
Fotó: Boda L. Gergely
A Nagykároly mellől származó Váczy Ida tíz éve él Marosvásárhelyen. A rezidens háziorvos az őszi szakvizsgája után az illetékesek segítségével eddig nem létező praxis indítására szánta el magát: siketeket is fog gyógyítani. A kezdeményezésre nagy szükség van, hiszen jelenleg orvos és siket páciens között olyan kommunikációs zárlat van, amelyet csak jeltolmács képes feloldani. Idát a vásárhelyi siket személyek jelelni tanítják, hogy olyan orvosuk legyen, akinek szemtől szembe elmondhatják panaszaikat.
2014. augusztus 25., 12:012014. augusztus 25., 12:01
– Hogyan esett választásod az orvosi, azon belül is a háziorvosi hivatásra?
– Gyerekkoromban volt egy doktor néni, aki mindig nagyon kedves volt hozzám, ő volt az egyedüli, akitől nem féltem. Alig vártam, hogy mehessek hozzá, és lassan a példaképemmé vált. A pályaválasztási kérdéseim így már gyerekkorban megoldódtak. Az orvosi hivatáson belül pedig olyan területet szerettem volna választani, amely egy kicsit mindenik szakágat felöleli, erre pedig, átfogó jellege miatt, a háziorvosi hivatás a legmegfelelőbb. Ezzel a végzettséggel nem könnyű elhelyezkedni, de bízom benne, hogy az őszi szakvizsgám után sikerül.
– Különleges helyzetednél fogva lehet, hogy neked ez könnyebben is fog menni. Hiszen a pacientúrád egy része már megvan.
– Igen, valóban, úgy néz ki, hogy a praxisom nem az induláshoz szükséges ezer pácienssel fog kezdődni. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége marosvásárhelyi kirendeltségének tagjaival egy barátnőmön, az egyesület munkatársán, Németh-Jakab Imolán keresztül ismerkedtem meg. Gyerekkorom óta kíváncsi voltam, és meg szerettem volna érteni, hogy a siketek miről jelelnek. Kértem a barátnőmet, hogy tanítson meg a jelbeszédre. Így kezdődött az a folyamat, amelyet a jövőben háziorvosként is kamatoztatni fogok. A siketektől sajátítom el a jelbeszédet, ennek ez a legjobb módja, még ha olykor nehézségekbe is ütközöm. Ez egy nagyon felelősségteljes folyamat, hiszen ha a háziorvosuk leszek, akkor hozzám nem tolmáccsal jönnek majd, hanem egy szemtől szembe kommunikáció fog zajlani. A tanulási folyamatot az is megnehezíti, hogy a román és a magyar jelnyelv különbözik. De az a jó ebben, hogy miközben tanulok, megismerhetem őket, a kultúrájukat.
Nagyon sokat segített az, hogy tavaly ősszel Linzbe látogathattunk, ahol egy hetet egy olyan háziorvosi rendelőben tölthettem, ahol semmiféle köztes médium nem közvetített az orvos–siket páciens kommunikációban. Hihetetlenül nagy élmény volt, akkor azt mondtam, rendben, én is ezt szeretném.
– Milyen tervekkel, elképzelésekkel jöttetek haza Ausztriából?
– Többek között egy háziorvosi rendelőt szeretnénk indítani siket emberek számára. Nem kizárólag ezzel a csoporttal szeretnék foglalkozni, de azt gondolom, hogy ez a része teljesebbé tenné a szakmám gyakorlását. Hiszen ők is ugyanolyan jogokkal rendelkező, ugyanolyan emberek, mint mi, hallók, csak egy másfajta kommunikációt használnak.
– Valóban csak ennyi a különbség közöttünk: hogy másféleképpen kommunikálunk?
– Nemhiába beszélnek a siketek kultúrájáról. Nem elég elsajátítani a jelbeszédet, meg kell érteni őket: gondolkodásmódjukat és világhoz való viszonyulásukat. A közöttük töltött idő alatt teljesen új élményekkel gazdagodtam: ahogy a dolgoknak örülnek, ahogy a történeteiket megosztják.
– Milyen betegségekkel küzdenek legtöbbször a siketek?
– Ugyanazokkal, mint mi, halló emberek. Talán, ami jobban jellemző rájuk, az a pszichológiai betegségek gyakoribb előfordulása, ami valahol érthető is: hiszen még mindig gyakran találkoznak a kiközösítés és a meg nem értés jelenségével, ezért visszahúzódóbbak.
– A siketek mennyire nyitottak a halló világ felé?
– Óvatosak, mert sok kellemetlen élményben, meg nem értésben van részük. A hallók is megijednek a találkozástól, mert nincsenek kommunikációs eszközeik. De ha egy halló megpróbál jelelni, annak végtelenül örülnek, biztatják, segítik és ha kell, kijavítják. A hallókban is érzek nyitást a siketek felé, ez annak is köszönhető, hogy egyre több helyen nyílik lehetőség a siketek bemutatkozására.
Remélem, hogy ősztől még hangsúlyosabbá válik ez a folyamat, remélem, hogy sikerül egy háziorvosi rendelőt nyitnunk, és egy olyan szakember-hálózatot szeretnénk kialakítani, ahova én háziorvosként nyugodt szívvel küldhetem a pácienseimet. Ezt szolgálja a szeptemberben szervezendő egyhetes egészségnevelő rendezvényünk. Erre különböző orvosi szakterületek képviselőit szeretnénk meghívni.
Négy személyt szállítottak kórházba egy balesetet követően, amely szombaton reggel történt Fehéregyházán.
Gyerekzsivaj, viaszos kesicék és két pelyhes kiscsibe – nagycsütörtökön a régi hagyományok jegyében, közösen írták meg húsvéti tojásaikat a marosvásárhelyi Gecse utcai református gyülekezet tagjai.
Fennállásának 170. évfordulóját ünnepli a marosvásárhelyi Stefánia Napköziotthon, ehhez a különleges alkalomhoz a közösséget is bevonnák: régi fotókat keresnek a jubileumi kiállításhoz.
Napirendre került a játéktermek korlátozása vagy kitiltása. Marosvásárhelyen már készül a tervezet, Koronkán teljes tiltásról szavazhatnak, Nyárádszeredában még mérlegelnek, Szászrégenben pedig a lakók egyértelműen az elköltöztetés mellett álltak ki.
A Maros megyei Uzdiszentpéter polgármestere az egyik őrizetbe vett gyanúsított a három közül, akiket előállítottak húsz házkutatást követően egy áramlopást felgöngyölítő rendőrségi akció során – értesült igazságügyi forrásokból az Agerpres hírügynökség.
Őrizetbe vettek három férfit egy áramlopást felgöngyölítő rendőrségi rajtaütés után Maros megyében, ahol húsz házkutatást tartottak csütörtökön.
Rendőröket riasztottak egy összetűzéshez csütörtök este a Maros megyei Felsőrépán, de nemhogy csillapodott volna a helyzet, hanem még inkább eldurvult.
A hosszú és kihívásokkal teli út után a gólyák egy része visszatért országunkba. A sáromberki, webkamerával megfigyelt két fészek sem maradt üresen – derült ki a gólyákat megörökítő felvételekről, amelyeket a Milvus Csoport tette közzé.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Megnyílt a húsvéti termelői vásár Marosvásárhely főterén, ahol helyi finomságokat, kézműves portékákat, horgolt nyuszikat és díszített tojásokat kínálnak. A vásár csütörtök estig várja a látogatókat naponta 10 és 19 óra között.
szóljon hozzá!