Egyéni vízórák az egyik tömbházban. Nem mérik a csöpögést
Fotó: Veres Nándor
Rendszerint jelentős vízveszteséggel kell számolniuk minden hónapban a lakószövetségeknek, amely akár több száz lejes plusz kiadást jelent számukra havonta. Immár „hagyományosan” nagy szokott lenni a különbség a lakásokban felszerelt egyéni vízórák és a tömbházi fő vízóra által mért értékek között.
2022. április 03., 19:062022. április 03., 19:06
„Ez már tarthatatlan, hogy minden hónapban több száz lejeket fizet a lakószövetség pluszba a Harvíz vízszolgáltatónak: voltak hónapok, amikor a 500–800 lejt is meghaladta az összeg” – adott hangot elégedetlenségének Kemenes Gabriella, a csíkszeredai Kossuth Lajos 20–36-os lakástulajdonosi társulás adminisztrátora. Ügykezelésükbe két toronyház tartozik 234 lakrésszel és a földszinten lévő kereskedelmi felületekkel.
„Múlt hónapban 46 köbméternyi elfogyasztott vízzel mért többet a Harvíz fő vízórája a lakók egyéni vízóráihoz képest, amelyet ha 7,86 lejes vízfogyasztási, valamint csatornadíjjal megszorzunk, akkor 361 lejes plusz kiadás jön ki. Ennyivel fizet többet most a lakószövetség” – magyarázta. Hozzátette,
„Nem tartom igazságosnak, hogy a lakókkal fizettessük meg a vízveszteséget, mikor nem lehet pontosan tudni, hogy honnan származik, ugyanis a csövekkel nincs gond, mert leellenőriztettük egy szakemberrel” – jegyezte meg. Hozzáfűzte,
Az is előfordul, hogy egy lakrésznél nem adják le időben a vízóraállást, azonban ezekben az esetekben 7 köbmétert számolnak fel személyenként, ezt írja elő a jogszabály.
„Mindezek nem indokolják a havi 40–50 köbméternyi hiányt” – vélte. Mint mondta, szakembertől tudják, hogy nyomáskiigazításra is szükség lehet, hiszen a főóra mérését befolyásolhatja a víznyomás. Szerinte erre a vízveszteség-problémára közösen kellene megoldást találni a polgármesteri hivatallal, a vízszolgáltatóval és a lakószövetségekkel együtt.
Balázs Lehel, Gyergyószentmiklós egyik lakástulajdonosi társulásának elnöke egyetértett abban, hogy minden hónapban mérnek vízveszteséget, amelyet lakrészenként osztanak vissza a lakók költségére. „Egy lépcsőház esetében hozzávetőleg tíz köbméternyi vízveszteségről beszélünk, de ha elosztjuk lakrészekre, a fizetendő összeg nem számottevő” – jegyezte meg. Hozzáfűzte,
Nagy Klára, a marosvásárhelyi 680-as számú lakószövetség részéről megkeresésünkre szintén arról beszélt, hogy nagy a különbség az egyéni vízórák és a fő vízóra által mért értékek között. Ezt a különbözetet személyek száma szerint osztják el a lakószövetség lakói között. „Amennyiben felmerül, hogy a fő vízóra nem mér jól, jelezni kell a vízszolgáltatónak, hogy cseréljék ki” – mondta.
Vízfogyasztás. Mennyi a valós? Bejelentéstől, vízórapontosságtól függ
Fotó: Veres Nándor
Szerinte sem mérnek pontosan az egyéni vízórák, rendszeres metrológiai vizsgálatnak kellene alávetni, ami sokszor elmarad. „Ugyanakkor akadnak olyan lépcsőházak is, amelynek lakói kicserélték a régi vízórájukat korszerű, rádiójeles órákra, amelyek ugyan drágábbak, hozzávetőleg 160 lej darabjuk, de pontosabban mérnek. Előnyük, hogy távolról is le lehet olvasni” – mondta.
Megkerestük a Harvíz Rt. vízszolgáltató vezetését is a témában, hiszen több Hargita megyei településen ők szolgáltatnak. Lányi Kinga, a regionális víz- és csatornaszolgáltató vállalat szóvivője válaszában fontosnak tartotta leszögezni, hogy
Ezeknek a mérőóráknak szavatossága a jelenleg érvényben levő metrológiai rendelkezések értelmében 7 év, felszerelés előtt mindig metrológiai (méréstani) szempontból bevizsgálják, és hétévente ezeket a vízmérőket lecserélik szintén érvényes metrológiai bevizsgálással rendelkező készülékekre. A lakásokban felszerelt mellékmérők, azaz költségleosztó vízórák leolvasása, nyilvántartása a lakótársulások feladata. „Ezeknek az óráknak a méréspontossága a legalacsonyabb, A osztályozású, míg a bekötési mérőórák B vagy C besorolásúak. A vízmérők osztályozása a minimálisan áthaladó és megmért vízmennyiségek függvénye.
