Le kell bontani az előítéletfalakat

Bibliai izdézettel nyitotta meg Makkai Péter lelkész az Írisz Házban rendezett találkozót, majd a Down-szindrómával élők mély barátságáról és a környezeti hatások fontosságáról szólt. A lelkész statisztikai adatokkal is szolgált arról, hogy sajnálatos módon a Down-kórral születő gyermekek 36 százalékát kórházban hagyják szüleik, ugyanakkor a terhesség korai szakaszában a Down-szindrómás embriók hatvan százalékát tartják csak meg, a többit megölik – hangsúlyozta a lelkész.

Makkai vitát is elindított kijelentéseivel, hiszen véleménye szerint a nagy valószínűséggel Down-szindrómás magzat elvetetése közel áll a fasizmushoz. Szavai ellen a jelen lévő orvosok és szakemberek különféle érveket hoztak fel, dr. Seres Lucia gyerekorvos elmondta: az anya joga eldönteni, hogy megszüli-e valószínűleg beteg gyermekét. Az orvos azt is kiemelte, az anya korának előrehaladtával nő az esély a Down-szindrómás magzat születésére, ezért fel kell világosítani a lányokat, hogy ne vállaljanak túl későn gyereket.

Engedjük-e, vagy ne, megszületni a Down-szindrómás gyereket?

Ezt a kérdést tette fel az orvosoknak, szakembereknek Makkai Péter, aki szerint az anya nem kap elég információt, amelyek alapján helyesen dönthetne. Fel kell sorolni a Down-szindrómás gyerekkel való élet pozitívumait, és ezekkel segíteni az édesanyákat, mert az abortusz nem megoldás – mondta a lelkész. Ezzel szemben dr. Bíró István pszichiáter kifejtette, ezt az állapotot megelőzni nem lehet, de beavatkozni igen. Fontos a felvilágosítás, hiszen az anya így eldöntheti, akarja-e, tudja-e vállalni a gyereket ezen körülmények között.

A korai terhességi szakaszban végzett szűrőtesztek eredménye statisztikai módszereken alapszik, nem tekinthető diagnózisnak. A pozitív eredmény az esetek zömében nem jelent valódi rendellenességet. Átlagosan minden huszadik szűrési eredmény pozitív, míg a genetikai rendellenességek gyakorisága évente csupán 5–8 eset. A teszteket a terhesség huszadik hetéig elvégzik, és az eredmény függvényében dönthet arról az anya, hogy megtartja-e magzatát, vagy sem.

A megbeszélésen jelen voltak a Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont tanulói is, ők nemrég vettek részt egy integrációs programban Fogadd el, fogadj el! címmel. A program célja a fogyatékkal élők elfogadása, segítése és beilleszkedésük könnyebbé tétele volt. A diákok tapasztalatai pozitívak voltak, sőt, nyári táborozást is terveznek a Down-szindrómás gyerekekkel közösen. A Down-kóros gyerekekkel talán a legnehezebb a kezdet, a születés utáni információszegénység – mondta Klaudia, aki Down-szindrómás kislányát neveli. Hiányoznak a megfelelő korai fejlesztőközpontok, holott ezek megkönnyítenék az édesanyák dolgát.

Buzi Tünde óvónő Down-szindrómás kisgyerek óvodába való beilleszkedéséről számolt be. Elmondása szerint ő maga is nagyon félt a tanév elején, hogy nem tud majd helytállni, de a gyerekek nyitottsága, segítőkészsége nagyon sokat segített. A legtöbb gondot az előítéletek okozzák – értettek egyet a jelenlévők, és ezeket az előítéletfalakat lassan le kell bontani.

Dr. Sántha Ferenc járványtani szakember szerint a keddihez hasonló fórumokat ki kellene szélesíteni, hiszen mindannyiunk véleménye számít, és ennek hangot is kell adni. A gyerekek érdekeinek szem előtt tartása és az esélyegyenlőség megteremtése is nagyon fontos, hiszen a Down-szindrómával élő gyerekek is érző emberek, akik ugyanúgy lehetnek szomorúak, depressziósak és sebezhetők, mint mi – mondta dr. Bíró István elmegyógyász.