Látogatóközpont a Rétyi Nyírből

Fotó: Henning János

Újra változtak a Rétyi Nyír és az Uzon-szentivánlaborfalvi Tavak Látogatóközpont létesítésének feltételei. Mint ismeretes, Kovászna Megye Tanácsa már megszavazta, hogy előszerződést kössenek a turisztikai látványosságnak otthont adó 2,32 hektáros területre.

Bartos Lóránt

2010. május 19., 16:292010. május 19., 16:29

Fotó: Henning János

Kovászna Megye Tanácsának a tulajdonát kell képezze az a telek, amelynek révén pályázni lehet a Rétyi Nyír és az Uzon-szentivánlaborfalvi tavak Látogatóközpont létrehozása érdekében. A sikerhez az is szükséges, hogy az említett terület Kovászna Megye Tanácsának tulajdonát képezze. Demeter János tanácsalelnök a háromszéki döntéshozó testület legutóbbi ülésén kifejtette: a szerződéseket akár jövő kedden is alá lehet írni. A pályázat halasztásának pozitív hozadéka, hogy a telek ára a négyzetméterenkénti 2,3 euróról 2 euróra csökkent.

Kovászna Megye Tanácsa május 19-i rendkívüli ülésén ugyanakkor azt is elfogadta, hogy döntési joggal ruházza fel Klárik László megyemenedzsert, aki a megyei önkormányzatot képviseli Sepsiszentgyörgy városgazdálkodási vállalatánál, amely a közüzemekért felel. A tanácshatározat értelmében Klárik László dönthet arról, hogy a közműveket üzemeltető vállalat 500 000 lej kölcsönt vegyen fel infrastrukturális beruházásokra.

A rétyi nyír a Sepsiszentgyörgy–Kovászna útvonalon található. Réty falut elhagyva közvetlenül, jobbkézfelől látható a Rétyi Nyír Természetvédelmi Terület. A terület tengerszint feletti magassága 513 és 545 m között váltakozik. Magasabb homokhátak főleg az egerpataki részen alakultak ki. Az egységes felépítésű táj a peremeken sok faluval határos. Rétyen kívűl Komolló, Szentivánlaborfalva, Sepsimagyarós, Szacsva és Egerpatak határa érinti a területet. A környék lakói megkülönböztetnek külön-külön Komollói-, Szentiváni-, Egerpataki Nyíret. A 15 négyzetkilométernyi futóhomokos területet a gyakorlatban alig védik. A kimondottan védett terület csupán 2,5 km², mely tavirózsáiról és különleges flórájáról híres. A tájnak nevet adó nyírfa boreális reliktum, akárcsak a hely növényritkaságai: a vidrafű és a tőzegeper. A Nyír jellegzetes szárazságtűrő növénye a homoktövis. A buckák között kéklő tavak víztükreit békalencse, a békatutaj, békaszőlő és a tócsagaz szövedéke fedi. Ritka növényfaj is él itt: a rovarevő aldrovanda és a tenyérnyi fehér virágait egész nyáron nyitogató fehér tündérrózsa. A tőzegesek mohagyepében él a szintén ritka kereklevelű harmatfű, a tőzegpimpó és a lizinka társaságában. (forrás: wikipedia)