet maguknak: a szántókon, legelőkön élő kisemlősöket, lárvákat fogyasztják. Az itthon telelő gólyákra nem jellemző, hogy a fészkükben tartózkodjanak, napközben ugyanis táplálék után járnak, éjszaka pedig meghúzzák valahol magukat, bár volt már rá eset, hogy a saját fészkében éjszakázott a madár.

Papp Tamás elmondta, a télen nagyon sok helyről jelezték, hogy itthon telelő gólyát láttak, például Maros megyében Póka környékén, de Beszterce, Kovászna, Kolozs, Brassó, Máramaros, Szilágy megyei településekről is.

Arra a kérdésre, hogy miért marad itthon egyre több gólya, a szakember elmondta, a vonulás szükséglete ösztönös ezekben a madarakban, azonban ha sérült vagy gyenge, és érzi magáról, hogy nem lesz képes megtenni a többezer kilométeres utat, akkor itthon marad, és áttelel. Ez a gólya lehet, hogy a következő évben, amikor az egészsége szempontjából nekiindulhatna a nagy útnak, már nem fog elmenni, hiszen itt is megtalálja az élelmet, amelyre szüksége van. Az a lehetőség is fennáll, hogy az itthon telelő gólyának az utódja sem vág neki a hosszú útnak. Ehhez a felmelegedés, az enyhe telek is hozzájárulnak, hiszen nem a hideg a legnagyobb ellensége a gólyának, hanem az élelemhiány. Amíg nincs hótakaró, nincsenek befagyva a tavak és a vizes élőhelyek, addig van hol táplálékot találnia.