Hogy kerül a diófára a szekér és patakpartra a kapu? – Maros-menti húsvéti szokások nyomában

Húsvét szombatja különös izgalommal telik több Maros menti településen és többek között Erdőcsinádon is. A lányok, anyukák gyakran lesnek ki az ablakon, hátha megtudják, hogy ki helyez szalaggal díszített fenyőágat a kapura. Régi szokás szerint ugyanis,

Megőrzött hagyomány

A helyi református lelkész felesége, Bálint Anikó a Székelyhonnak elmondta, hogy szombaton késő délután indulnak el a kisebb fiúk édesapjuk kíséretében, hogy elvigyék a lányos házakhoz a fenyőágakat. Régen kalapáccsal, most egyre inkább fúróval illesztik a kitett lécre ezeket. Van, aki egy-két ágat visz és visszatér a többiért, de az sem ritka ma már, hogy beteszik az ágakat a kocsiba és azzal járják végig a falut.

Éjszaka is visszatérnek

A fenyőágakat hozó nagyobb legények nemcsak nappal járnak, hanem éjszaka, segítséggel visszatérnek a lányos házakhoz, nem túl jó szándékkal. Mint megtudtuk Erdőcsinádon is szokás, hogy húsvétvasárnapra virradóra

Régen kicsit másképp volt

A 73 éves Mihály Margit néni arról mesélt hogy az ő fiatalkorában kicsit másképp tartották ezt a hagyományt. A fiúk nem nappal, hanem sötétedés után hozták az ágat, amit esetenként szalaggal díszítettek.

A kerítés régebb sem maradt a helyén

Margit néni arról is beszélt, hogy régebb is szokás volt elvinni a kapukat, összecserélni a dolgokat. Volt olyan év,

De az is megtörtént, hogy a melegágyát bevetették apró magvakkal, hogy bosszúságot okozzanak a gazdasszonynak. A kaput is elvitték, elrejtették, néha napokig kellett keresni. Most a fiánál vitték el a kaput, szó volt arról, hogy esetleg lehegeszti, mégsem tette:

Húsvétvasárnapra virradóra tehát, különösen a lányos házaknál éberen figyelnek Erdőcsinádon, hátha tetten érik a kaput elcsenő fiatalokat, és utánuk tudnak menni. Mert, ha utolérik őket, a legények vissza kell hozzák, nem vihetik tovább a zsákmányt. Aki pedig nyugodtan alszik nem csodálkozik, hogy húsvét első napján kapu nélkül ébred.