Lear király zenéből festve a Reflex színházi fesztiválon

Grzegorz Bral rendező, aki játékvezetője, karmestere, ceremóniamestere is a produkciónak, minden dal előtt néhány mondatban vázolja, hogy a Lear király című drámából éppen milyen érzelmeket, történéseket fejez ki a zene. Szinte eszköztelenül teremti meg a tizenkét színész-énekes az intenzív csodát, bontják ki a shakespeare-i dráma alaptémáit, a paradicsomi állapotokból kiindulva jutnak el oda, hogy velük együtt a néző is elsiratja a halott királyt, a haldokló királyságot.

A rendező még a színészek színre lépése előtt megadja az előadás kulcsát, elmeséli, hogy néhány évvel ezelőtt a londoni Tate Modern galériában látott egy Kandinszkij-kiállítást, az elején egy posztimpresszionista tájképen felismerhetőek voltak a fák, a házak, majd megfigyelhető volt, hogyan alakultak át a műalkotások az évek során dadaista, szürrealista képekké.

Így az előadásban az alap Shakespeare Lear király című tragédiája, a hangok és a zene segítségével alkotott „festmények” vezetik a nézőt. Nem a történetet mesélik el, hanem a felszín alatti feszültséget bontják ki a latin, angol és kopt nyelven megszólaló gregorián, egyházi énekre alapozó dalokban, az erőteljes gesztusrendszerben.

– mondta a hétfő esti közönségtalálkozón Grzegorz Bral. Felidézte, amikor elkezdtek dolgozni a produkcióval, Jean-Claude Acquaviva és Maciej Rychły megírta a zenét, ő ez alapján vázolta az előadás szerkezetét, azt mutatta meg színházi szakértőknek. „Azt mondták, itt álljunk meg. Hagyjuk így, holott még ezután állt volna össze a dramaturgia, a szöveg. Nem tudom, mi a titka, hogy ez így működik. Valójában minden előadás egyfajta szerencsejáték, kockázat” – részletezte a rendező. Kérdésre válaszolva kifejtette, a közönségtalálkozóra nem hívta a színészeket, mert ők a mondanivalójukat átadták a színpadon.

A Reflex fesztivál továbbra is gazdag kínálattal várja az érdeklődőket, a részletes program a reflexfest.ro honlapon olvasható.