
Fotó: Barabás Zsolt
Tizennégy kép, hangokból és zenéből megalkotott drámai elbeszélés a lengyelországi Wrocławból érkezett Song of the Goat Theatre Songs of Lear című előadása, melyet az elmúlt napokban láthatott a május 16-áig tartó, kéthetes Reflex színházi fesztivál közönsége Sepsiszentgyörgyön.
2018. május 08., 18:572018. május 08., 18:57
Grzegorz Bral rendező, aki játékvezetője, karmestere, ceremóniamestere is a produkciónak, minden dal előtt néhány mondatban vázolja, hogy a Lear király című drámából éppen milyen érzelmeket, történéseket fejez ki a zene. Szinte eszköztelenül teremti meg a tizenkét színész-énekes az intenzív csodát, bontják ki a shakespeare-i dráma alaptémáit, a paradicsomi állapotokból kiindulva jutnak el oda, hogy velük együtt a néző is elsiratja a halott királyt, a haldokló királyságot.
A rendező még a színészek színre lépése előtt megadja az előadás kulcsát, elmeséli, hogy néhány évvel ezelőtt a londoni Tate Modern galériában látott egy Kandinszkij-kiállítást, az elején egy posztimpresszionista tájképen felismerhetőek voltak a fák, a házak, majd megfigyelhető volt, hogyan alakultak át a műalkotások az évek során dadaista, szürrealista képekké.
Így az előadásban az alap Shakespeare Lear király című tragédiája, a hangok és a zene segítségével alkotott „festmények” vezetik a nézőt. Nem a történetet mesélik el, hanem a felszín alatti feszültséget bontják ki a latin, angol és kopt nyelven megszólaló gregorián, egyházi énekre alapozó dalokban, az erőteljes gesztusrendszerben.
– mondta a hétfő esti közönségtalálkozón Grzegorz Bral. Felidézte, amikor elkezdtek dolgozni a produkcióval, Jean-Claude Acquaviva és Maciej Rychły megírta a zenét, ő ez alapján vázolta az előadás szerkezetét, azt mutatta meg színházi szakértőknek. „Azt mondták, itt álljunk meg. Hagyjuk így, holott még ezután állt volna össze a dramaturgia, a szöveg. Nem tudom, mi a titka, hogy ez így működik. Valójában minden előadás egyfajta szerencsejáték, kockázat” – részletezte a rendező. Kérdésre válaszolva kifejtette, a közönségtalálkozóra nem hívta a színészeket, mert ők a mondanivalójukat átadták a színpadon.
A Reflex fesztivál továbbra is gazdag kínálattal várja az érdeklődőket, a részletes program a reflexfest.ro honlapon olvasható.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!