Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:00

Későre kezdődött a kivitelezés, nem fejezték be a bölcsődeépítést Szentegyházán

14:09

Rendkívül alacsony a Duna vízhozama: a sokéves átlag felét sem éri el

12:46

Éjszakai riadó a román–ukrán határnál: drónrajt észleltek

12:05

Akár ma is milliomos lehet valaki: hatalmas összegek gyűltek össze a lottón

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi

Balszerencse és egy különös mulasztás a három halálos áldozatot követelő pénteki baleset hátterében

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén

Kiszállt az elütött medvéhez, az állat azonnal rátámadt

Elhunyt Daniel Ernő, Nyikómalomfalva nyugalmazott plébánosa

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén

Mostantól körforgalomként használandó Csíkszereda egyik legforgalmasabb útkereszteződése

Megkezdődött a második toronyház építése a Fortuna Residence lakóparkban

Személyiségi jogokat nem, legfeljebb komfortot sértenek a köztéri kamerák

Kiszállt az elütött medvéhez, az állat azonnal rátámadt

Mai napig nem tudják, hol a sírja

Sem a lakása, sem a sírhelye nem ismert, csak a szobor emlékeztet rá. Archív

Fotó: Boda L. Gergely

Marosvásárhelyen élt és dolgozott, itt is hunyt el Aranka György. Az Erdélyi Nyelvművelő Társaság megalapítójának nincs síremléke, egész alakos szobra a színház háta mögött található.

Antal Erika

2017. március 20., 18:152017. március 20., 18:15

2017. március 20., 18:162017. március 20., 18:16

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A rendszerváltást követő években emléktáblát szeretett volna helyezni az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Marosvásárhelyen, az egykori táblabíróság épületére, ahol az 1990-es márciusi eseményeket követően táblát állítottak Avram Iancunak és a román kancellistáknak. A hatalom azonban nem engedélyezte, formai hibákra hivatkozva utasította el a kezdeményezést.

Aranka György Széken született 1737. szeptember 17-én, és Marosvásárhelyen hunyt el 1817. március 11-én. Halálának 200. évfordulója kapcsán újból felmerült a kérdés, hogy hol található a sírja.

A magyar művelődésszervező, történész, író, költő, filozófus, esztéta sírja ugyanis ismeretlen.

A királyi táblánál szolgáló jogász a nagyszebeni és kolozsvári szabadkőműves páholyok tagjaként kezdeményezte az Erdélyi Nyelvművelő Társaság létrehozatalát, valamint a hozzá kapcsolódó Kéziratkiadó Társaság megalapítását. Működtetésében nagyszabású szervező munkát folytatott, élénk levelezésben állt kora összes jelentős tudósával. Azzal, hogy létrehozta a társaságot, gyakorlatilag az első magyar akadémiai intézmény felállítását valósította meg, ehhez csatlakoztak Döbrentey Gábor és Kazinczy Ferenc kezdeményezései is. Történészként egy nagyszabású kézirata maradt fenn a székelyek, valamint a három erdélyi nemzet történetéről, nyelvművelőként egy értelmező szótár összeállítását tervezte, amelyből egy elméleti alapvetés és próbaszócikkek készültek el. Költőként és filozófusként nem alkotott kiemelkedőt, de ilyen írásaival is előmozdította a művelődés ügyét.

Archív

Fotó: Boda L. Gergely

Érdemei közé tartozik az is, hogy felkutatta az itt-ott rejtőzködő kéziratokat, önálló irodalmi művek írására serkentette kortársait. Kimerítették a küzdelmek, élete végére visszahúzódó, emberkerülő lett. Soha nem nősült, agglegényként élte le az életét, és Szentgyörgy utcai lakásában halt meg.

Az élettörténetét kutató irodalmárok már annál a kérdésnél fönnakadtak, hogy hol is állt pontosan a Szentgyörgy utcai szállása, illetve hol a sírja.

Aranka György sírját a 30-as években kezdték el keresni, de azóta sem sikerült senkinek azonosítani. Már a 19. század végén a temető gondnoksága eladta a megváltatlan sírhelyeket, lerombolt vagy átfaragtatott olyan sírköveket, amelyeknél évtizedek óta senki nem gyújtott gyertyát vagy nem helyezett virágot. Bernády György 1903-ban nagyszabású temetőrendezési tervet bocsátott ki, megszabta a temető terjeszkedésének határait, ami nagyfokú zsúfoltságot is teremtett, ezért a városnak felekezetek nélküli köztemetőre is gondolnia kellett. Nagy valószínűséggel, Aranka György síremléke ennek az intézkedéssornak válhatott az áldozatává.

A Kemény Zsigmond Társaság már 1934-ben mozgalmat indított emlékmű állítására Aranka György jeltelen sírján, s 1937-ben Kováts Benedek Erdély Kazinczyja című előadásával emlékezett meg a tudós nyelvművelő születésének 200. évfordulójáról. Gazdag kézirathagyatékát és levelezését Budapesten, Kolozsváron és Bukarestben őrzik.