
Fotó: Boda L. Gergely
A Marosvásárhelyi Kultúrpalota Rieger Ottó készítette orgonáján utoljára több mint harminc éve eszközöltek főjavításokat. A százéves hangszer, a Kultúrpalota ékessége ismét megérett a feljavításra, olyannyira, hogy Molnár Tünde orgonaművész szerint az elnémulás veszélye fenyegeti, akárcsak az 1970-es évek végén. Vasile Cazan, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója ugyan felkarolta az orgona ügyét, de pénzt nem sikerült szereznie a főjavításra.
2014. november 05., 12:332014. november 05., 12:33
„Tavaly, amikor a Kultúrpalota építésének százéves évfordulóját ünnepeltük, nem feledkeztünk meg arról sem, hogy a hangversenyterem ékessége is éppen egy évszázadot tudhat maga mögött” – mondta Vasile Cazan, majd hozzátette: egy olyan óriási értékű kiváló hangszerről van szó, mely nemcsak a Kultúrpalota, a város, hanem a nagyobb térség büszkesége is.
Az igazgató tavaly nemzetközi orgonafesztivált rendezett, melyet ezentúl kétévente szeretne megszervezni. Cazan elmondta: az akkor fellépett orgonaművészek jelezték, hogy a hangszer megérett a feljavításra. Hasonlóképpen vélekedik az intézményigazgató is, aki szerint bármilyen tökéletesen is működött valaha a hangszer, eljárt fölötte az idő.
Az orgonát Bernády György polgármestersége idején, 1911. december 30-én rendelték meg Rieger Ottó orgonagyárában. A 47 690 aranykoronába kerülő hangszert 1913. július 15-én adták át. A Kultúrpalota első orgonaművésze Zsizsmann Rezső volt, őt követte Metz Piroska, Csíky László, Kozma Mátyás, jelenleg pedig Molnár Tünde orgonaművésznő.
Az orgona hangszínpalettája utóromantikus hangzású, diszpozíciója (a sípok hangszíne, összetétele) a francia orgonazene hangszínpalettájára hasonlít. A hangszeren különösen a romantikus zene szól szépen, ugyanakkor a technikai kivitelezésének köszönhetően nagyon jól lehet rajta barokk és modern zeneműveket is játszani. A művésznő szerint az orgona egyik nagy értéke és különlegessége, hogy a 63 sípsor mind a 4463 sípja eredeti, azaz száz éve készültek, ezért van az, hogy a mai napig hazai és külföldi orgonaépítők, orgonaművészek, szakemberek a csodájára járnak. A műemlékké nyilvánított hangszer másik nagy értéke pontosan az utóromantikus hangszínpaletta, hiszen Nyugat-Európában a 20. század közepén lebontották az ilyen hangzású hangszereket, mert divatba jött a barokk fényes hangzás.
A Kozma Mátyás kezdeményezte 1980-as felújítás során a Rieger Ottó-hangversenyorgona esetében is felmerült az orgona síprendszerének átalakítása, de szerencsére a magyarországi szakemberek sugallatára ez nem következett be.
Kozma Mátyás az 1970-es évek végén elnémult orgona feljavításának szükségességére csak nagy erőfeszítések árán tudta felhívni a figyelmet. Az akkori munkálatok során nem minden hibát sikerült kiküszöbölni, nagyrészt pénzhiány miatt. Ennek egyik máig tartó következménye például az, hogy az orgona játszóasztala és a sípok közötti elektromágneses kapcsolat nem működik kifogástalanul, vannak olyan sípsorok, ahol a kapcsolat nem megy végig, mivel nem volt pénz az ólomcsövek kicserélésére, a meghibásodott alkatrészek pedig késleltetik a hangzást. „Én már megszoktam, együtt tudok játszani a zenekarral, de nem könnyű” – mesélte Molnár Tünde, aki szerint a traktúrát (a játszóasztaltól az orgona belsejéig tartó összekötő szerkezet) digitálisra kellene cserélni. A digitális szerkezet ugyanis azonnali megszólalást biztosítana. De nemcsak a traktúrával vannak gondok. „A hangszer egyharmada nem működik, több száz sípja hamisan szól, elavult a fúvómű” – sorolja a hibákat Molnár Tünde, azzal a szomorú hírrel zárva a „gondlajstromot”, hogy „lassan elnémulhat az orgona”.
Az orgonát a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia használja, de az tulajdonképpen a Kultúrpalotáé, a szecessziós épület pedig a Maros Megyei Múzeum alárendeltségébe tartozik, így Vasile Cazan Soós Zoltán múzeumigazgatóval vállvetve próbál pénzt szerezni a kultúrintézményeket fenntartó Maros megyei önkormányzattól. Cazan elmondta, már beszéltek orgonaépítő mesterekkel, és a felújításra mintegy 180 ezer euróra lenne szükségük. Bár az illetékeseknél jelezték, igénylésükre egyelőre nem kaptak választ.
Négy személyt szállítottak kórházba egy balesetet követően, amely szombaton reggel történt Fehéregyházán.
Gyerekzsivaj, viaszos kesicék és két pelyhes kiscsibe – nagycsütörtökön a régi hagyományok jegyében, közösen írták meg húsvéti tojásaikat a marosvásárhelyi Gecse utcai református gyülekezet tagjai.
Fennállásának 170. évfordulóját ünnepli a marosvásárhelyi Stefánia Napköziotthon, ehhez a különleges alkalomhoz a közösséget is bevonnák: régi fotókat keresnek a jubileumi kiállításhoz.
Napirendre került a játéktermek korlátozása vagy kitiltása. Marosvásárhelyen már készül a tervezet, Koronkán teljes tiltásról szavazhatnak, Nyárádszeredában még mérlegelnek, Szászrégenben pedig a lakók egyértelműen az elköltöztetés mellett álltak ki.
A Maros megyei Uzdiszentpéter polgármestere az egyik őrizetbe vett gyanúsított a három közül, akiket előállítottak húsz házkutatást követően egy áramlopást felgöngyölítő rendőrségi akció során – értesült igazságügyi forrásokból az Agerpres hírügynökség.
Őrizetbe vettek három férfit egy áramlopást felgöngyölítő rendőrségi rajtaütés után Maros megyében, ahol húsz házkutatást tartottak csütörtökön.
Rendőröket riasztottak egy összetűzéshez csütörtök este a Maros megyei Felsőrépán, de nemhogy csillapodott volna a helyzet, hanem még inkább eldurvult.
A hosszú és kihívásokkal teli út után a gólyák egy része visszatért országunkba. A sáromberki, webkamerával megfigyelt két fészek sem maradt üresen – derült ki a gólyákat megörökítő felvételekről, amelyeket a Milvus Csoport tette közzé.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Megnyílt a húsvéti termelői vásár Marosvásárhely főterén, ahol helyi finomságokat, kézműves portékákat, horgolt nyuszikat és díszített tojásokat kínálnak. A vásár csütörtök estig várja a látogatókat naponta 10 és 19 óra között.
szóljon hozzá!