Magyar politikusok felelősségét vizsgálják az úzvölgyi incidens kapcsán

Élőlánc az úzvölgyi temetőnél. Csendes volt, Bukarestben mégis visszhangos

Fotó: Pinti Attila

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál jelentettek fel több RMDSZ-es politikust. Ahogy Tánczos Barna szenátor Facebook-posztjában fogalmaz, „a vád: románellenesség”, természetesen az úzvölgyi temetőügy és tiltakozás kapcsán.

Székelyhon

2019. szeptember 04., 10:312019. szeptember 04., 10:31

„Feljelentést nyújtott be ellenem és néhány kollégám ellen az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz egy »román jogvédő« egyesületekből álló csoport. A vád: románellenesség” – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, aki szerint e támadás nem ellene, illetve RDMSZ-es társai ellen, hanem az egész közösség, az erdélyi magyarok ellen irányul.

„Az úzvölgyi incidensek főszereplői, a rongálók és az ütlegelők bűnügyi felelősségre vonása helyett maszkosok verik fel álmukból a szentmártoni alpolgármestert, valamint több szentmártoni és kászoni magyar embert, ugyanakkor

megyei tanácselnököket, polgármestereket és képviselőt, szenátort idéznek románellenesség vádjával a diszkriminációellenes tanács elé”

– adott hangot felháborodásának Tánczos Barna, feltéve a kérdést, hogy valójában ki kit diszkriminál ebben az országban, és ki alkalmaz kettős mércét.

Az MTI információi szerint Tánczos mellett Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita és Kovászna megye önkormányzatának az elnöke, Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere, valamint Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő érintett még a feljelentésben.

Korodi Attila az MTI-nek elmondta, a diszkriminációellenes tanács idézésére Tánczos Barnával együtt kedden jelentek meg a bukaresti hivatalban. A meghallgatáson ismertették az úzvölgyi katonatemető illetéktelen átalakításával kialakított politikai helyzetet. Részletezték, hogy biztosították a temetőhöz érkező román tömegnek, hogy koszorúikat a temetőn kívül a kőkerítés mellé tegyék le. Korodi Attila hozzátette,

minden megnyilvánulásuk a törvényesség visszaállítására irányult,

hiszen azt megelőzően több román hatóság is megállapította, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala törvénytelenül hozta létre a román parcellát és állított emlékművet a temetőben.

Előzmények

Az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala ez év tavaszán részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre, amelyben ötven betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak, és egy kelta keresztes emlékművet – a román vasgárdisták jelképét – is emelt.

Június 6-án több ezer román megemlékező, a kaput kitépve, a temető előtt élőláncot képező magyarokat és a rendfenntartó erőket bántalmazva erőszakkal nyomult be a sírkertbe, hogy részt vegyen a román parcella ortodox felszentelésén.

A csendőrség a június 6-i rendbontás miatt eddig Borboly Csabára, a Hargita megyei önkormányzat elnökére és Grüman Róbertre, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökére rótt ki egyenként háromezer lejes bírságot, arra hivatkozva, hogy elmulasztották a csendőrségen is bejelenteni az élőláncot – foglalták össze röviden az MTI-nél az elmúlt időszak úzvölgyi eseményeit, illetve az azokhoz kötődő politikai, igazságszolgáltatási történéseket.