Mărmureanu-Bíró Leonard szerint ugyanakkor vadgazdálkodási szempontból is nagyon átgondolatlan és elhamarkodott döntés volt a sürgősségi állományritkítás. A szigorúan védett vadnak számító farkasok táplálékát 60 százalékban a vaddisznók teszik ki, ám ha ezt az élelemforrást kiiktatják, a ragadozó szarvasokkal, őzekkel, nyulakkal fogja azt pótolni, tehát az intézkedés kiterjedt hatással lesz a többi vadfajra is és felborul az egyensúly. Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg a juhállományt is megtizedelnék az élelem után portyázó farkasok – hívta fel a figyelmet az igazgató. Megjegyezte ugyanakkor, hogy

A Csíkszeredai Vadásztársaságnál mindössze negyedrészben tudták teljesíteni a sürgősségi kilövési keretet, az összesített vaddisznó-kilövési keretnek pedig alig több, mint a tizedét.

– tájékoztatott Bencze István, a vadásztársaság igazgatója. Szerinte a Csíki-medence összes vadásztársasága együtt nem lőtt ki 200 vaddisznót. Az engedélyeket ugyan kiadták, de nincs is már amire vadászni – erősítette meg a korábban elmondottakat –, ugyanis a környéken élő vaddisznók a jó makktermés miatt elvándoroltak azokba a térségekbe, ahol több a bükk- és cserefaerdő. Bírságot ugyan kaphatnak, de nem kertelhetik be a vadászterületeiket, márpedig a vad elvándorol az élelem után – vázolta a tehetetlen helyzetet az igazgató, megjegyezve, hogy a törvényhozók nem gondoltak a kivitelezési problémákra a rendelet kidolgozásakor.

Birtalan István, a Gyergyószentmiklósi Vadásztársaság igazgatója most is és már korábban azt nyilatkozta, hogy inkább vállalnák a bírságot, mintsem hogy az előírt mértékben megtizedeljék a vadászterületeiken élő vaddisznó-populációt, ugyanis ők

A medvék és a farkasok miatt náluk alig van vaddisznó-szaporulat, azt a keveset, ami van évente mintegy 30 tonna kukoricával, 15 tonna zöldséggel és 20 tonna krumplival próbálják az ügykezelésükbe tartozó területeken tartani, de így sem tudják teljes mértékben biztosítani az állomány maradásához szükséges táplálékmennyiséget. „Nem mindegy, hogy van egy több ezer hektáros tölgyerdő, ahonnan hull a mag folyamatosan és annyit tud enni a disznó, hogy meg se kell mozduljon” – állította szembe nehézségeiket az olyan vadászterületek ügykezelőinek a helyzetével, ahol sok természetes táplálékot találnak a vaddisznók. Az ő éves, illetve sürgősségi kilövési keretük 45 példányra terjed ki, de mostanáig csak 15 egyed került puskavégre. A kilövési engedélyeket ugyan kiadták, de az állomány jövője érdekében szigorúan szabályozzák a kilövéseket:

sőt, decemberben és januárban – a vaddisznók párzási időszakában – az öreg kanok kilövését is próbálják megakadályozni. Birtalan István teljesen megalapozatlannak tartja az állományritkítást, hiszen – mint mondta – az egész megyében nem fordult még elő sertéspestis-fertőzés sem házi, sem vaddisznó esetében. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az egész vadállomány veszélybe kerül, ha a farkasok fő táplálékforrását megtizedelik, hiszen azok a vaddisznók helyett a szarvasokat, őzeket fogják megenni.

Szeptember óta 420 vaddisznó húsát küldte bevizsgálásra a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság – tudtuk meg a hatóság vezetőjétől, Ladó Zsolttól. Az adatokból kitűnik, hogy a vadásztársaságok megpróbáltak eleget tenni az állományritkításra vonatkozó előírásoknak, ugyanis év elejétől szeptemberig nagyjából hasonló számú kilőtt vaddisznó húsa került bevizsgálásra.

Maros megye jobban áll

A Maros megyei vadásztársaságok – az éves kilövési kvótán felül – 1540 vaddisznót kellene kilőjenek az erdészeti minisztérium rendelete értelmében. Ennél néhány százzal kevesebb, összesen nagyjából 1200 kilőtt egyed húsa került bevizsgálásra mostanáig, de a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, Kincses Sándor teljesen biztos benne, hogy a vadásztársaságok

A sürgősségi kvótának semmilyen tudományos alapja nincs, véli az igazgató, aki amúgy maga is vadász. Szerinte Maros megye viszonylag jól áll a kilövéseket tekintve, de a vadásztársaságok még így is csak legfeljebb 2500 vaddisznót tudnak majd kilőni a 3500-ból. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy tudomása szerint kitolódott a sürgősségi vaddisznókilövések határideje.

A szakember szerint

ugyanis a sertéspestis főként az emberi tevékenység miatt terjedt el. Kincses Sándor ugyanakkor azt tapasztalta, hogy az afrikai sertéspestis miatt olyan hisztéria alakult ki a lakosság körében, mint korábban a madárinfluenza miatt. Az emberek már minden elhullott állatot vaddisznónak látnak, volt már olyan, hogy vízbe fúlt kutya miatt riasztották a Maros megyei élelmiszer-biztonsági hatóságot.