
A fő vízórákig a szolgáltató felelőssége a probléma megoldása. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A kormány megszavazta, pár napja pedig a Hivatalos Közlönyben is megjelent, így január 28-ától már érvénybe lépett az az ivóvíz minőségéről szóló rendelet, amely kimondja, hogy a vízvezetékrendszerekben az ólomtartalmú elemeket be kell azonosítani és ki kell cserélni, mert veszélyt jelentenek a lakosságra. Kozsokár Attila, a Közüzemek Rt. vezetője szerint a háromszékieknek nincsen okuk aggodalomra.
2023. január 31., 11:552023. január 31., 11:55
2023. január 31., 12:032023. január 31., 12:03
„Az általunk kiszolgált területeken, a hálózatnak azon a részén, amelyet mi működtetünk, nincsen ólmot tartalmazó vezeték. A Közüzemeknek egészen pontos nyilvántartása van arról, hogy milyen anyagból készült vezetékek vannak egy adott utcában, ahogy arról is, hogy az adott szakaszon mikor történt beavatkozás a hálózatban, mikor cseréltünk vagy cseréltek egy szakaszon vezetéket. Úgy gondoljuk, hogy
– számolt be az igazgató, hozzátéve, hogy az elmúlt évtizedekben európai uniós és saját forrásokból több kilométernyi vezetéket cseréltek ki.
A jogszabályt azért hozták meg ilyen gyorsan, bár így is késve, mert az Európai Unió januári határidőt szabott Romániának, hogy tegyen eleget az ivóvízirányelvben előírt követelményeknek, ellenkező esetben tetemes bírságot, sőt még büntetőkamatot is kell fizessen. A gond az, hogy
ez az 1990 után épült ingatlanoknál nem szükséges, mert akkortól már PVC-csövet használtak, az elmúlt húsz évben tértek át a polietilén vezetékekre.
A központi sajtóban kisebb vitát kavart az is, hogy kinek a feladata a tömbházakban, házakban található régi vezetékek cseréje, ennek kapcsán Kozsokár kifejtette:
A vízórákig tehát a szolgáltató felelőssége minden gond (ezért terheli a szolgáltatót és nem a fogyasztót a hálózati vízveszteség), ha addig lenne ólmos cső, akkor azt a szolgáltató kellene cserélje.
Ugyanakkor a jogszabály kimondja, hogy ott, ahol indokolt az ólomból készült vezetékek cseréje, az a lakótársulások felelőssége, azonban ott, ahol nem hozták létre (noha a törvény szerint kötelező lenne) a társulásokat, ott a lakókat egyénileg terheli majd a kiadás.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!