
Fotó: Boda L. Gergely
A Marosvásárhelyi Kultúrpalota Rieger Ottó készítette orgonáján utoljára több mint harminc éve eszközöltek főjavításokat. A százéves hangszer, a Kultúrpalota ékessége ismét megérett a feljavításra, olyannyira, hogy Molnár Tünde orgonaművész szerint az elnémulás veszélye fenyegeti, akárcsak az 1970-es évek végén. Vasile Cazan, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója ugyan felkarolta az orgona ügyét, de pénzt nem sikerült szereznie a főjavításra.
2014. november 05., 12:332014. november 05., 12:33
„Tavaly, amikor a Kultúrpalota építésének százéves évfordulóját ünnepeltük, nem feledkeztünk meg arról sem, hogy a hangversenyterem ékessége is éppen egy évszázadot tudhat maga mögött” – mondta Vasile Cazan, majd hozzátette: egy olyan óriási értékű kiváló hangszerről van szó, mely nemcsak a Kultúrpalota, a város, hanem a nagyobb térség büszkesége is.
Az igazgató tavaly nemzetközi orgonafesztivált rendezett, melyet ezentúl kétévente szeretne megszervezni. Cazan elmondta: az akkor fellépett orgonaművészek jelezték, hogy a hangszer megérett a feljavításra. Hasonlóképpen vélekedik az intézményigazgató is, aki szerint bármilyen tökéletesen is működött valaha a hangszer, eljárt fölötte az idő.
Az orgonát Bernády György polgármestersége idején, 1911. december 30-én rendelték meg Rieger Ottó orgonagyárában. A 47 690 aranykoronába kerülő hangszert 1913. július 15-én adták át. A Kultúrpalota első orgonaművésze Zsizsmann Rezső volt, őt követte Metz Piroska, Csíky László, Kozma Mátyás, jelenleg pedig Molnár Tünde orgonaművésznő.
Az orgona hangszínpalettája utóromantikus hangzású, diszpozíciója (a sípok hangszíne, összetétele) a francia orgonazene hangszínpalettájára hasonlít. A hangszeren különösen a romantikus zene szól szépen, ugyanakkor a technikai kivitelezésének köszönhetően nagyon jól lehet rajta barokk és modern zeneműveket is játszani. A művésznő szerint az orgona egyik nagy értéke és különlegessége, hogy a 63 sípsor mind a 4463 sípja eredeti, azaz száz éve készültek, ezért van az, hogy a mai napig hazai és külföldi orgonaépítők, orgonaművészek, szakemberek a csodájára járnak. A műemlékké nyilvánított hangszer másik nagy értéke pontosan az utóromantikus hangszínpaletta, hiszen Nyugat-Európában a 20. század közepén lebontották az ilyen hangzású hangszereket, mert divatba jött a barokk fényes hangzás.
A Kozma Mátyás kezdeményezte 1980-as felújítás során a Rieger Ottó-hangversenyorgona esetében is felmerült az orgona síprendszerének átalakítása, de szerencsére a magyarországi szakemberek sugallatára ez nem következett be.
Kozma Mátyás az 1970-es évek végén elnémult orgona feljavításának szükségességére csak nagy erőfeszítések árán tudta felhívni a figyelmet. Az akkori munkálatok során nem minden hibát sikerült kiküszöbölni, nagyrészt pénzhiány miatt. Ennek egyik máig tartó következménye például az, hogy az orgona játszóasztala és a sípok közötti elektromágneses kapcsolat nem működik kifogástalanul, vannak olyan sípsorok, ahol a kapcsolat nem megy végig, mivel nem volt pénz az ólomcsövek kicserélésére, a meghibásodott alkatrészek pedig késleltetik a hangzást. „Én már megszoktam, együtt tudok játszani a zenekarral, de nem könnyű” – mesélte Molnár Tünde, aki szerint a traktúrát (a játszóasztaltól az orgona belsejéig tartó összekötő szerkezet) digitálisra kellene cserélni. A digitális szerkezet ugyanis azonnali megszólalást biztosítana. De nemcsak a traktúrával vannak gondok. „A hangszer egyharmada nem működik, több száz sípja hamisan szól, elavult a fúvómű” – sorolja a hibákat Molnár Tünde, azzal a szomorú hírrel zárva a „gondlajstromot”, hogy „lassan elnémulhat az orgona”.
Az orgonát a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia használja, de az tulajdonképpen a Kultúrpalotáé, a szecessziós épület pedig a Maros Megyei Múzeum alárendeltségébe tartozik, így Vasile Cazan Soós Zoltán múzeumigazgatóval vállvetve próbál pénzt szerezni a kultúrintézményeket fenntartó Maros megyei önkormányzattól. Cazan elmondta, már beszéltek orgonaépítő mesterekkel, és a felújításra mintegy 180 ezer euróra lenne szükségük. Bár az illetékeseknél jelezték, igénylésükre egyelőre nem kaptak választ.
Átszervezési terv miatt mulasztással és nemtörődömséggel vádolják a mikházi Felnőtt Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ vezetőségét az alkalmazottak. Szerintük nem néhány beteget helyeztek volna át, hanem teljesen ki akarták üríteni az intézményt.
Látványetetésekkel, sportvetélkedőkkel és rendhagyó divatbemutatóval ünnepli 62. születésnapját a marosvásárhelyi állatkert.
Őrizetbe vették a rendőrök azt az 54 éves, szászrégeni férfit, akit egy kilencéves kislánnyal szembeni molesztálással gyanúsítanak.
Mintegy 400 négyzetméteren pusztított a tűz péntekre virradó éjszaka Balavásáron: egy ipari csarnok és a közelében álló lakóház is lángra kapott. A tűzoltók több egységgel, órákon át küzdöttek a lángokkal.
Az alapítvány szerint a marosvásárhelyi reptéren nem jelennek meg magyar nyelven is a közérdekű információt tartalmazó feliratok, ezért annak vezetője bírósághoz fordult. A reptér igazgatója szerint a panasz nem valós, el is magyarázta, miért.
Újabb részleteket közölt a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság a csütörtök délutáni marosvásárhelyi ejtőernyős incidensről.
Tizenharmadik alkalommal is elrajtolt Marosvásárhely magyar közösségének legnagyobb rendezvénye, a Vásárhelyi Forgatag csütörtök este. Összesen 370 programmal várja a látogatókat a következő napokban a város több helyszínén, de főként a Várudvarban.
Marad a kilométerenkénti 41 banis támogatás azoknak a Maros megyei diákoknak, akik ősztől nem tudnak tömegközlekedéssel iskolába ingázni. A megyei önkormányzat a szeptember 7-én kezdődő tanévre is változatlan összegű átalánydíjat hagyott jóvá.
Két katona megsérült csütörtök délután egy ejtőernyős gyakorlat során Marosvásárhelyen – közölte a különleges műveleti erők parancsnoksága.
Tiltakoznak a mikházi neuropszichiátriai intézet alkalmazottai a megkezdett átszervezés ellen, mert a gondozottak áthelyezésével együtt őket is más településekre küldenék dolgozni. Az igazgatóság szerint ideiglenes intézkedésről van szó.
szóljon hozzá!