A múltat feltáró háztartási szemét

A marosvásárhelyi Petőfi téren álló Csiki házat egy elírás folytán hosszú ideig Bornemissza házként emlegették. Tény, hogy a két család egymás szomszédságában rendelkezett telekkel, innen adódhatott a félreértés. A Sáros utca 1. szám alatti Csiki ház telke a 18. században Marosvásárhelyre is betelepülő magyar-örmény családok egyikének tulajdona volt. Az első Csiki Márton, akkor még Vartan Sumuleanț (1725 körül – 1783) az 1700-as évek közepén települt át Vásárhelyre Erzsébetvárosból. Az ő fia, második Csiki Márton (1750 körül – 1828) építtette a palotának is beillő, 27 helyiségből álló házat. A levéltári kutatásoknak köszönhetően már az építkezés szakaszai is ismertek: az alsó szint 1803-ra, a felső 1811-re készült el.

A második építésekor töltötték fel az alsó szinti boltívek vállát háztartási szeméttel, törmelékkel. Természetesen a háztartási szemét fogalma alatt nem a krumplihéjat, káposztalavelet, hagymaszárat kell érteni, hanem az olyan száraz, nem bomló anyagokat, amelyeket már nem használtak. Van ezek között üveg, kerámia, cipő, kesztyű, porcelán kávéskészlet, fakanalak, kefék, újságpapírok, füzetlapok, poharak, kerámiadarabok, kályhacsempe. Ezek pedig ott rostokoltak, boltív fölött, padló alatt egészen a múlt évi restaurálásig.

Az történt ugyanis, hogy Csíki Márton halála után (1828-ban a fölöttébb gazdag 78 éves Márton bácsit elhelyezték a jezsuiták templomának alagsorában levő kriptába) igen nagy számú utódai – négy feleségtől több mint tucat gyermek származott – fontos és megbecsült polgárai voltak Vásárhelynek, akik tovább bővítették a házat, s a vagyont. Két fia, a jellegzetesen örmény nevű Márton és Gergely a város legnagyobb magán földbirtokosai voltak 1862-ben. Pál-Antal Sándor tanulmányában megjegyzi: „1835-ben 25 adófizető kereskedő család él Marosvásárhelyen, 1842-ben 31 (...), jelentős részük örmény. Közülük jó anyagi helyzetével a 19. század első felében Csíki Márton, majd Csíki Gergely tűnik ki. Csíki Gergely 1842-ben a város legtöbb adót fizető polgára volt.”

Pénzügyőrség az épületben

De a Csíkiak csillaga is lehanyatlott. A 20. század elején, az impériumváltás előtt a házukban pénzügyőrség működött, majd egy svájci származású mérnök, Pontet Sándor vásárolta meg. Az ő utódai igényelték vissza a kommunizmus alatt államosított épületet (amelyben hosszú ideig cipész-szövetkezet, majd cipőgyár is működött), majd ezek az utódok adták el egy bukaresti magáncégnek.

Tavaly, amikor elkezdték a Csiki palota restaurálását, megtalálták azt a néhány köbméter szemetet, amit töltelékként használtak 1811 körül a boltívvállaknál. Kiss Loránd restaurátor azonnal értesítette  a régészeti múzeumot. Egy évig dolgoztak a teljes leletanyag vizsgálatán, konzerválásán, míg végre sikerült a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton és a Szamosújvári örmény múzeummal együttműködve létrehozni azt a kiállítást, amelyet csütörtökön délután nyitottak meg a vásárhelyi Vármúzeumban Szemétbe írt történelem. Csiki Márton háza és a régi örmény hétköznapok címmel.

Használati tárgyak a 18–19. századból

A korhű bútorokkal – a két múzeum kölcsönözte őket – berendezett sarkokban és tárlókban hihetetlenül épségben maradt női kesztyűt, több cipőt lehet látni, amit a Csíki család nőtagjai hordtak kétszáz és egynéhány éve. De van néhány tucat selmecbányai kerámiapipa, francia játékkártya, selyem és posztó textília, fajansz és porcelán edények, üvegedények, palackok, ám mindennél fontosabb az a két hitelnapló, amelybe a Csiki család a vásárlóikat és adósságaikat bejegyezte. Ezekből tudjuk, mit vásároltak a Csikiaktól a kor nevezetes vásárhelyi lakosai.

A törmelékhalmazban megtalált újságdarabok, folyóirat-töredékek az olvasáskultúra fejlettségét bizonyítja a vásárhelyi gazdag örmények körében. Megtalálták és kiállították a Bécsben megjelenő Magyar Kurír egy darabját, német újságfoszlányokat, a Grazer Zeitung 1803-ból való egyik számát, Fenouillot Újmódi gonosztevő című drámájának Aranka György-féle fordítását, de kiderült az is, hogy a Csiki család 1816-ban ott van a Kazinczy Ferenc munkáinak előfizetői között.

A Marosvásárhelyi Örmény Magyar Kulturális Egyesület elnöke, Puskás Attila portálunknak elmondta, jó ez a kiállítás azért is, hogy árnyaltabbá, de egyben teljesebbé tegye a képet a marosvásárhelyi magyar-örményekről. Tíz éve, amikor az egyesületük létrejött, nagyon sokan azt sem tudták, hogy városunkban éltek-élnek örmények. „Mára már a legtöbb vásárhelyi nem csak azt tudja, hogy voltak, de azt is, hogy milyen nagy mértékben járultak hozzá a város gazdasági és művelődési életének fejlesztéséhez. A Csiki-ház itt bemutatott valósága újabb adalékokat szolgáltat ehhez az ismerethez” – tette hozzá Puskás.

A kiállítás 2015. június elsejéig tekinthető meg a Vármúzeumban.