
A fő vízórákig a szolgáltató felelőssége a probléma megoldása. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A kormány megszavazta, pár napja pedig a Hivatalos Közlönyben is megjelent, így január 28-ától már érvénybe lépett az az ivóvíz minőségéről szóló rendelet, amely kimondja, hogy a vízvezetékrendszerekben az ólomtartalmú elemeket be kell azonosítani és ki kell cserélni, mert veszélyt jelentenek a lakosságra. Kozsokár Attila, a Közüzemek Rt. vezetője szerint a háromszékieknek nincsen okuk aggodalomra.
2023. január 31., 11:552023. január 31., 11:55
2023. január 31., 12:032023. január 31., 12:03
„Az általunk kiszolgált területeken, a hálózatnak azon a részén, amelyet mi működtetünk, nincsen ólmot tartalmazó vezeték. A Közüzemeknek egészen pontos nyilvántartása van arról, hogy milyen anyagból készült vezetékek vannak egy adott utcában, ahogy arról is, hogy az adott szakaszon mikor történt beavatkozás a hálózatban, mikor cseréltünk vagy cseréltek egy szakaszon vezetéket. Úgy gondoljuk, hogy
– számolt be az igazgató, hozzátéve, hogy az elmúlt évtizedekben európai uniós és saját forrásokból több kilométernyi vezetéket cseréltek ki.
A jogszabályt azért hozták meg ilyen gyorsan, bár így is késve, mert az Európai Unió januári határidőt szabott Romániának, hogy tegyen eleget az ivóvízirányelvben előírt követelményeknek, ellenkező esetben tetemes bírságot, sőt még büntetőkamatot is kell fizessen. A gond az, hogy
ez az 1990 után épült ingatlanoknál nem szükséges, mert akkortól már PVC-csövet használtak, az elmúlt húsz évben tértek át a polietilén vezetékekre.
A központi sajtóban kisebb vitát kavart az is, hogy kinek a feladata a tömbházakban, házakban található régi vezetékek cseréje, ennek kapcsán Kozsokár kifejtette:
A vízórákig tehát a szolgáltató felelőssége minden gond (ezért terheli a szolgáltatót és nem a fogyasztót a hálózati vízveszteség), ha addig lenne ólmos cső, akkor azt a szolgáltató kellene cserélje.
Ugyanakkor a jogszabály kimondja, hogy ott, ahol indokolt az ólomból készült vezetékek cseréje, az a lakótársulások felelőssége, azonban ott, ahol nem hozták létre (noha a törvény szerint kötelező lenne) a társulásokat, ott a lakókat egyénileg terheli majd a kiadás.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
szóljon hozzá!