Fotó: RMDSZ
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt, ugyanakkor a gazdák elmondhatták a véleményüket és kritikát is megfogalmazhattak az RMDSZ munkájával kapcsolatban. Ezek a találkozók A közösségért kormányzunk konzultációs kampány keretében zajlanak, ahol arról kérdezik az embereket, mit gondolnak az elmúlt két év kormányzati munkájáról és a következő időszak tennivalóiról.
2023. április 21., 11:592023. április 21., 11:59
– Milyen támogatásokkal segítettek a gazdáknak az elmúlt két évben, milyen hozadéka van a gazdák számára annak, hogy az RMDSZ kormányon van?
– Járvány alatt kezdtük, és a háború árnyékában folytattuk a kormányzást, ami válságot vont maga után. Ilyen körülmények között olyan intézkedéseket kellett hoznunk, amelyekkel a gazdáknak stabilitást biztosítunk. Egyrészt szabályoztuk az energiaárakat, hiszen enélkül a gáz kétszer, az áram háromszor lenne drágább lenne most. Másrészt a gazdáknak specifikus támogatásokat biztosítottunk, ezeket a gazdák várják.
Ebből 100 millió eurót fiatal gazdáknak, 87 millió eurót kisgazdaságoknak, 50 millió eurót egyéni termelőknek, gazdasági társulásoknak, civil szervezeteknek, 60 millió eurót tej tárolására és feldolgozására, 7 millió eurót hegyvidéki esztenák létesítésére, 66 millió eurót erdei gyümölcs, gomba, gyógynövények begyűjtésére, válogatására és raktározására alkalmas központok létesítésére.
– A magyar embereknek hasznos az, hogy az RMDSZ kormányon van, és azért kell ott legyünk ezentúl is, hogy a vállalkozóknak és gazdáknak a válság ellenére egy kicsit jobb és biztosabb élete legyen.
– Ebben az évben is folytatódtak a már jól ismert gázolaj-támogatások, 1,53 lej per liter támogatást biztosítunk a növénytermesztőknek, állattenyésztőknek, talajjavító szakcégeknek. Emellett
Ugyanakkor a 2022-es aszálykárok enyhítésére hektáronként 1500 lejes segítséget kaptak a gazdák, és 5000 eurós mikrogrant-támogatást nyújtottunk a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére a mezőgazdászoknak. Én úgy gondolom, hogy ezek az intézkedések szükségesek voltak ahhoz, hogy a romániai magyar gazdák piacképesek maradjanak és fejlődni tudjanak.
– Megéri-e ma Romániában gazdálkodni?
– Én úgy érzem, hogy a mezőgazdaság egy jövedelmező foglalkozás ma Romániában. A gazdafórumokon azt tapasztalom, hogy
Jól jönnek a kormánytámogatások, illetve a következő öt évben Románia 16 milliárd euróhoz jut hozzá uniós forrásból. Erre már a nyár folyamán megnyílnak a pályázati lehetőségek, különösen a gabonatermesztőket, az állattenyésztőket, a fiatal gazdákat célozzák meg, valamint azokat, akik öntözőrendszerekbe akarnak beruházni. Én úgy gondolom, hogy
– A gazdafórumok során milyen visszajelzéseket kapott, hogyan tud beleszólni a lakosság a kormányzati programoknak az alakulásába?
– A választóinkkal, a gazdálkodó emberekkel folyamatos a kapcsolattartás és a konzultáció. Több példát is meg tudok említeni arra, amikor a mezőgazdászok javaslatait beemeltük a törvénykezésbe, így dolgoztuk ki például a sertéstenyésztési törvényt, vagy a pálinkakészítőket tudtuk segíteni az adótörvénykönyv módosításával. Ezekben a hetekben pedig
Ahogy eddig is fontos volt, ezentúl is prioritás lesz számunkra, hogy a gazdákat meghallgassuk, véleményeiket figyelembe vegyük, és akár a parlamenti, akár a kormányzati munkában igyekezzünk ezen változtatni, hiszen nekünk az a célunk, hogy a gazdák egy megfelelő, stabil és kiszámítható környezetben tudjanak élni.
Hódok, vidrák, környezetvédelmi civil szervezetek, és a bányakatasztrófa megelőzésének meghiúsítása – sok szóbeszéd terjed arról, hogy védett vadfajok óvása is hozzájárult a parajdi sóbányával történt tragédia bekövetkezéséhez. De mi az igazság?
Parajd térségében két műszakban dolgoznak a kotrógépek, hogy tartani lehessen a Korond-patak elterelésének július eleji határidejét – jelentette ki az ügyvivő gazdasági miniszter a szerdai kormányülés után.
A parajdi sóbánya helyzetét gyorsan rendezni kell, és a vétkeseket felelősségre vonják – jelentette ki a szerdai kormányülés után a környezetvédelmi miniszter.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A Mikó-vár falai között nyílt meg Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállítása, aki most képekben mesél. Nemcsak a harangokat mutatja be, hanem azt a lelki világot is, amelyet összekapcsolnak a Kárpát-medence magyarságában.
A Sepsiszéki Székely Tanács által a trianoni döntés évfordulójára idén 33. alkalommal megszervezett rendezvény neves vendégekkel zajlott szerdán Sepsiszentgyörgyön: tárlatnyitás és koncert is része volt.
A kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia Összetartozunk - Összefogás Székelyföldért című egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet”
Az élővilágot és az ivóvízellátást is veszélyezteti a bányaszerencsétlenség miatt megnövekedett sókoncentráció a folyóvizekben. A szakértők szerint a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének és élővilágának megfigyelésével mérsékelhetők az ökológiai károk.
Meg kell őrizzük a nemzetünket összetartó belső határainkat, amihez mindennapos cselekvésre van szükség – hangzott el szerdán, a Nemzeti Összetartozás napján Székelyudvarhelyen, a Millenniumi emlékműnél.
Ökölként csapott le a békediktátum az országa és szétszakította azt. De a lelki térképünkön közel érezzük magunkat ma is egymáshoz. Ma nem versengenünk kell, hanem segítenünk, szolgálnunk egymásnak.
szóljon hozzá!