A kulturális minisztérium nemrég tette közzé, hogy évről évre csökken a múzeumlátogatók száma: 2011-ben 9,5 millió ember kereste fel a romániai tárlatokat, 2,7 millióval kevesebb, mint négy évvel korábban. Ez a tendencia Maros megyében nem érvényesül: mind a látogatók száma, mind a bevételek nőnek.
2013. július 16., 14:282013. július 16., 14:28
2013. július 16., 14:482013. július 16., 14:48
A tárca egyik dokumentumából kiderül, a múzeumok látogatottsága szinte folyamatosan csökkent a 2007 és 2011 közötti időszakban. 2007-ben 12,2 millió látogató kereste fel a múzeumokat, 2008-ban mintegy kétmillió fővel apadt a számuk, 2010-ben pedig kilencmillió alá csökkent a jegyet váltó múzeumlátogatók száma. Ugyanez a tendencia a különböző tárlatokat bemutató közintézmények átlagos látogatottsága esetén is: 2007-ben 18 ezer fő volt, 2011-ben ez a szám 13 ezerre csökkent. Meglehetősen alacsony a látogatók körében a turisták száma, hiszen egy-egy múzeumot átlagosan 1500 turista keresett fel 2007-ben, ez a szám 1100-ra csökkent négy évvel később.
A külföldit turistát felváltja a belföldi
A Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán érdeklődésünkre elmondta, szerencsére ez a tendencia nem érvényesül Maros megyében. „2008 óta jóval kevesebb a turista Maros megyében is, ez pedig meglátszik a múzeumok látogatottságán. A látogatószámunk ennek ellenére azért nem csökkent, mert különböző kampányokkal, különleges kiállításokkal próbáljuk múzeumba csalogatni az embereket. Elmondhatjuk, sikerrel, így a külföldi turistát pótolja a belföldi” – magyarázta a múzeumigazgató, Soós Zoltán.
Tapasztalata szerint nem a hagyományos történelmi tárlatok vonzzák ma már a látogatókat, hanem az olyan különlegességeket bemutató kiállítások, mint amilyen a kávé történetét bemutató tárlat volt, vagy a jelenleg is látogatható Leonardo da Vinci munkásságáról szóló.
Nő a látogatottság, s a bevétel is
A látogatószám növekedését a számok is alátámasztják: a Maros Megyei Múzeum négy részlegén – a Kultúrpalotában, a várban található Régészeti és Történelmi Múzeumban, a Természetrajzi, valamint a Néprajzi Múzeumban – a 2010-es évben 52 877 belépőt vásároltak. Ez a szám 2011-re elérte az 55 ezret, és 2012-ben is akörül mozgott. A múzeumigazgató szerint ehhez még hozzáadódnak a Múzeumok éjszakáján és egyéb események során ingyenesen betérő látogatók. 2012-re így összesen 69 ezer látogatóval számolnak.
A várbeli múzeum
nyáron megtekinthető kiállításai
Október 3-ig látogatható a Leonardo Da Vinci zseniális találmányai című kiállítás, amelyen megtekinthető a nagy itáliai lángész több híres találmányának rekonstrukciója, művészeti-anatómiai munkája, tükörszobája és legfontosabb képzőművészeti alkotásainak elemzése. Augusztus 10-ig látható Nagy Pál (1929–1979), az erdélyi modern magyar festészet úttörőjének korszakalkotó munkáit felvonultató kiállítás. A Kultúrpalota fennállásának századik évfordulója alkalmából nyílt Vida Árpád, a XIX–XX. századforduló legjelentősebb marosvásárhelyi festőművészének alkotásaiból tárlat. Az időszakos kiállításon a 31 évesen elhunyt Vida 51 munkája tekinthető meg. A múzeum hétköznaponként 9 és 16, hétvégeken 10-14 óra között fogadja az érdeklődőket. Az intézmény hétfőn zárva van.
A bevételek is hasonlóképpen alakulnak: a Maros Megyei Múzeum 2010-ben 136 ezer lejt nyert a belépőkből, 2011-ben ez a bevétel 173 ezer lejre növekedett. 2012-ben igaz ugyan, hogy 154 ezer lejre esett a bevétel, Soós Zoltán azonban ezt a néprajzi múzeum ideiglenes bezárásával magyarázza. A felújítás miatt nem lehetett látogatni azt a részleget, így annak bevétele hiányzik a végösszegből.
A Kultúrpalota a legnépszerűbb
2013 első felében a Maros Megyei Múzeum bevétele már meghaladta a 70 ezer lejt, Soós Zoltán szerint pedig a legjobb hónapok most következnek: július és szeptember között jön a legtöbb külföldi turista a megyébe.
Kérdésünkre Soós Zoltán elárulta, a Maros Megyei Múzeum részlegei közül még mindig a Kultúrpalota a legnépszerűbb, a külföldi és belföldi turistáknak is az az első célpontja. A bevételek felét is a Kultúrpalota belépői teszik ki. „Az a célunk, hogy a Marosvásárhelyi Vár vonzerejét is egy Kultúrpalota szintjére fejlesszük. A felújítás után, várhatóan jövő év augusztusában vehetjük át a várat, úgyhogy 2015-ben már komoly népszerűsítési kampányokat folytathatunk” – mesélt a tervekről a múzeumigazgató.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
szóljon hozzá!