Batykósok zajongtak Gyulakután

Délután szokatlan zajra és fura alakokra figyeltek fel a járókelők a falu alsó felében, az iskolaudvaron. Csakhamar kiderült: farsangi maszkurásokról, ahogy itt nevezik, batykósokról van szó, akik lakodalmas menetet szerveztek, ezzel mulattatva a falu népét és búcsúztatva a farsangot. Volt a menetben óriási menyasszony és törpe vőlegény, násznagyok, vőfélyek, nyoszolyólányok (koszorúslányok), álmuzsikusok, koldusok, cigányok, kéményseprő, pap és mindenféle egyéb furcsa szerzet. De volt ott egy furcsa, ősz pár is, ők aranylakodalmasak voltak, és azért jöttek, hogy megmutatssák az ifjú párnak, milyenek lesznek ők is fél évszázad múltán. A tömegből egyesek a ravai Minyut és Julit vélték bennük felfedezni, de nevekről sosem szabad ilyenkor beszélni.

Ilyenkor mindent szabad

A kelementelki és hármasfalusi igazi muzsikusok zenéjére mindvégig énekelve a lakodalmas menet bejárta a falu szinte minden részét. Helyenként megálltak, ilyenkor megtáncoltatták a menyasszonyt, de táncra perdültek a cigányok, vőfélyek, sőt még a menetet vezető pap is. Szinte minden kapuba kitódultak az emberek, az utcasarkokon csoportokba is verődtek, úgy csodálták a rég nem látott sokaságot. Míg a koldus kéregetett, addig a halál kaszált az öregek között, a ravai cigány fakanalakat és kosarakat árult, a résztvevők pedig mindenkit hívogattak a lakodalomba, azaz a menetben való részvételre. És csatlakoztak is többen, fiatal anyák karon ülő kisgyerekkel, de bottal járó öregasszonyok is. A cigányok pedig kiszaladtak a menetből és a gyanútlan bámészkodókat össze-vissza csókolták, hatalmas rúzsfoltokat hagyva rajtuk: ezt sem a rendőr, sem a polgármester nem úszta meg. A faluközpontban még egy utolsót mókáztak, majd Csokonai szavaival elmondták: „Kongatják a harangot: / Űzik már a fársángot!”, de a pap is óbégatott: „Jaj! jön, jön a hamvas szerda! / Béhamvazza szemeim: / Jaj, siessünk, híveim!”, és kimondták: „Itt a böjt: koplaljatok!” Ám mielőtt erre sor kerülne, a menet visszatért a kultúrotthonhoz, ahol púpos pánkóval (fánkkal) várták őket. A falun átutazó idegenek pedig valószínűleg azon töprengtek, hogy itt mindenki megbolondult-e a hétvégén.

Felevenitenék a régi szokást

A hétvégi farsangi játékokat a Gyulakutai Ifjak Közössége szervezte. A civil szervezet a tavaly jött létre a polgármester kezdeményezésére – tudtuk meg Orbán Ildikótól és Fazakas Ildikótól, akik szerint nagy szükség van itt a fiatalok összefogására, ezért próbálnak minél színesebb, változatosabb tevékenységeket szervezni. A farsangi szokások az 1990-es évek eleje óta eltűntek, most azokat szeretnék visszahozni. A batykózás szervezésébe bevonták a helyi Reménység idősek klubját is.

Az egyik tag, a 88 éves Fülöp Margit néni érdeklődésünkre elmondta: összejárnak az idősek, sokat tanulnak, színdarabokkal lépnek fel a szomszédos falvakban, de most szívesen kapcsolódtak be a fiatalok kezdeményezésébe is. A fiatalok az RMDSZ nőszervezetét, a Gyöngyöt is bevonták a szervezésbe, ennek tagjai is szívesen álltak az ügy mellé. Geréb Ágnes nyugalmazott tanítónő elmondta: az 1990-es évek elején megszervezett batykózások igazi fesztiválok voltak, az egész vidékről meghívták a farsangi maszkurázókat, még Nagyenyedről is érkeztek résztvevők. Ez a szokás már a 20. század elején is élt, ekkor farsang idején a faluban több helyen kórusba, azaz fonóba gyülekeztek az emberek, a munka mellett szórakoztak. Ilyenkor megérkeztek és bekérezkedtek a batykózók, kifigurázva falustársaikat.

Közösségformáló szokás

Az utcán bámészkodók jól szórakoztak a batykózókon. A 63 éves Fülöp Teréz elmesélte: 1990–91-ben ők szervezték meg ismét a farsangi játékokat, de akkor nagyon sok idős is részt vett: nemcsak a most látott figurák voltak akkor, hanem padokat is vittek magukkal és az utcán sulykoltak, a menyasszony elé cserépfazakakat vágtak a földhöz. A fonóban szívesen fogadták őket, töltött káposztát főztek, majd a kultúrotthonban reggelig mulattak. Azóta a szokás eltűnt, ezért is szórakozott jól minden gyulakutai a hétvégén, még a nagyon idősek is kijöttek a kapukba.

A lakodalmi menetben egyik résztvevője, Szoboszlai Enikő 30 esztendős, tíz éve költözött a faluba, de ilyen rendezvényen első alkalommal vett részt. Ezért a 3 éves kislányát, Esztert is magával hozta, hogy megtapasztalhassák a nem mindennapi eseményt.

Varga József polgármester csupa elismerő szavakkal beszél a tavaly létrehozott három civil szervezetről, amelyek a mostani játékot is rendezték. Ők szervezték az októberi nagyszabású szüreti bált is, és a decemberi mosolygós karácsonyt is a községben, de ugyanők szervezik meg a márciusi ünnepségeket is. A hétvégi rendezvénnyel kapcsolatban az elöljáró elmondta: büszke ezekre az emberekre és a csodaszép napra, és meg van győződve, hogy a farsangi szokás ismét gyökeret ver és ezután nem fog kimaradni. Ugyanis nagyon jó alkalom a szórakozásra, a közösség összefogására és alakítására.