– magyarázta.
Hozzáfűzte, mivel ez egy rendszeresen visszatérő probléma, ezért nyilvános kísérletet is végeztek a cég laboratóriumában. „Ez abból állt, hogy egy lépcsőházból tetszőlegesen leszerelt öt mellékmérőt és az illető lépcsőház bekötési óráját próbapadra tettük és különböző hozamokon méréseket végeztünk. Az eredmény: minimális hozamon (5 liter/óra) a bekötési vízmérő az átfolyó vízmennyiség közel 98 százalékát mérte meg, az öt mellékmérő viszont csak alig 40 százalékát” – fejtette ki. Lényeges, hogy
„Ezekben az esetekben azt javasoljuk, hogy tartsanak a lakásokban és a közös felületeken, alagsorban belső ellenőrzést, mérjék fel az esetleges szivárgásokat, vizsgálják meg a háztartási gépek bekötését és egyéb szerelvények működését. Amennyiben kérik a bekötési vízmérő soron kívüli bevizsgálását, a lakótársulás költségére ezt megtesszük, azonban ez a művelet nem oldja meg a belső szivárgások, nem mért mennyiségek problémáját” – jegyezte meg.
Szerinte szintén a különbségek oka lehet, ha egyes tömbházlakók nem teszik lehetővé a lakásukban felszerelt mellékmérők leolvasását, vagy nem a valós értékeket közlik a társulás képviselőjével. Ebben az esetben, a nem jelentett vízmennyiségeket a többi lakó fogja megfizetni.
„Ezen különbségek abban az esetben tekinthetők a lakók számára veszteségnek, ha a főmérő és a lakásokban levő fogyasztási pontok közötti vezeték meghibásodik, vagy olyan bekötések léteznek, amelyeket egy mellékmérő sem regisztrál. E különbségek megszüntetésére a legjobb megoldás a lépcsőházon belüli vízszintes elosztású rendszer kiépítése lenne, ami által minden lakás számára külön-külön, egy C osztályozású, pontosabban mérő vízóra mérné a fogyasztást, ezek pedig közös tulajdonban lévő felületre lennének felszerelve. Ilyen rendszerek vannak kiépítve a lakók költségén a csíkszeredai Gyermek sétány több lépcsőházában, és a rendszer már több éve jól működik” – mondta.
Hiába nyerték meg a csíkszeredai lakók a fejlesztési ötleteikre az önkormányzat részvételi költségvetéséből a finanszírozást, mert sok esetben azok még nem valósulhattak meg. Többnyire a bürokrácia és a felmerülő többletköltségek miatt maradtak el.
Hétfőtől kezdődően lezárják a forgalmat a Transzalpina magashegyi úton.
A Coradia Stream elektromos meghajtású vonatszerelvény, az első vonat, amit a román állam az utóbbi 20 évben vásárolt, megkezdte tesztútjait Bukarest és Brassó között, és a tervek szerint november 20-ától utasokat is szállítani fog ugyanezen az útvonalon.
A mentősök és tűzoltók erőfeszítései ellenére sem élte túl az áldozat a Maros megyei Nyomáton vasárnap délután történt traktorbalesetet, már a helyszínen életét vesztette.
Idén októberben 4.706.791 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 28.077-tel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2735 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Románia csapata is részt vett azon a nemzetközi mentőversenyen Portugáliában, amely a világ húsz országának rohammentőcsapatait hozza össze 1999 óta. A hazai csapat első helyen végzett a Trauma Complex kategóriában.
Az elmúlt 24 órában 693 gépkocsivezetői jogosítványt vont be a rendőrség, 327-et gyorshajtás, 58-at alkohol, 13-at kábítószer befolyása alatt történő vezetés miatt – tájékoztatott vasárnap a Román Rendőrség.
Kétnapos keresés után holtan találtak rá a csíkszeredai Sándor Péter Katalinra – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség vasárnap délután.
Kihirdették a Marosvásárhelyen megszervezett, 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál díjazottjait. A 20 ezer lej értékű fődíjat idén a lengyel Michał Toczek: Egy kiégett házasság című rövidfilmje kapta.
Az idei év első kilenc hónapjában 59.056 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 23,41 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
3 hozzászólás