Felújították a hodosi vásárteret, mégsem nyithatják meg

Bár az őszelőn befejezték a tavaly bezárt székelyhodosi piac előírt korszerűsítését, mégsem nyithatják meg a kapukat. Ezúttal nem az állatok jólétét, egészségét féltik az állami hivatalok, hanem rájöttek, hogy eddig nem alkalmazták megfelelően a törvényt.

Barabási Ottó hodosi polgármestert igencsak meglepte az értesítés, hogy nem működtethetik a piacot, ugyanis a tavasszal ismertették vele, hogy milyen feltételeknek kell eleget tennie a községnek, hogy ismét kinyithassák a vásárteret. Az önkormányzat egy céget bízott meg a szükséges korszerűsítés kivitelezésével, de amikor a munkálatok befejeztével a községvezető kérvényt nyújtott volna be az engedély megszerzésére, a megyei állat-egészségügyi hivatalnál közölték vele, hogy a törvény ezt nem teszi lehetővé, mert a polgármesteri hivatal nem működtethet piacot. Erre pedig csak a nyár folyamán jöttek rá egy másik ellenőrzés során. Nagyon rosszul sült el az egész történet – vonta le a következtetést Barabási, aki még reménykedett abban, hogy – ígéret szerint – törvényváltoztatás lesz, erről azonban már lemondtak. Így a Katalin-napi országos állatvásárt nem tarthatták meg, de valószínű, hogy a Károly-napira is zárva marad a piac kapuja.

Orbán Sándor alpolgármester szerint a törvény rosszul van megalkotva, és nem engedi meg az önkormányzatnak, hogy piacgazdálkodással foglalkozzon. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha létrehoz egy saját vállalkozást erre a célra, vagy a működtetést egy erre engedélyezett vállalkozóra bízza. Így más megoldás nincs, hamarosan lépniük kell, és a helyi tanácsnak el kell döntenie, hogy melyik megoldást választják.

Azt azonban nem hagyhatta ő sem szó nélkül, hogy amikor elkezdték a mintegy 130 ezer lejt felemésztő korszerűsítést, akkor senki sem mondta nekik, hogy ez így hiábavaló. Időközben jöttek rá a hivatalnokok, és nemcsak hogy nekik nem adtak működési engedélyt, hanem további piacokat is bezárattak a nyáron. Azt sem érti Orbán Sándor, hogy megyénként miként lehet másként értelmezni a törvényt, ugyanis például a Beszterce megyei Sajóudvarhely község állatpiacával szemben senkinek sincs kifogása, bár az is ugyanilyen feltételek között működik.

Törvénybéli hiányosságokkal magyarázza a kialakult helyzetet Kincses Sándor, a Maros Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság új vezetője. Eddig az országos hatóság 2010. évi 16-os számú rendelete alapján működtek az állatvásárok, de az idén nyáron egy fővárosi ellenőrzés nyomán derült ki, hogy az önkormányzatok nem működtethetnek piacot, mert az kereskedelmi tevékenységnek minősül, és azt a pénzügyi hatóságok sem engedélyezik. Ezért kell vállalkozást indítani a polgármesteri hivatal mellett, vagy egy vállalkozóra bízni a piac további működtetését. Így Kincses elődje a nyáron kénytelen volt nyolc vidéki piac működési engedélyét felfüggeszteni. Az igazgató kifejtette: ígéretet kaptak, hogy az országos hatóság szakemberei törvénymódosítást kezdeményeznek a helyzet orvoslása érdekében. Ez azonban hosszadalmas, addig is ő kénytelen betartatni a törvényt.

Balavásáron maradt a piac

A nyáron még működő kilenc barompiacból csak a balavásárit nem zárták be. Itt ugyanis az önkormányzat jó néhány éve egy segesvári cégnek adta át a helyi piac működtetésének jogát. Az illető vállalkozó korszerűsítéseket végzett, kereskedelmi egységeket vonzott a piactérre, köztük egy hétköznap is működő építőanyag-lerakatot. A község csak nyert ezzel a lépéssel – mondta el lapunknak Sagyebó István polgármester, aki szerint jelenleg kétszeresét kapják bérként annak az összegnek, amit néhány éve ők tudtak bevételezni a piacon. Az is igaz, hogy még volna fejleszteni való a vásártéren, de a lényeg az, hogy a lakosság elégedett, és van értékesítési és beszerzési lehetősége. A községben hetente kedden állat-, pénteken vegyes piac működik, évente pedig nyolc, több évszázados hagyománnyal rendelkező országos vásárt tartanak.