Közös értékekről és a bevándorlásról is értekeztek Székelyhodoson

A Felső-Nyárádmente turisztikai látványosságai és turisztikai központja meglátogatása után turisztikai együttműködési lehetőségekről ejtettek szót a vendégek és vendéglátók. Délután a küldöttségek vezetői a hodosi községházán folytatták az egyeztetéseket esetleges közös tervek, elképzelések terén. Balássy András, a Hodos-Venerque egyesület elnöke azt mutatta be, amit az elmúlt 26 év alatt a franciák a községért tettek. Mivel mind a négy község valamely LEADER-csoport tagja, testvértelepülési hálózati pályázatban is gondolkodhatnak, a franciák szerint a kórusok, zene és néptánc is lehet egy kapcsolódási pont, és már gondolkodnak is közös rendezvényekben.

A két anyaországi település a nemzeti öntudat megtartását látja a nyárádmentiekkel való kapcsolat lényegének – fejtette ki Katona György géderlaki és Gabura Csaba szegi polgármester, akik minél több fiatallal ismertetnék meg Erdélyt és Székelyföldet, mert szerintük itt még élnek a hagyományok, gyökerek, a magyar identitás. A géderlakiak hazafiságra és hitre nevelik fiataljaikat, mert úgy vélik, Európa nagy veszély előtt áll, és megsemmisül, amint feladja a keresztény elveket.

Ez a zárógondolat szinte átvezető volt a másik délutáni értekezletre, amely országokat, nemzeteket nyugtalanító kérdésre, a migránsválságra fókuszált. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke elmondta: erre a kérdésre nem lehet könnyű és kitérő választ adni, hisz amikor az Európai Unióba beléptünk, mindannyian értékeket és felelősséget vállaltunk. Az egykori nyugat-európai gyarmatállamoknak van egy bizonyos kultúrájuk a bevándorlással kapcsolatban, míg nekünk, közép- és kelet-európaiaknak nehezebb elfogadni a másságot, egyrészt kultúránk miatt, másrészt mert a diktatúrákban nem létezett mobilitás. Azért sem tudunk erkölcsi és jogi válaszokat adni, mert rövid idő alatt rengeteg idegen érkezett kontinensünkre, és nemcsak menekültek, hanem terroristák is, de a politikum és a sajtó sem mutat egyértelmű képet a helyzetről. Európa nem volt felkészülve ekkora és ilyen színezetű embertömeg fogadására, de azért nem lehet felelőtlenül viselkedni – figyelmeztetett az emberjogi szakértő, aki szerint félünk az iszlámtól, mert más mint a kereszténység, amelynek alapja a szeretet. De milyen keresztény az, aki elzárkózik a bajba jutottak segítésén? 

Szénégető István katolikus lelkész napjaink eme kihívására Jézus szavaival válaszol: legyetek szelídek, mint a galambok és okosak, mint a kígyók. A szelíd ember segít, felemeli a bajba jutottat, és ilyennek kell lennie minden kereszténynek, de okosnak is, és ma is szükség van Hunyadi Jánosokra, akik ugyan bizonyos szabályok szerint megnyitnak egy-egy kaput, de tudnak megálljt mondani a beözönlőknek.
Szokoly Elek politológus szerint a nyugati nagyhatalmak a felelősek a közel-keleti helyzetért és hogy ezek az emberek el kellett hagyják hazájukat. Európa nem volt felkészülve egy menekültáradatra, de az is gond, hogy a mi civilizációnktól eltérően a keletiekében nem léteznek alapvető emberi és szabadságjogok, ezért félő, hogy Európában nem fogják a mi értékrendünket tiszteletben tartani. Újabb gazdasági és környezeti válságok következhetnek, amelyek újabb nagy tömegeket fognak kimozdítani jelenlegi életterükből, és a népvándorlások a jövőben is folytatódhatnak. Erre pedig Európa sem humanitárius, sem politikai, gazdasági, társadalmi szempontból nincs felkészülve.

A franciák az utóbbi évszázadban többször láttak menekülthullámokat országukban, és szerintük hosszútávú politikai koncepció szükséges a kérdés kezeléséhez. A globális felmelegedés következtében előrejelzések szerint mintegy 80 millió embert kell majd elköltöztetni, ebből ismét milliók jutnak az európai országokba. Az is elhangzott: különbséget kell tenni a szegénység elől vagy a háborús övezetekből menekülők és a terroristák között.

A magyarországiak már élesebb hangot is megütöttek: Nyugat- Európa mindig magára hagyta országukat, s míg ma egy magyar átlagpolgár napi 20 eurót sem keres, addig a nyugatiak elvárják, hogy befogadjanak egy idegen népcsoportot és fejenkénti 1500 euróval támogassák őket. Szerintük míg a kettős állampolgárságról szóló 2004. évi népszavazás előtt a magyarországi baloldal a külhoni magyaroktól féltette országát, ugyanazok a politikusok most szívesen befogadnák egy más kultúrából érkező, ismeretlen nép fiait.