
Újabb emberre támadó medvét lőnének ki, ám egyre bonyolultabb kilövési engedélyt kérni. Képünk illusztráció
Fotó: Sándor Csilla
Noha két medvét lőhetett ki az elmúlt időszakban a székelykeresztúri Hubertus Vadász és Sporthorgász Egyesület, nem volt közöttük az a nagyvad, amely év elején emberre támadt Szenterzsébeten. Azóta újabb támadás is volt a környéken, de a bürokrácia késlelteti a ragadozó elpusztítását.
2018. június 21., 21:142018. június 21., 21:14
Négy problémás medve kilövésének engedélyezését kérte idén a Hubertus Vadász és Sporthorgász Egyesület vezetősége a környezetvédelmi minisztériumtól – kettőt a kőrispataki, kettőt pedig az alsóboldogfalvi vadászterületre –, ám ennek csak felére kaptak jóváhagyást – fejtette ki lapunknak Fazakas Attila, az egyesület elnöke, hozzátéve, hogy már végre is hajtották az intézkedést Etéd határában.
Őt is meglepte azonban, hogy csak a Kőrispatak elnevezésű vadászterületen kaptak engedélyt a gazdák jószágait tizedelő vadak elpusztítására, annak ellenére, hogy a másik részen,
Ő sem tudta eldönteni, hogy hiba történt-e a papírmunka során, vagy ennek egyéb okai vannak.
Nagyjából két hete újból emberre támadt a medve az egyesület alsóboldogfalvi területén – Kissolymos közelében –, ezért ismét sürgősségi kilövési engedélyt fognak kérni a minisztériumtól – magyarázta Fazakas Attila. Mint mondta, ezt már régen megtették volna, ám a bürokrácia ismét gátat szabott nekik, hiszen
„Furcsa ez a helyzet, hiszen már régen leadtuk volna a kilövési kérelmet, így viszont néhány napot még biztosan elhúzódik a procedúra” – fogalmazott. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ezúttal nem csúszik hiba a számításokba, és megkapják az igényelt dokumentumot.
Csepp a tengerben
Az eddig jóváhagyott kilövési engedélyek csupán cseppnek számítanak a tengerben, hiszen nagyon túlszaporodtak a medvék – jelentette ki Fazakas Attila. Mint mondta, a hozzájuk tartozó 24 ezer hektárnyi vadászterületen jelenleg hatvan medve él, miközben tíz volna az optimális létszám. A túlszaporulatot ugyanakkor már nem csak a gazdák jószágai sínylik meg, hiszen a ragadozók a szarvasok, őzek és más vadak kicsinyeit is megtizedelik. Szerinte az egyetlen jó megoldás a problémák megszüntetésére a medvepopuláció tudatos szabályozása lenne, ám ehhez kevés, ha csak sürgősségi esetekben adnak kilövési engedélyeket. Utóbbival csak pillanatnyilag szűnnek meg a gondok egy adott zónában, de az elpusztított medve területét hamarosan egy újabb egyed veszi át.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!