
Egyéni vízórák az egyik tömbházban. Nem mérik a csöpögést
Fotó: Veres Nándor
Rendszerint jelentős vízveszteséggel kell számolniuk minden hónapban a lakószövetségeknek, amely akár több száz lejes plusz kiadást jelent számukra havonta. Immár „hagyományosan” nagy szokott lenni a különbség a lakásokban felszerelt egyéni vízórák és a tömbházi fő vízóra által mért értékek között.
2022. április 03., 19:062022. április 03., 19:06
„Ez már tarthatatlan, hogy minden hónapban több száz lejeket fizet a lakószövetség pluszba a Harvíz vízszolgáltatónak: voltak hónapok, amikor a 500–800 lejt is meghaladta az összeg” – adott hangot elégedetlenségének Kemenes Gabriella, a csíkszeredai Kossuth Lajos 20–36-os lakástulajdonosi társulás adminisztrátora. Ügykezelésükbe két toronyház tartozik 234 lakrésszel és a földszinten lévő kereskedelmi felületekkel.
„Múlt hónapban 46 köbméternyi elfogyasztott vízzel mért többet a Harvíz fő vízórája a lakók egyéni vízóráihoz képest, amelyet ha 7,86 lejes vízfogyasztási, valamint csatornadíjjal megszorzunk, akkor 361 lejes plusz kiadás jön ki. Ennyivel fizet többet most a lakószövetség” – magyarázta. Hozzátette,
„Nem tartom igazságosnak, hogy a lakókkal fizettessük meg a vízveszteséget, mikor nem lehet pontosan tudni, hogy honnan származik, ugyanis a csövekkel nincs gond, mert leellenőriztettük egy szakemberrel” – jegyezte meg. Hozzáfűzte,
Az is előfordul, hogy egy lakrésznél nem adják le időben a vízóraállást, azonban ezekben az esetekben 7 köbmétert számolnak fel személyenként, ezt írja elő a jogszabály.
„Mindezek nem indokolják a havi 40–50 köbméternyi hiányt” – vélte. Mint mondta, szakembertől tudják, hogy nyomáskiigazításra is szükség lehet, hiszen a főóra mérését befolyásolhatja a víznyomás. Szerinte erre a vízveszteség-problémára közösen kellene megoldást találni a polgármesteri hivatallal, a vízszolgáltatóval és a lakószövetségekkel együtt.
Balázs Lehel, Gyergyószentmiklós egyik lakástulajdonosi társulásának elnöke egyetértett abban, hogy minden hónapban mérnek vízveszteséget, amelyet lakrészenként osztanak vissza a lakók költségére. „Egy lépcsőház esetében hozzávetőleg tíz köbméternyi vízveszteségről beszélünk, de ha elosztjuk lakrészekre, a fizetendő összeg nem számottevő” – jegyezte meg. Hozzáfűzte,
Nagy Klára, a marosvásárhelyi 680-as számú lakószövetség részéről megkeresésünkre szintén arról beszélt, hogy nagy a különbség az egyéni vízórák és a fő vízóra által mért értékek között. Ezt a különbözetet személyek száma szerint osztják el a lakószövetség lakói között. „Amennyiben felmerül, hogy a fő vízóra nem mér jól, jelezni kell a vízszolgáltatónak, hogy cseréljék ki” – mondta.
Vízfogyasztás. Mennyi a valós? Bejelentéstől, vízórapontosságtól függ
Fotó: Veres Nándor
Szerinte sem mérnek pontosan az egyéni vízórák, rendszeres metrológiai vizsgálatnak kellene alávetni, ami sokszor elmarad. „Ugyanakkor akadnak olyan lépcsőházak is, amelynek lakói kicserélték a régi vízórájukat korszerű, rádiójeles órákra, amelyek ugyan drágábbak, hozzávetőleg 160 lej darabjuk, de pontosabban mérnek. Előnyük, hogy távolról is le lehet olvasni” – mondta.
Megkerestük a Harvíz Rt. vízszolgáltató vezetését is a témában, hiszen több Hargita megyei településen ők szolgáltatnak. Lányi Kinga, a regionális víz- és csatornaszolgáltató vállalat szóvivője válaszában fontosnak tartotta leszögezni, hogy
Ezeknek a mérőóráknak szavatossága a jelenleg érvényben levő metrológiai rendelkezések értelmében 7 év, felszerelés előtt mindig metrológiai (méréstani) szempontból bevizsgálják, és hétévente ezeket a vízmérőket lecserélik szintén érvényes metrológiai bevizsgálással rendelkező készülékekre. A lakásokban felszerelt mellékmérők, azaz költségleosztó vízórák leolvasása, nyilvántartása a lakótársulások feladata. „Ezeknek az óráknak a méréspontossága a legalacsonyabb, A osztályozású, míg a bekötési mérőórák B vagy C besorolásúak. A vízmérők osztályozása a minimálisan áthaladó és megmért vízmennyiségek függvénye.
– magyarázta.
Hozzáfűzte, mivel ez egy rendszeresen visszatérő probléma, ezért nyilvános kísérletet is végeztek a cég laboratóriumában. „Ez abból állt, hogy egy lépcsőházból tetszőlegesen leszerelt öt mellékmérőt és az illető lépcsőház bekötési óráját próbapadra tettük és különböző hozamokon méréseket végeztünk. Az eredmény: minimális hozamon (5 liter/óra) a bekötési vízmérő az átfolyó vízmennyiség közel 98 százalékát mérte meg, az öt mellékmérő viszont csak alig 40 százalékát” – fejtette ki. Lényeges, hogy
„Ezekben az esetekben azt javasoljuk, hogy tartsanak a lakásokban és a közös felületeken, alagsorban belső ellenőrzést, mérjék fel az esetleges szivárgásokat, vizsgálják meg a háztartási gépek bekötését és egyéb szerelvények működését. Amennyiben kérik a bekötési vízmérő soron kívüli bevizsgálását, a lakótársulás költségére ezt megtesszük, azonban ez a művelet nem oldja meg a belső szivárgások, nem mért mennyiségek problémáját” – jegyezte meg.
Szerinte szintén a különbségek oka lehet, ha egyes tömbházlakók nem teszik lehetővé a lakásukban felszerelt mellékmérők leolvasását, vagy nem a valós értékeket közlik a társulás képviselőjével. Ebben az esetben, a nem jelentett vízmennyiségeket a többi lakó fogja megfizetni.
„Ezen különbségek abban az esetben tekinthetők a lakók számára veszteségnek, ha a főmérő és a lakásokban levő fogyasztási pontok közötti vezeték meghibásodik, vagy olyan bekötések léteznek, amelyeket egy mellékmérő sem regisztrál. E különbségek megszüntetésére a legjobb megoldás a lépcsőházon belüli vízszintes elosztású rendszer kiépítése lenne, ami által minden lakás számára külön-külön, egy C osztályozású, pontosabban mérő vízóra mérné a fogyasztást, ezek pedig közös tulajdonban lévő felületre lennének felszerelve. Ilyen rendszerek vannak kiépítve a lakók költségén a csíkszeredai Gyermek sétány több lépcsőházában, és a rendszer már több éve jól működik” – mondta.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
3 hozzászólás