
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Napról napra nagyobb gondot jelentenek a medvék Kovászna megyében, a környezetvédelmi minisztérium elsősorban ezt kellene orvosolja. Ez a kérdés a „napelemprogramnál” is fontosabb – nyilatkozta csütörtökön Sebastian Cucu prefektus.
2019. szeptember 12., 20:152019. szeptember 12., 20:15
A háromszéki kormánybiztos rámutatott, egy medve csütörtök reggel is betört egy bálványosi villába, Dálnok községben naponta okoz károkat a nagyvad, az erdővidéki Bardóczon pedig egy gyerek „hajszál híján” úszta meg a támadást, éppen csak beért a kapun a bocsos anyamedve előtt.
– szögezte le a prefektus. Szerinte vissza kellene térni a vadászegyesületeknek leosztott kilövési kvótákhoz, hogy szabályozzák a medvék számát. Elmondta,
Elsősorban hivatalosan meg kellene állapítani az állomány számát, és meghatározni, hogy mekkora egyedszám az optimális. Sebastian Cucu rámutatott, eddig több becslés készült, egyik sem hivatalos, de nagy vonalakban egyformák:
A prefektus rámutatott, nem csak a támadó medve a gond, a jelenléte a településeken önmagában is veszélyt jelent. „Bármilyen megoldásra nyitottak vagyunk: növeljék a kilövési kvótát, vagy szedjék össze a medvéket és szállítsák el egy nemzeti parkba” – mondta Sebastian Cucu.
Felidézte, már évek óta kérik, hogy legalább a veszélyes, támadó egyedek kilövéséről dönthessenek helyi szinten, egy sürgősségi helyzetekre megalakuló bizottság adhassa ki az engedélyt, ne kelljen a bukaresti döntéshozókra várni, de ez a javaslatuk sem került be a jogszabályokba. Már nincs hatékony védekezés a medvék ellen, a gazdák teljesen „behálózták” a földjeiket villanypásztorokkal, hetente rendelnek újabb berendezéseket, de hasztalan, a medve áttöri a kerítést, vagy alatta gödröt ás, és úgyis tönkreteszi a termést, megtámadja a háziállatokat – részletezte a prefektus.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!