A cél, hogy a Maros visszanyerje ökológiai egyensúlyát

A Natura 2000 egy ökológiai hálózat, amelynek célja a kijelölt területeken a biológiai sokszínűséget megőrizni. A Milvus Csoport idén újabb öt Natura 2000-es terület gyámja lett, ebből négy Maros megyében, a Maros folyó mentén van: Felsőrépa és Lekence között, Malomfalva és Marosugra között, Radnótfája és Körtvélyfája között, Déda és Szászrégen között. 

A szerdai sajtótájékoztatón Nagy András Attila biológus arról beszélt, hogy az eddigi terepszemle alatt mit tapasztaltak a Maros folyó mentén, és milyen változásokra lenne szükség. Kiemelte, gondot jelent, hogy nagyon sok helyen nincs a folyónak árterülete, és ez a tavaszi-őszi áradások esetén nemcsak a lakóházakra van rossz hatással, hanem a halak szaporodására is.  Ez utóbbira a folyóban kialakított betonküszöbök is kedvezőtlen hatással vannak, hiszen a Maros felső folyására igyekvő halak nem tudnak ezeken áthaladni. „A védett területté nyilvánítás nyomán egyetlen halfajta kerül fel a tiltólistára, azok közül, amelyeket előszeretettel halásztak, éspedig a balin” – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A Milvus a tordai sóbánya környékén is gyámja lett egy Maros folyó környéki természetvédelmi területnek. Itt elsősorban a Romániában élő utolsó kék vércse kolónia megmentésére fektetik a hangsúlyt, illetve  arra, hogy a cégek, magánszemélyek és hatóságok betartsák az érvényben levő természetvédelmi törvényeket.

Papp Tamás, a Milvus elnöke összegzésként elmondta, hogy a helyi közösségek, cégek, halászok partnerei szeretnének lenni. Céljuk az, hogy velük közösen találják meg azokat a megoldásokat, amelyek segítségével a folyó és környéke visszanyerje természetességét, ökológiai egyensúlyát.

„Ha a Maros folyó tisztább és környéke természetesebb lesz, ez mindannyiunknak jó lesz. Erre törekedünk”  – hangsúlyozta Papp Tamás, aki pozitívumként említette, hogy Maros megyében, a környezetvédelmi hatóságnak köszönhetően nincsenek a folyó medréből történő kőkitermelések, hanem csak a partról. De pár helyen gondot jelent, hogy a kavicsmosás következtében megmaradó vizet tisztítás nélkül engedik vissza a mederbe, s ez jelentős mértékben pusztítja a halikrákat.

A Milvus az elkövetkező időszakban folytatja a védnöksége alá került területek felmérését, majd egy hosszú távú tervek készítenek, amelyben ismertetik, hogy melyek a legfontosabb elvárások és célok.