
Fotó: Beliczay László
„Isten nincs távol: ő ‘Emmanuel’, a velünk levő Isten. Nem idegen, van arca, Jézus arca” (XVI. Benedek pápa, Urbi et Orbi áldás, 2010).
2024. december 25., 21:012024. december 25., 21:01
Jézus Krisztus születését angyali híradás készíti elő. Az angyal Szent Józsefnek is megjelenik álmában és bátorítja, hogy ne féljen magához venni Máriát, mert a benne megfogant élet a Szentlélektől van. Ekkor hangzik el az Emmánuel, azaz „velünk az Isten”. Ez egy rendkívüli, természetfeletti, azaz nem természetes üzenet, hiszen Isten joggal lehetne sokkal inkább távol tőlünk.
A választott nép életében Isten számtalanszor megmutatta, hogy velük van akkor is, amikor nem szolgálnak rá, vagy egyszerűen elfordulnak tőle. Sőt, Izajás prófétán keresztül megígéri a Fiú születését, amikor Ácház király nem mert jelt kérni, épp attól félve, hogy Isten közelsége veszély jelenthet számára.
Isten hűséges az ígéretéhez, ma is velünk van: „Isten nincs távol: ő ‘Emmanuel’, a velünk levő Isten. Nem idegen, van arca, Jézus arca” (XVI. Benedek pápa, Urbi et Orbi áldás, 2010). Isten velünk, közöttünk és bennünk lakása nem veszély számunkra, hanem élet és jövő.
Összezavarodott és összekuszált világunkban, a háború, a szenvedés, az igazságtalanságnak társadalmi, gazdasági és politikai megnyilvánulásának megannyi formája mellett logikátlannak, értelmetlennek és hihetetlennek tűnik Isten jelenléte.
És ha a külső támadások nem lennének elegendőek, Egyházunkat, főegyházmegyénket, közösségeinket belülről bomlasztja a látszatvilág, a felszínesség, az anyagiasság, a saját magunk önzősége. Hányszor döntünk úgy, mint Ácház király: nem a hit útját választjuk, hanem a világunk kínálta logika szerint élünk. A közömbösség, az asszimiláció, fogyatkozó és elöregedő közösségeink, a lelkipásztori szolgálatba belerokkanó paptestvéreink láttán kérdezhetjük: hogyan tudunk megújulni, mi ad erőt nekünk a reményre?
A válasz erre Karácsony üzenete: Emmánuel, velünk az Isten! Szeretetből belép a mi reménytelen világunkba, és reményt ad nekünk. A remény a szeretetből születik. A keresztény remény nem csal meg és nem okoz csalódást, mert azon a bizonyosságon alapul, hogy semmi és senki nem választhat el minket Isten szeretetétől.
Bárcsak mi is Istennel lennénk! Mellette lenni hálából, neki szentelni életemet, mert Ő velem van, és én is Vele akarok lenni. Erre törekedtünk főegyházmegyénkben a 2024-es esztendőben, amikor azért imádkoztunk, hogy adjon „nekünk reményt és vágyakozást a megújulásra, hogy közösségben közelebb kerüljünk” Hozzá.
Erre hív meg mindannyiunkat a 2025-ös szentév is: legyünk a reménység zarándokai! Tegyük félre kényelmünket, bizonytalanságainkat, félelmeinket, frusztráltságunkat, sebzettségünket. Erősítsük egymást, különösen azokat, akik nehézségekkel küzdenek.
Jelenlétünk, segítségünk, szeretetünk Karácsonyt, Isten jelenlétét hozza közel reménytelen helyzetekkel küszködő embertársunkhoz. Legyünk egyenként Márton Áron püspökök, aki az embertelenség poklaiba is szeretetet és reményt vitt.
A Boldogságos Szűzanya élete és példája bátorítson minket keresztény életünk hiteles megélésében, hogy hűséggel járjunk a Krisztus-követés útján. Ő segítsen bennünket Jézus Krisztus születése titkának befogadásában, aki legmélyebben tapasztalta meg, hogy velünk az Isten.
† Dr. Kovács Gergely érsek
† Dr. Kerekes László segédpüspök
Nagy télre ébredtek hétfőn a fővárosban és az ország déli részén: a hőmérséklet mínusz 7 Celsius-fokig csökkent, nagyot havazott és fújt a szél. A sofőrök arra panaszkodnak, hogy kevés volt a hóeltakarító gép, és így nehezen lehet közlekedni.
Támogatják a szociáldemokraták, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot.
Noha történtek már előrelépések a Sanitas szakszervezet és az egészségügyi minisztérium között zajló tárgyalásokon, az érdekvédelmi tömörülés még nem mondott le a tiltakozási terveiről.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Cătălin Predoiu belügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy elvben nem támogatja a tilalmakat, így a kiskorúak online tartalmakhoz való hozzáférésének megtiltását sem.
Rendkívül hideg időjárásra, kemény fagyra, ónos esőre és hófúvásra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország teljes területére. Hargita és Kovászna megyében is erősen lehűl az idő.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
szóljon hozzá!