
A fő vízórákig a szolgáltató felelőssége a probléma megoldása. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A kormány megszavazta, pár napja pedig a Hivatalos Közlönyben is megjelent, így január 28-ától már érvénybe lépett az az ivóvíz minőségéről szóló rendelet, amely kimondja, hogy a vízvezetékrendszerekben az ólomtartalmú elemeket be kell azonosítani és ki kell cserélni, mert veszélyt jelentenek a lakosságra. Kozsokár Attila, a Közüzemek Rt. vezetője szerint a háromszékieknek nincsen okuk aggodalomra.
2023. január 31., 11:552023. január 31., 11:55
2023. január 31., 12:032023. január 31., 12:03
„Az általunk kiszolgált területeken, a hálózatnak azon a részén, amelyet mi működtetünk, nincsen ólmot tartalmazó vezeték. A Közüzemeknek egészen pontos nyilvántartása van arról, hogy milyen anyagból készült vezetékek vannak egy adott utcában, ahogy arról is, hogy az adott szakaszon mikor történt beavatkozás a hálózatban, mikor cseréltünk vagy cseréltek egy szakaszon vezetéket. Úgy gondoljuk, hogy
– számolt be az igazgató, hozzátéve, hogy az elmúlt évtizedekben európai uniós és saját forrásokból több kilométernyi vezetéket cseréltek ki.
A jogszabályt azért hozták meg ilyen gyorsan, bár így is késve, mert az Európai Unió januári határidőt szabott Romániának, hogy tegyen eleget az ivóvízirányelvben előírt követelményeknek, ellenkező esetben tetemes bírságot, sőt még büntetőkamatot is kell fizessen. A gond az, hogy
ez az 1990 után épült ingatlanoknál nem szükséges, mert akkortól már PVC-csövet használtak, az elmúlt húsz évben tértek át a polietilén vezetékekre.
A központi sajtóban kisebb vitát kavart az is, hogy kinek a feladata a tömbházakban, házakban található régi vezetékek cseréje, ennek kapcsán Kozsokár kifejtette:
A vízórákig tehát a szolgáltató felelőssége minden gond (ezért terheli a szolgáltatót és nem a fogyasztót a hálózati vízveszteség), ha addig lenne ólmos cső, akkor azt a szolgáltató kellene cserélje.
Ugyanakkor a jogszabály kimondja, hogy ott, ahol indokolt az ólomból készült vezetékek cseréje, az a lakótársulások felelőssége, azonban ott, ahol nem hozták létre (noha a törvény szerint kötelező lenne) a társulásokat, ott a lakókat egyénileg terheli majd a kiadás.
Nicușor Dan államfő ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt szerdán Kijevben.
Gyököt kell vonni a Parajddal kapcsolatos eurómilliós politikusi bejelentésekből: a bányakatasztrófa által sújtott sóvidéki település az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nemrég megítélt 14,3 millió euró töredékét kaphatja meg.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a kézdivásárhelyi bíróság azt a 30 éves férfit, aki a gyanú szerint féltékenységből brutálisan bántalmazott egy 20 éves nőt. Az ügyészség tájékoztatása szerint az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
Megrongálta az aszfaltutat és fákat döntött ki a szerda délutáni vihar Székelyvarságon.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
szóljon hozzá!