Kevesebb szleng, több képzavar jellemzi a bemondókat

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2010-ben ajánlotta fel a Romániai Országos Audiovizuális Tanácsnak (CNA), hogy kutatási program keretében monitorizálja a romániai magyar nyelvű audiovizuális sajtóorgánumokat. Azóta már harmadjára is megismételték a programot, legutóbb 2012-ben, amelynek eredményeit szerdán sajtótájékoztatón ismertetették a Sapientián.

Csupán a néző, hallgató büntethet

Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió igazgatója három évvel ezelőtt mint a CNA tagja kapcsolódott be a programba, s örömmel hangoztatta ezúttal is, hogy már a harmadik sajtómonitoringon vannak túl. „A kutatási program célja nem a büntetés, vagy az, hogy bárkit kellemetlen helyzetbe hozzunk. Egyszerűen tudatosítani szeretnénk a nyelvi igényességet a média munkatársaiban. Ha valaki szankcionálhat itt, az a médiafogyasztó, akinek ha nem tetszik az adott nyelvi stílus, igénytelenség, akkor más médiaorgánumot választ” – mondta a program céljairól Szász Attila.

A program keretében rádió- és tévébemondók, hírolvasók és hírszerkesztők, kommentátorok, moderátorok nyelvi- és nyelvhelyességi kérdéseit vizsgálták. A televíziók közül a TVR1, TVR2, TVR3, Erdély TV, bukaresti, kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári televíziós csatornák kerültek célkeresztbe, rádiók közül a Radio România – Actualităţi – Bucureşti, valamint a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári regionális adók, valamint a kereskedelmi rádiók közül a Paprika Rádió, Gaga Rádió, Erdély FM, City FM, Partium Rádió, Régió Rádió. Mindegyik médiaorgánum műsorait rögzítették 2012. október 15–30. között, s a felvételekből különböző szempontok alapján vontak le következtetéseket a kutatócsoport tagjai.

Nem a pellengérre állítás a cél

A kutatás vezetője, Pletl Rita, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánhelyettese a megfigyelés szempontjait mutatta be a sajtónak, s örömmel jegyezte meg, hogy a kutatás eredményeit egy kötetben foglalták össze, amely tavasszal meg is jelenik.

Háromévnyi kutatás alapján már tendenciákról is tudott beszélni Pletl Rita. Elmondta, hanglejtésbeli és intonációs problémákra egyre kevesebbszer akadtak, a hosszú magánhangzók és hosszú mássalhangzók rövid ejtése is látványosan csökkent, az idegen szavak helytelen ejtése is ritkább, mint ahogy az igeragozás problémáit is egyre kevesebbszer fedezték fel. A szleng pedig szinte teljesen kikopott a sajtósok beszédéből. Szaporodnak azonban az anglicizmus és a német nyelv hatásai a beszédben, sőt egyre több román tükörfordítást fedeztek fel a kutatók. Ugyanakkor meglepően sok képzavarral találkoztak, bár nem a híradások, inkább a magazinműsorok tartalmában, főként a kulturális és a sportműsorokban. Pl: Hazai pályán folytatta gyengélkedését a csapat.

„A kutatási eredmények nem hasonlítanak össze különböző sajtóorgánumokat, pont azért, mert nem pellengérre állítás az egész célja, hanem az, hogy közösen javítsunk a hibákon” – mondta a sajtótájékoztatón a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Karácsonyi Zsigmond.