
Gazda József, a Csoma emléknapok kezdeményezője, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület Alapítója
Fotó: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület/Facebook
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
2026. március 28., 20:492026. március 28., 20:49
Az egyhetes rendezvény gerince a Kőrösi Csoma Sándor kutatásaihoz és a magyarság kultúrájához kötődő előadásokra felépített háromnapos konferencia volt, ezt pedig kulturális programok keretezték. A rendezvénysorozat mindenkori védnöke a bukaresti magyar nagykövet, Kissné Hlatki Katalin, aki ugyan idén személyesen nem tudott eljönni, de
A konferenciára 18 előadót hívtak meg, akiktől olyan témákról lehetett előadásokat hallgatni, mint a magyar zászló, a magyar nyelv mint jelképrendszer, a létező és képzeletbeli állatok (táltos ló, medve), Magyarország térképe, Attila a XIV. századi Itália megítélésében, a szimbólumok sokrétűsége és változási dinamikája.
Számos egyetemi közpint képviseltette magát előadói által (az ELTE, a Corvinus, a Sapientia, EMTE), de a Magyarságkutató Intézet és magánkutatók is megosztották kutatásaik eredményét.
Az egyhetes rendezvénysorozat gerincét a konferencia képezi, mely idén is három napon keresztül zajlott
Fotó: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület/Facebook
Mint minden évben, idén is kiosztották a Csoma emlékérmet, amely olyan tudósoknak, előadóknak jár, akik visszatérő vendégei a konferenciáknak, vagy kutatási eredményeik jelentősen hozzájárultak a Kőrösi Csoma Sándorról és magyarságunkról kialakított kép árnyalásához. Az idei díjazott, Czeglédi Katalin kutatási területe az altajisztika és a Csoma-emléknapoknak legalább húsz éve visszajáró előadója.
Csütörtökön a kovásznai Kádár László képtárban megnyílt az idei Csoma-tárlat, amelyet pár éve a Kovásznai Megyei Közművelődési Intézet partnerségével szervez a KCSSKE.
A Kádár László képtárban Kádár Iréne kurátor nyitotta meg a Csoma-tárlatot
Fotó: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület/Facebook
Idén a „lassú tudás” tematikára reflektálhattak a képzőművészek, arra reagálva, hogy „a felgyorsult információáramlás és az azonnaliság uralta közegben a figyelem vált az egyik legértékesebb erőforrássá”. A kiállítás arra hívja fel a figyelmet, hogy
– írják a szervezők. A tárlatot Kányádi Iréne kurátor nyitotta meg és átadta a Kőrösi Csoma Sándor- és Szentimrei Judit-díjat Dimény András és Kónya Albert Attila képzőművészeknek.
Diákok, cserkészek állnak sorfalat a koszorúzóknak
Fotó: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület/Facebook
A tárlat megnyitását követően a résztvevők a központi parkba vonultak, ahol a város vezetősége, az anyaországi és hazai, helyi magyar politikai képviselet, a testvértelepülésekről érkezett vendégek a cserkészek fáklyás sorfala között vonulhattak a tisztelet koszorúit elhelyezni a Csoma-mellszobor talapzatához.
Pénteken a tibeti tudósról elnevezett városi középiskolánál is ünnepi program zajlott, megkoszorúzták az iskolaudvaron levő szobrot, majd délután a Csoma Emlékközpontban tartották a Tanulás című gyermekrajz kiállítás megnyitóját, és díjazták a legjobb rajzokat. Az egyre gyarapodó rajzok szerzői – idén 50 mű érkezett – azért kapták éppen a „tanulás” témáját illusztrálásra, mert
A rajzpályázat a középiskolások kategóriájában Kádár Villő lett, míg az 5-8 osztályosok között Molnár Annabella munkája kapta a legnagyobb elismerést.
Fotó: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület/Facebook
Este a Kovásznai Művelődési Központban tartották a gálaműsort, ahol a helyi versmondók, néptáncosok, énekesek, kórusok, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanulói mutatták be az általuk tanultakat.
A szombati zárónapra is bőven maradt még program. Délelőtt a konferenciát az emléknapok értelmi szerzője, kezdeményezője, a KCSSKE tiszteletbeli elnöke és az emlékközpont alapítója, Gazda József művészettörténész zárta, majd Csomakőrösön ünnepi istentisztelettel, azt követően pedig a helybeli gyerekek műsorával folytatódott, majd a kelet-kutató szülőházánál zárult az ünneplés.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
A dédai hivatásos és önkéntes tűzoltókat is riasztották egy tarlótűzhöz péntek este. A Maros megyei Ratosnya egyik falujában nehezen megközelíthető területen csaptak fel a lángok.
szóljon hozzá!