Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:20

Villanyoszlopnak csapódott autóhoz, lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat

10:22

Ifiszinten is a Kolozsvár nyert az FK Csíkszereda női focicsapata ellen

10:18

Itt követheti élőben a csíksomlyói búcsú eseményeit

10:07

„Egy igazi sebzett vadkannal találtuk szembe magunkat” – a németek átrobogtak a magyar hokisokon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Székelyföldi érintettje van a személyautóra borult kamionos balesetnek

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

Szondy: a román közegtől gúnyt, megvetést és állandó támadást kaptunk

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Verekedéssé fajult egy ingatlanvásárlás két család között

Hogy kerül a diófára a szekér és patakpartra a kapu? – Maros-menti húsvéti szokások nyomában

A templom bejárata is fel van díszítve

Fotó: Haáz Vince

Erdőcsinádon, de más Maros-menti településen is húsvét szombatján szalaggal díszített fenyőágak kerülnek a lányos házak kerítéseire. De nemcsak kedveskednek a fiatalok, huncutságból éjszaka elviszik a kapukat, az udvaron levő mozdítható tárgyakat.

Simon Virág

2026. április 06., 08:552026. április 06., 08:55

2026. április 06., 09:562026. április 06., 09:56

A templom bejárata is fel van díszítve

Fotó: Haáz Vince

Húsvét szombatja különös izgalommal telik több Maros menti településen és többek között Erdőcsinádon is. A lányok, anyukák gyakran lesnek ki az ablakon, hátha megtudják, hogy ki helyez szalaggal díszített fenyőágat a kapura. Régi szokás szerint ugyanis,

aki ilyen figyelmességgel megtiszteli a kislányt, annak busás jutalom jár húsvét másodnapján, locsoláskor.

A lányok konfirmálásáig (14-15 évig) kapnak díszített fenyőágakat, ezeket többnyire a velük egykorú fiúk készítik és viszik.

Fotó: Haáz Vince

Megőrzött hagyomány

A helyi református lelkész felesége, Bálint Anikó a Székelyhonnak elmondta, hogy szombaton késő délután indulnak el a kisebb fiúk édesapjuk kíséretében, hogy elvigyék a lányos házakhoz a fenyőágakat. Régen kalapáccsal, most egyre inkább fúróval illesztik a kitett lécre ezeket. Van, aki egy-két ágat visz és visszatér a többiért, de az sem ritka ma már, hogy beteszik az ágakat a kocsiba és azzal járják végig a falut.

Egy legényke akár tíz vagy annál több feldíszített fenyőágat is kihelyez, többnyire rokoni házaknál, de olyan lányoknál is, akikkel együtt tanulnak, barátkoznak.

„Mi meg szoktuk kérdezni a kisebb fiúnkat, hogy kinek szeretne vinni, néha mi is javasolunk neki lányokat. Akikhez díszített fenyőágat visz, ahhoz hétfőn elmegy öntözni is. Tojást, édességet, zsebkendőt és pénzt kap ajándékba. A zsebkendőket ma már nem hímezik, hanem veszik az üzletből. Ahol több lány van az a család igencsak fel kell készüljön, hiszen egy-egy legénykének tíz tojást szoktak ajándékba adni.

Van, ahol száz tojást, vagy annál többet is megfestenek, és az ajándékokat külön kis csomagokba készítik elő”

– avatott be a húsvéti szokásaik részletébe Bálint Anikó.

Fotó: Haáz Vince

Éjszaka is visszatérnek

A fenyőágakat hozó nagyobb legények nemcsak nappal járnak, hanem éjszaka, segítséggel visszatérnek a lányos házakhoz, nem túl jó szándékkal. Mint megtudtuk Erdőcsinádon is szokás, hogy húsvétvasárnapra virradóra

elviszik a kapukat és mindent, ami mozdítható az udvaron.

„A parókia kapuját is többször elvitték már, volt, amikor meg sem találtuk napokig. Hiába hegesztettük oda az éj leple alatt elvitték. Ami mozdítható az udvaron, szerszám vagy ilyesmi azt is vagy átviszik a szomszédba vagy elrejtik az udvaron.

Kicsit vicces, de kicsit bosszantó is ez a szokás, különösen, hogy húsvét vasárnapján az istentiszteletre, a templomba kell készülni, nem kaput keresni”

– fejtegette a papné.

Fotó: Haáz Vince

Régen kicsit másképp volt

A 73 éves Mihály Margit néni arról mesélt hogy az ő fiatalkorában kicsit másképp tartották ezt a hagyományt. A fiúk nem nappal, hanem sötétedés után hozták az ágat, amit esetenként szalaggal díszítettek.

A lányok mindenképp meg kellett lessék, hogy ki hozott szalagot, hiszen másnap csak az kapott zsebkendőt is, a többiek csak tojást. A szalagot be is vették az ágról, hogy azt más el ne lopja.

„Gyolcsból készítettük a zsebkendőt, legalább 5-6 darabot kellett hímezni, díszíteni. Egy hónappal azelőtt neki kellett fogjunk, hogy meglegyünk, soha nem tudtuk, hogy pontosan hány kell. Akkor a húsvét másodnapján öntözi érkező fiúk csak tojást kaptak és ha hoztak szalagot, akkor zsebkendőt, nem volt csokoládé és pénzt, mindent a háztájról kellett kiteremteni.”

Fotó: Haáz Vince

A kerítés régebb sem maradt a helyén

Margit néni arról is beszélt, hogy régebb is szokás volt elvinni a kapukat, összecserélni a dolgokat. Volt olyan év,

amikor az udvarról elvittek egy szekeret, szétszedték és feltették egy távolabbi diófára, de olyan is, hogy a kaszát csak akkor találták meg a cseresznyefán, amikor mentek gyümölcsöt szedni.

Felügyelet alatt kerül a helyére a díszített fenyőág

Fotó: Haáz Vince

De az is megtörtént, hogy a melegágyát bevetették apró magvakkal, hogy bosszúságot okozzanak a gazdasszonynak. A kaput is elvitték, elrejtették, néha napokig kellett keresni. Most a fiánál vitték el a kaput, szó volt arról, hogy esetleg lehegeszti, mégsem tette:

„hadd vigyék, ha akarják, majd megkerül” alapon.

Fotó: Haáz Vince

Húsvétvasárnapra virradóra tehát, különösen a lányos házaknál éberen figyelnek Erdőcsinádon, hátha tetten érik a kaput elcsenő fiatalokat, és utánuk tudnak menni. Mert, ha utolérik őket, a legények vissza kell hozzák, nem vihetik tovább a zsákmányt. Aki pedig nyugodtan alszik nem csodálkozik, hogy húsvét első napján kapu nélkül ébred.

Marosszék