Lesz-e folytatása a romák körében sikeres óvodai programnak?

Alsóbölkényben és Désfalván is működik óvoda – tudtuk meg Koreck Máriától, a Divers Egyesület elnökétől –, ám a roma gyerekek zöme különböző okok matt kimaradt az óvodai rendszerből, és valószínűleg az iskolát sem kezdi meg, ezért volt szükség külön roma óvodai csoportok indítására.

Múlt év decemberében indultak a csoportok, azt követően, hogy önkéntesekkel felmérést készítettek mindkét faluban a roma családokról és gyerekekről, azokról, akik korban közel állnak az iskolakezdéshez, betöltötték a hatodik életévüket, jövő ősszel pedig már beiratkozhatnak az iskola előkészítő osztályába. Az egyesület kezdeményezését a helyi önkormányzatok is támogatják, így most Alsóbölkényben 20, Désfalván 22 kisgyerek jár óvodába. A hónap végéig Désfalván egy teljesen új terembe költözik át az ovis csoport, amely eddig a faluban működő neoprotestáns felekezet jóvoltából használhatott egy termet. Alsóbölkényben jövő év elején, mire véget ér a téli vakáció, a gyerekek szintén új óvodai teremben folytathatják tevékenységüket. Jelenleg az iskola régi tornatermét használják, amelyet erre a célra újított fel a helyi önkormányzat.

Ahhoz, hogy gyerekeiket óvodába írassák és napi rendszerességgel elkísérjék, csak az érintett családok motiválásával lehetséges – magyarázta lapunknak a Divers elnöke. Például minden család megkapja a tíz lej értékű szociális jegyet, a gyerekek ruha- és lábbeliadományban részesülnek minden negyedévben, az évszaknak megfelelően, a hátrányos helyzetű óvodásoknak jár a szociális támogatás is. Mindezekért azonban a gyerekeknek naponta, rendszeresen óvodába kell járniuk, az igazolatlan hiányzás elfogadhatatlan. „Az óvodai jelenlét 97–98 százalékos, de például Alsóbölkényben volt olyan hónap, hogy százszázalékos volt” – magyarázta Koreck Mária.

Ahhoz, hogy a szülő meggyőződjön, miért jó a gyerekének, ha óvodába jár, őt magát is be kell vonni a tevékenységekbe – vélik a csoportok létrehozói. Az anyukák, nagymamák számára is tartanak foglalkozásokat délutánonként, például meseolvasás van, minden héten egy-egy meséskönyvvel gazdagodnak, akik eljárnak ezekre a tevékenységekre. Aki kevésbé tud olvasni, annak segítenek a gyakorlásban, akik pedig egyáltalán nem tudnak, mert maguk sem jártak iskolába, azokat megtanítják a betűvetésre. A felmérések szerint a felnőtteknek csupán a fele tud olvasni, nagyrészük funkcionális analfabéta, és sokan vannak, akik nem tanultak írni-olvasni. A könyveket hazaviszik, hogy otthon is gyakorolhassák az olvasást, illetve, hogy a gyerekeknek lehetőségük legyen a meseolvasásra.

Jövő év áprilisában a Norvég Alap támogatta projekt véget ér, az óvodai oktatás az érintett gyermekek számára megszűnik, holott most kezd igazából sikeressé válni – fogalmazott Koreck Mária. Szerinte a Maros Megyei Tanfelügyelőségen a sor, hogy gondoskodjon a folyamatosságról. „Tanteremmel rendelkezünk, óvodai pedagógus is van, most csak a rendszerbe kell beilleszteni azt, ami már olyan jól működik” – magyarázta az egyesület elnöke.

Érdeklődésünkre Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, egy évvel korábban állítják össze az iskolák és óvodák létszámát, az, hogy áprilistól ne szűnjön meg a két faluban az óvodai csoport, nem a tanfelügyelőség hatáskörébe tartozik. „Az egyesületnek, illetve a helyi önkormányzatoknak kell erről gondoskodnia” – mondta a főtanfelügyelő-helyettes.