
A fő vízórákig a szolgáltató felelőssége a probléma megoldása. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A kormány megszavazta, pár napja pedig a Hivatalos Közlönyben is megjelent, így január 28-ától már érvénybe lépett az az ivóvíz minőségéről szóló rendelet, amely kimondja, hogy a vízvezetékrendszerekben az ólomtartalmú elemeket be kell azonosítani és ki kell cserélni, mert veszélyt jelentenek a lakosságra. Kozsokár Attila, a Közüzemek Rt. vezetője szerint a háromszékieknek nincsen okuk aggodalomra.
2023. január 31., 11:552023. január 31., 11:55
2023. január 31., 12:032023. január 31., 12:03
„Az általunk kiszolgált területeken, a hálózatnak azon a részén, amelyet mi működtetünk, nincsen ólmot tartalmazó vezeték. A Közüzemeknek egészen pontos nyilvántartása van arról, hogy milyen anyagból készült vezetékek vannak egy adott utcában, ahogy arról is, hogy az adott szakaszon mikor történt beavatkozás a hálózatban, mikor cseréltünk vagy cseréltek egy szakaszon vezetéket. Úgy gondoljuk, hogy
– számolt be az igazgató, hozzátéve, hogy az elmúlt évtizedekben európai uniós és saját forrásokból több kilométernyi vezetéket cseréltek ki.
A jogszabályt azért hozták meg ilyen gyorsan, bár így is késve, mert az Európai Unió januári határidőt szabott Romániának, hogy tegyen eleget az ivóvízirányelvben előírt követelményeknek, ellenkező esetben tetemes bírságot, sőt még büntetőkamatot is kell fizessen. A gond az, hogy
ez az 1990 után épült ingatlanoknál nem szükséges, mert akkortól már PVC-csövet használtak, az elmúlt húsz évben tértek át a polietilén vezetékekre.
A központi sajtóban kisebb vitát kavart az is, hogy kinek a feladata a tömbházakban, házakban található régi vezetékek cseréje, ennek kapcsán Kozsokár kifejtette:
A vízórákig tehát a szolgáltató felelőssége minden gond (ezért terheli a szolgáltatót és nem a fogyasztót a hálózati vízveszteség), ha addig lenne ólmos cső, akkor azt a szolgáltató kellene cserélje.
Ugyanakkor a jogszabály kimondja, hogy ott, ahol indokolt az ólomból készült vezetékek cseréje, az a lakótársulások felelőssége, azonban ott, ahol nem hozták létre (noha a törvény szerint kötelező lenne) a társulásokat, ott a lakókat egyénileg terheli majd a kiadás.
Tavaly átlagban 4,917 millió nyugdíjast tartottak számon Romániában, mintegy 42 ezerrel kevesebbet, mint 2024-ben; az átlagnyugdíj 13,8 százalékkal 2936 lejre nőtt egy év alatt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.
Imaéjszakára várják a híveket március 27-én, péntek este több erdélyi településen, ahol közösen imádkoznak a békéért és a háborúk áldozataiért.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken több sárga riasztást adott ki rossz időjárás miatt, amelyek hétfő reggelig az ország több mint felét, így Székelyföldet is érintik.
A közeljövőben nem lesz szükség üzemanyag-vásárlási korlátozások bevezetésére – nyilatkozta csütörtökön Nicușor Dan, Románia elnöke.
Erdélyben mintegy 310 ezer választópolgár kapja meg a küldeményt a magyarországi országgyűlési választások előtt. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának misszióvezetője válaszol.
A húsvéti ünnepek miatt a szokásosnál korábban érkeznek az áprilisi nyugdíjak.
Nicușor Dan államfő csütörtökön azt nyilatkozta, hogy amint megkapja az alkotmánybíróság költségvetési törvénytervezettel kapcsolatos döntésének indoklását, azonnal kihirdeti a jogszabályt.
Az előző évhez képest 8 százalékkal 27 százalékra csökkent idén azoknak a romániai munkavállalóknak az aránya, akik boldognak és elégedettnek érzik magukat a munkahelyükön.
Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalától senkit nem kell elbocsátani, mi több, a jelenlegi létszám messze elmarad a prefektúra által megszabottól: ha nem lenne létszámstop, még alkalmazni is lehetne embereket – derült ki a pénteki tanácsülésen.
Átalakítja a hegyimentő közszolgálat működését, összevonja a közművelődési intézményeket, és táborigazgatóságot hoz létre Kovászna Megye Tanácsa. Az átszervezési kérdések mellett egy orbaiszéki útszakasz újjáépítése kapcsán is döntött a testület.
szóljon hozzá!