Hatvankét hősi halott

Mint ismeretes, 1914. július 28-án tört ki a sokáig Nagy Háború néven emlegetett I. világháború, amely 1918-ig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a II. világháború kitöréséhez vezettek.

Hatvankét hősi halott

A gernyeszegiek közül hatvankét személy halt hősi halált az első világháborúban. Ők a fronton, illetve az orosz lágerekben vesztették életüket, emléküket márványtábla őrzi a református templomban. A hősök neveit nem csak az emléktáblákra vésték fel, ott vannak szívünkben is: őrizzük őket, továbbadva emlékezetüket a következő nemzedékeknek is, azért, hogy a tragikus történelmi múltunkat utódaink se felejtsék – hangzott el az emlékünnepségen.

„Most is forr a világ bús tengere – méltó, hogy a békét akarjuk, méltó, hogy imádságban hordozzuk a háborúságot szenvedőket, és méltó, hogy hálát adjunk mindenkiért és mindenért, aki és ami nekünk megadatott” – hívta fel a jelenlévők figyelmét Veress Róbert lelkipásztor.

A vasárnapi megemlékezésen Antal Levente, a Teleki Domokos Általános Iskola igazgatója tartott tartalmas előadást az első világháború következményeiről, illetve a háborút lezáró békediktátumokról. „Nem örömünnep ez, hanem gyászos emlékezés. A négy hosszú éven át tartó háború máig tartó következményekkel járt. Alig található olyan magyar család – határon belül és kívül –, amelynek ne lennének áldozatai az első világháborúban: dédapa, ükapa, rokon, hozzátartozó. Így van ez településünk esetében is” – hangsúlyozta bevezetőjében Antal Levente. Rámutatott: nekünk, a történelmi Magyarország határain túlra szakadt magyarok számára a szülőföldön való maradás és boldogulás az elsődleges feladatunk. Ennek pedig egyik legfontosabb feltétele anyanyelvünk, öntudatunk, kultúránk, hagyományaink megőrzése.

Koszorúzás

A gyászünnepségen három szavalat hangzott el Zsók Gabriella, Berekméri Gabriella és Csegedi Szabolcs előadásában, kórusműveket adott elő az egyházközség dalárdája. Veress Róbert lelkipásztor felolvasta az első világháborúban elesett hősök neveit, a gyülekezet legidősebb jelen lévő tagja, a 90 éves Demeter János bácsi koszorút helyezett el az emléktáblánál.

Antal Levente iskolaigazgatótól megtudtuk: az ötlet, hogy megemlékezzenek az első világháborús áldozatokról az idei március 15-ei ünnepséget követően, egy baráti beszélgetés alkalmával született meg. „Veress Róbert tiszteletes már első pillanattól kezdve támogatta tervemet, így a közelmúltban együtt beszéltük meg a szervezési kérdéseket. Örülünk, hogy többen is belekapcsolódtak, aktív részt vállaltak a gyászünnepség lebonyolításában” – mondotta az igazgató.