Egyetlen gócpontot sem azonosítottak idén Maros megyében

A Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság főorvosa, Csiki Irén Zsuzsanna szerint az idén regisztrált 216 eset közül 186 új, a többi pedig visszaesés, 2016-ban pedig egyetlen gócpontot – azaz legalább három esetet, amelynek ugyanaz a forrása – sem azonosítottak.

„Más, hasonló nagyságú megyéhez képest nagyon jól állunk, főként a gócpontokat illetően, mert az eseteink mind egyediek voltak, a megye teljes területéről, és mind a Koch bacilus okozta. Egyetlen esetről sem tudok, és a múltban sem emlékszem ilyenre, hogy szarvasmarhától kapna volna el ember” – mondta a szakember az Agerpres hírügynökségnek.

A témafelvetés apropóját az adta, hogy amint beszámoltunk róla, ugyanazoknak a társtulajdonosoknak két szarvasmarhatelepén azonosítottak tuberkulózisban szenvedő egyedeket, amelyek azonnali levágását rendelte el a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság. Az ügy kapcsán az a hír terjengett, hogy felmerülhet a szarvasmarha-tuberkulózis átterjedése az emberre – a teheneknél azonban a Mycobacterium bovis (caprae) okozza a kórt, a tej pasztőrizálásával pedig megszűnik az emberre való átterjedés lehetősége. A két telepen dolgozókat orvosi kivizsgálásnak vetették alá, de nem találtak tuberkulózisra utaló jeleket, és a környéken tevékenykedő családorvosok sem jelentettek tuberkulózisos eseteket.

Az igazgatóság közleménye szerint az emberekre a tüdőtuberkulózisban szenvedők jelentenek veszélyt, a beteg ember a köhögéssel, a tüsszentéssel, a beszéddel és a köpéssel távozó köpettel fertőz. Az egészséges ember olyan zsúfolt, zárt helyen kaphatja el a kórt, ahol fertőző tüdőtuberkulózisban szenvedő személy is tartózkodik. A betegség más formájában, például a vesetuberkulózis vagy a nyirokcsomó-tuberkulózis esetében, a mycobaktériumok nem kerülnek a levegőbe, tehát a kór nem fertőző.