
Az országos óvintézkedés részeként Maros megyében 1500 vaddisznót kell kilőjenek november végéig a vadásztársaságok. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Útszélén megdöglött vaddisznót és patakba, folyóba dobott disznó húsát is vizsgálták a szakemberek az elmúlt időszakban, de egyik sem volt fertőzött. Maros megyét mindeddig elkerülte az országszerte gyorsan terjedő sertéspestis. Kincses Sándor, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság vezetője szerint ha az emberek felelősségteljesen viselkednek, akkor elkerülhető a pusztulást okozó kór terjedése. Számos eset bizonyítja ugyanakkor, hogy nem így cselekednek.
2018. szeptember 12., 12:322018. szeptember 12., 12:32
2018. szeptember 13., 10:462018. szeptember 13., 10:46
Országszerte immár 300 ezer sertést pusztítottak el az állategészségügyi szakemberek, hogy megakadályozzák a kór terjedését. A sertéspestis, amely emberre nem veszélyes érintkezéssel terjed, így a járvány által érintett helyen megforduló, fertőzött húst fogyasztó ember könnyen megfertőzheti a gazdaságában levő állatokat.
Kincses Sándort, a Maros Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetője lapunknak elmondta, Romániában már tavaly nyáron azonosítottak sertéspestisben elpusztult állatokat Szatmár megyében, de a környező országokban is felütötte fejét a kór. A gond akkor kezdődött, amikor idén, viszonylag rövid időn belül hatszáz új gócpontot azonosítottak, vagyis gyorsan terjedni kezdett a járvány. Kincses Sándor szerint ez részben azért történhetett meg, mert
A szabadon kóborló állatok könnyebben összeszedik a betegséget, mint a megfelelő körülmények között, zárva tartott társaik.
Voltak olyan megyék, ahova az emberek vitték be a fertőzést. Az történt ugyanis, hogy a piaci ár alatt, nagyon olcsón vásároltak disznóhúst nem hivatalos helyekről, hanem magánszemélyektől. A hús ellenőrizetlen volt, beteg állattól származott, s így az emberek hazavitték a kórt, s megfertőzték a saját gazdaságukban levő állatokat.
Az emberi felelőtlenség Maros megyében is jelen van. Kincses Sándortól megtudtuk, hogy
Az igazgató elmondta, mindkét esetben mintát vettek az állat húsából és ellenőriztették. Hasonlóképp jártak el egy, az út szélén megtalált vaddisznó húsával is. Egyik esetben sem mutatták ki a sertéspestist.
„A vaddisznót, szerintem egy autó ütötte el, persze a sofőr ezt nem jelentette, mi is úgy szereztünk tudomást róla, hogy valaki meglátta, amikor már bomlásnak indult, és kiposztolta az állattetemről készített fényképet a Facebookra. Holott gyorsan értesítenie kellett volna a rendőrt, az állatorvost vagy a polgármestert, hogy a szakemberek helyszíni terepszemlét tartsanak, s szükséges óvintézkedéseket hozzanak” – részletezte.
A kilőtt állatok húsából mintát küldenek az állategészségügyi igazgatósághoz, amely hetente továbbítja ezt a szaklaboratóriumba, ahonnan két napon belül küldik vissza az eredményt. Mint Kincses Sándor elmondta, nagyon jó az együttműködésük a vadásztársaságokkal,
Az ellenőrzött vaddisznók húsát a vadászok használják el.
A fertőzés terjedése érdekében Maros megyében is számos óvintézkedést hoztak. Tájékoztatták az állatorvosokat, polgármesteri hivatalokat, vadásztársaságokat a betegség tüneteiről, elmondták az illetékeseknek, hogy mit kell tenniük, ha a körzetükben jelentik, hogy disznók pusztultak el. Betiltották az állatvásárokat és szúrópróbaszerűen ellenőrzik az állatrakományokat.
Több alkalommal ellenőrizték a farmokat, nagyobb gazdaságokat, vizsgálva, hogy védett helyen tartják-e az állatokat. A szakember szerint a gazdák nagy többsége megértette, hogy a saját maga és családja érdeke az állatok egészsége, s ehhez elég, ha megtesz pár óvintézkedést. Az igazgató szerint többször kihangsúlyozták, hogy
Ezt sokan megértették, és az elmúlt időszakban megnőtt Maros megyében a nyilvántartott sertések száma.
Kincses Sándortól megtudtuk, hogy Maros megyében 35 ezer sertés van a farmokon, nagy gazdaságokban, s hozzávetőlegesen 60 ezer magángazdaságokban, vagyis megközelíti a 100 ezret a nyilvántartott állatok száma. Megkérdeztük, hogy az országos sertéspestis nyomán elpusztult állatok magas száma befolyásolhatja-e idén a disznóhús árát?
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
szóljon hozzá!